Aki szellemi tulajdonnal rendelkezik, annak tudnia kell, hogyan érdemes kezelnie és védenie azt, hiszen ez nemcsak az alkotók miatt, hanem a vállalkozások, a munkahelyek szempontjából is fontos. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) adatai szerint a szellemi tulajdonjoggal rendelkező vállalkozások ugyanis termelékenyebbek: a többi céghez képest ezeknél 19 százalékkal, ezen belül a szabadalommal bíró vállalkozásoknál 53 százalékkal többet keresnek a munkavállalók. Mindezt alátámasztják a nemzetközi trendek is, amelyek azt mutatják, hogy a szellemi tulajdonjogot nem védő gazdaság lemarad az élmezőnytől. Bár az Európai Szabadalmi Hivatal és az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala 2021. évi kutatása is kiemelte, hogy Magyarországon van előrehaladás az innováció hasznosításában, még mindig nem egyértelmű a vállalatoknak, hogy miért és hogyan használhatják a szellemi tulajdonjogokat cégük erősebbé, versenyképesebbé és ellenállóbbá tételéhez. A legfontosabb, IT-szektort is érintő kérdésekről beszélgettünk a BME FIEK iparjogvédelmi vezetőjével, aki emellett szoftverjogász és rendszeresen tart szemináriumokat a témában az IIR Hungary szervezésében.
Computerworld: Miért fontos a szellemi tulajdon védelme, mennyire jellemző az ezzel kapcsolatos jogi vita a hazai vállalatok életében?
Dr. Dudás Ágnes: A szellemi tulajdon - érték. Konkrétan vannak olyan vállalkozások, melyek egy-egy formát öltött ötletre (ami lehet többek között szerzői mű, szabadalom vagy használati minta) alapulnak. Ha startupokat nézünk, ott kiemelt jelentősége tud lenni az "IP"-nak (Intellectual Property), a befektetők sokkal nagyobb lelkesedéssel ruháznak be egy olyan cégbe, ami szellemi tulajdont tud felmutatni.
Szintén kiemelt jelentősége van az iparjogvédelemnek számos kutatás&fejlesztési projektben, ahol a szabadalom benyújtása önmagában egy fontos indikátor. Emellett számos olyan cég, vállalkozás van, ahol nem a klasszikus értelemben vett "nyilvántartott" iparjogvédelem hatálya alá tartozó megoldásokról beszélünk, hanem a szerzői jog hatálya alá tartozó művekről... gondoljunk csak a szoftverekre. Minden fejlesztő céget, minden szoftvert megrendelő vállalkozást érint ez a téma.
Ami a jogvitákat illeti, ez egy érdekes kérdés. Az ügyszámok tekintetében nem mondanám, hogy kiemelkedően sok ügyet találhatunk a bírósági határozatok között, ami a szabadalmi törvényre vagy a szerzői jogi törvényre alapozva indulnak. De ennek az az egyik oka, hogy a keresetlevelet benyújtó ügyvédek nagy része nem is gondol bele, hogy a jogvita, ami a felek között van, valójában szellemi tulajdonon alapul. Tehát például egy bebukott szoftverfejlesztési projekt az esetek nagy részében, mint gazdasági jogvita kerül a bíróság elé, holott azt valójában a szerzői jogi törvény alapulvételével ("jövőben megalkotandó mű") kellene elbírálni.
Az Ítélőtáblákon létezik egyébként olyan speciális tanács, amely jellemzően a szerzői jog, iparjogvédelem területére tartozó ügyeket tárgyalja. Az ő ítéleteiket érdemes időnként olvasgatni.
A jogviták jelentős része azonban jellemzően nem jut el a perlekedésig, hanem a felek valamilyen egyéb módon megegyeznek. Mivel egy-egy bírósági eljárás 3-5 éves program és alsó hangon 3-4 milliós költség, érdemes átgondolni, hogy belevágnak-e a felek.
CW: Mikor érdemes elindítani a szellemi tulajdon védelmét egy cégnek?
Dr. Dudás Ágnes: A szerzői jogi oltalom a mű megalkotásától fogva illeti a szerzőt és ha ő munkaviszonyban dolgozik, akkor az alkotás vagyoni jogosultja az esetek legnagyobb részében a munkáltatója lesz. Tehát egy fejlesztő által írt szoftver valójában a cégnél realizálódik szellemi termékként és innen indulhat meg a hasznosítása (értékesítése licenc vagy szolgáltatás formájában.).
Iparjogvédelem területén egy-egy brand bevezetését megelőzően érdemes a kapcsolódó védjegyet bejelenteni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (illetve előzetesen felmérni, hogy maga a védjegy terv más - már oltalom alatt álló - védjegyet nem sért-e.)
A legizgalmasabb kérdés az a szabadalmi terület. Egyre gyakrabban találkozom azzal, hogy a nagy cégek - amennyiben saját maguk hasznosítanak egy szolgálati találmányt - a szabadalmi eljárást nem folytatják le és voltaképpen üzleti titokként őrizve végzik a találmánnyal összefüggő gyártásokat, további fejlesztéseket. Teszik ezt azért, mert ha a szabadalmi bejelentésre sor kerül, az oltalom tárgya - egy idő után - bárki számára megismerhetővé válik. Arról nem is beszélve, hogy ha nem csak magyarországi oltalmat szeretne valaki, annak nagyon jelentős (milliós nagyságrendű) ügyvivői, illetve eljárási költsége is van, a fenntartási időszakban pedig egy évről - évre exponenciálisan emelkedő "kötelezően fizetendő" díjról beszélünk. Nyilván a valóságban senki nem kötelez arra, hogy egy szabadalmi oltalmat bárki fenntartson, viszont, ha az már nyilvánosságra került, akkor a díjfizetés elmaradása azt eredményezi, hogy a találmány maga bárki számára ingyenesen hasznosítható közkinccsé válik.
Ez pedig egy csapda helyzet. Ha valaki túl korán jelent be egy oltalmi igényt, amikor még nem látja, hogy milyen piaci szereplőkkel, milyen módon fog együttműködni és végső soron hogyan lesz a szabadalmából bevétel, könnyen kezdhet veszteséget termelni. A valóság az, hogy megfelelő üzleti modellt felállítani és ténylegesen értékesíteni egy találmányt az majdnem olyan nehéz - ha nem nehezebb - mint maga a "feltalálás". Ráadásul a legritkább esetben van a feltaláló megáldva olyan üzleti vénával, amire szükség lenne, viszont - és ezt fontos látni - ez nem is a feltaláló feladata, ezért kell mellé egy csapat, ami pont az üzletfejlesztésben, értékesítésben járatos
CW: Amikor stratégiáról beszélünk, mit kell ez alatt érteni, milyen elemei vannak, ki segít egy cégnek ebben?
Dr. Dudás Ágnes: Iparjogvédelmi stratégia megalkotásában jellemzően egy iparjogvédelmi szakértő, illetve egy üzletfejlesztési tanácsadó tud segíteni. Előbbi a jogi lépéseket, kapcsolódó feladatokat, utóbbi pedig a potenciális hasznosítás menetét vázolhatja fel. Ha a cég döntése szerint szabadalmazási eljárást indítanak a találmány függvényében érdemes szabadalmi ügyvivő segítségét is igénybe venni.
CW: Az IT területén milyen szellemi alkotásokról beszélhetünk?
Dr. Dudás Ágnes: Ezen a területen jellemzően szoftverek, adatbázisok kerülnek létrehozásra, amelyek a szerzői jog hatálya alá tartoznak.
CW: Hogyan veheti észre egy vállalat, ha a szellemi tulajdonát sérelem éri?
Dr. Dudás Ágnes: Megtalálja a saját termékét az AliExpressen... vagy valahol a világhálón. Több olyan esetet is ismerek, ahol kínai vagy orosz területen történt engedély nélküli felhasználás - de a végén jogi lépésekre nem került sor. Se energiája, se pénze nem volt a jogosultaknak, hogy az ügyben érdemi lépéseket tegyenek.
CW: Szoftverfejlesztési szerződés - mit takar ez pontosan?
Dr. Dudás Ágnes: Ez egy szerzői jogi törvényen alapuló megállapodás, amely a felek döntése szerint hordozhat vállalkozási, illetve megbízási elemeket. Valójában a fejlesztés menetét, a keletkezett szoftverekkel (művekkel) kapcsolatos jogokat és ezek ellentételezését szabályozza. Szerencsés esetben mindkét fél érdekeit szolgálóan.
Dr. Dudás Ágnes, szerzői- és iparjog, védelmijogi szakértő
Az ELTE-n végzett 2004-ben, 2007-ben szerzett felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítést, 2008-tól 2014-ig jellemzően informatikai jogi területen ügyvédként dolgozott. Emellett majdnem egy évtizeden át volt szoftverfejlesztési projektmenedzser, startupper és foglalkozott online kutatásokkal. 2019 óta a SkillX Zrt. csapatát erősíti szoftverjogi szakértőként és tanácsadóként, valamint 2022 augusztusa óta a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának iparjogvédelmi vezetője.
