A Corvinus Egyetem 2019 júliusában állami fenntartásból alapítványi fenntartásba került. A modellváltással megnyílt rá a lehetőség, hogy az intézmény működése új irányt vegyen. Újragondolták a folyamatokat, és néhány hónapon belül világossá vált, hogy technológiai oldalról miként tudnak a jövő kihívásainak megfelelni. Major Péter, a Corvinus Hallgatói Szolgáltatások egységének vezetője visszatekint a kezdeti lépésekre, majd beszél az azóta eltelt bő három év tapasztalatairól, az informatikai fejlesztések eredményeiről, a további tervekről.
Major Péter: A 2020-as évben szinte kizárólag a tanulmányi és a hallgatói életútra fókuszáltunk. Készítettünk egy felmérést arról, hogy hol vannak az egyetem erősségei, és hol tudunk javítani a hallgatói élményen, a felvételi időszaktól kezdve, egészen az alumni szakaszig. A Covid is "besegített", hiszen a karantén alatt egyértelművé vált, hogy nincs mód gyors tájékozódásra és ügyintézésre a digitális térben, holott a hallgatói visszajelzések szerint ez az első számú prioritás. Markánsan megjelent az igény, hogy a hallgatók szeretnék az egyetemi életüket a zsebükben látni, egy, az ő igényeikre szabott applikáción keresztül. Első lépésként, részben válaszként a Covid okozta kihívásokra, a meglévő és számos tanulmányi adminisztrációs folyamatot lefedő rendszer, a Neptun mellé elkezdtünk egy tájékoztatási és ügyintézési platformot létrehozni az online térben, alapvetően Microsoftra épülő technológián. A folyamatba beépítettük a hallgatói visszajelzéseket is, így a szolgáltatások minősége, színvonala is mérhetővé vált. Ezzel párhuzamosan kifejlesztettük az azóta már minőségdíjat nyert MyCorvinus mobilapplikációt, amely teljeskörű szolgáltatást nyújt a hallgatóknak az egyetemen: nyomon követhetik tanulmányi előrehaladásukat, órarendjüket, kreditjeiket, felvehetik a kapcsolatot az oktatóikkal, informálódhatnak a tanulmányi ügyintézéshez kapcsolódó feladatokról, ügyet indíthatnak stb.
Computerworld: A hallgatókat érintő fejlesztéseken kívül milyen informatikai támogató rendszerek születtek még az egyetemen?
Major Péter: Az egész egyetemi működést öt nagyobb üzleti doménre szedtük szét. Ezek a következők: klasszikus ERP; oktatást támogató digitális oktatási platformok; tanulmányi és hallgatói adminisztráció; az akadémiai területtel kapcsolatos menedzsment; minden egyéb feladatot kiszolgáló platformok. Ezt a struktúrát figyelembe véve készítettünk egy teljes hőtérképet, amin kirajzolódott, hogy mely területeken is kellene folytatnunk a digitalizációs folyamatot, és hogy ehhez milyen informatikai infrastruktúra áll rendelkezésre. Kijelöltük a fő fejlesztési irányokat, és első lépésként az oktatási kiválóságot elősegítő feladatokra fókuszáltunk. Mindennek nyilvánvalóan azonnali hozadéka van a hallgatók számára, de óriási a hatása az akadémiai területre is. Megújítottuk az oktatás minőségének mérését oly módon, hogy az akadémiai terület egy jól strukturált digitális felületet vehetett birtokba, mely minden nap segíti a kollégák fejlődését.
CW: Hogy tudják a hallgatók kifejezni az oktatással, oktatókkal kapcsolatos véleményüket?
Major Péter: A hallgatók két módon jelezhetnek vissza. A MyCorvinus appal rögtön az óra után lehet értékelni az oktató munkáját. Ezt egészíti ki a szemeszter végi értékelés. Mindkettő becsatornázódik az oktatási kiválóság platformba.
CW: Az adminisztráció egyszerűsítése, digitalizálása, mobilizálása, az oktatás minőségének mérése nagyon hasznos a hallgatók és az oktatók számára. De vajon kapnak-e segítséget a digitális térben (is) szakmai előrehaladásukhoz, illetve majdani munkahelyük helyes kiválasztásához a Corvinuson tanulók?
Major Péter: Ezt a célt szolgálja az úgynevezett Navigátor programunk, amelynek teszt fázisa nemrég fejeződött be. Amikor a hallgató megérkezik egyetemünkre, ezen a digitális platformon el tudja készíteni saját profilját a személyisége, a kompetenciái, az érdeklődése alapján egy rövid teszt kitöltésével. A megadott adatok alapján a program segít abban, hogy a munkaerőpiacon mely munkakörcsaládok illeszkedhetnek legjobban a profiljához, továbbá milyen tantárgyakat célszerű felvennie, milyen tevékenységeket ajánlott végeznie az egyetemen, hogy diplomával a zsebében a számára legmegfelelőbb állást találja majd meg. Természetesen az online térben nyújtott támogatás mellett fontos szerep jut az oktatóknak, a mentorálásnak is.
CW: Milyen arányban használják a hallgatók a digitális felületeket, a mobilappokat?
Major Péter: A MyCorvinus app letöltési aránya az aktív hallgatók körében megközelíti a 80 százalékot. Manapság szinte elképzelhetetlen az egyetemi élet enélkül. Szintén nagyon sokan élnek az online ügyintézés lehetőségével. Egy szemeszter során az ezres nagyságrendben kezelünk ügyeket a digitális térben. A hallgatók számára fontos információk látogatottsága szintén nagyon magas. Értelemszerűen a szemeszter elején a tárgyfelvétellel, a félév végén a vizsgákkal kapcsolatos tartalmak a leglátogatottabbak. A hallgatók napi szinten használják ezeket az eszközöket, nyitottságukhoz nem fér kétség.
CW: Mi a helyzet az oktatókkal?
Major Péter: Az oktatási kiválóság programba az oktatókat is bevontuk, akik rendszeresen élnek a lehetőségekkel. Terveink között szerepel, hogy a jelenlegi, Moodle oktatásmendzsment platformunkat újrakonfiguráljuk, és sokkal inkább az akadémiai terület működéséhez igazítjuk. Ezen kívül folyamatban van egy olyan megoldás kialakítása, amellyel a legfontosabb akadémiai tevékenységeket a mostaninál egyszerűbben, akár automatizáltan tudjuk majd mérni, ezzel is csökkentve az adminisztrációs terheket. Kiemelnék még valamit: amikor átvilágítottuk az egyetem informatikai architektúráját, azt láttuk, hogy még nagyon sok a tennivalónk. Az 1996-os verziójú Javában írt integrációs rendszerünk már nem volt üzemeltethető, illetve fejleszthető, ezért újra kellett írni. Teljesen megújítottuk az integrációs keretrendszert az egyetemen, majd felépítettünk egy adattárházat. Mindezek eredményeképpen ma már képesek vagyunk sok hallgatói és oktatási információt összefüggéseiben is elemezni. Hiszünk benne, hogy az adatalapú, megfelelő döntések, valamint az adminisztrációs feladatok csökkentésével felszabaduló időt a hallgatókra fordítva érhetjük el azt a kiválóságot, amit mind a hallgatók, mind a piac elvár tőlünk.
CW: A digitalizáció, az új informatikai megoldások elfogadásában kapnak a munkatársaik valamilyen segítséget?
Major Péter: Minden kérdésben, így ezen a téren is nagyon fontos, hogy hogyan tudunk kommunikálni a kollégáinkkal. Ennek érdekében bevezettünk egy Sharepoint-alapú intranet megoldást. Mind az akadémiai, mind a szolgáltató területen dolgozók számára ez jelenti az állandó kapcsolattartási lehetőséget. Olyan platformot kaptak a kollégák, ahol minden változásról, minden aktualitásról hírt kapnak, köztük az új digitális alkalmazások használatáról is.
CW: Milyen csapat végzi az informatikai fejlesztéseket?
Major Péter: A 2021-ben indított vadonatúj kompetenciák megteremtésének, a korszerű digitális szolgáltatások kifejlesztésének motorját házon belül építettük fel. Ez a csapat, az úgynevezett Digital Innovation Team. Az itt dolgozó digitális konzulensek feladata megérteni az üzleti problémát, majd arra a technológiai csapattal együtt keresnek jó informatikai megoldást úgy, hogy az a legnagyobb értéket teremtse. A jóváhagyást követően indulhat el a termék fejlesztése, amit külső partnerek végeznek el, konzulenseink iránymutatása alapján. Digitális konzulens csapatunkban jelenleg nyolc kiváló kolléga dolgozik. A következő nagy mérföldkő az lesz, hogy az egész egyetemi adatvagyonhoz kapcsolódóan több támogatást adjunk az egyetemnek. Most erre a feladatra próbálunk szakértőket toborozni. Olyan kollégákat keresünk, akik az egész adattárház-bővítést és -karbantartást elvégzik, valamint az adatszótár-kezelésben tudják az egyetemet támogatni.
CW: Megjelenik bárhol is a Corvinus életében a mesterséges intelligencia?
Major Péter: A plágiumszűrésnél, illetve a szövegegyezőség vizsgálatánál egy ideje már nézzük a mesterséges intelligencia végtermékeit is. De nyilván nem erre vonatkozott a kérdés. Az egyik irány, amiről sokat beszélgetünk, kevésbé informatikai, inkább oktatási kérdés. Olyan forradalom zajlik a világban, amire fel kell készíteni a hozzánk járó fiatalokat is. Meg kell ismerkedniük a mesterséges intelligencia alapjaival, hiszen mire a munkaerőpiacra kerülnek, az már a napi munkájuk része lesz. A másik irány, hogy a mesterséges intelligencia hogyan tudná segíteni a hallgatókat a tanulmányi ügyintézésben, vagy bármilyen egyetemi kérdésben. Látjuk, hogy a korábbi chatbotok, limitált képességeik miatt, nem adtak igazán jó élményt. Az lehet a következő lépés, hogy ezek a rendszerek öntanuló módon, mesterséges intelligenciát alkalmazva, valóban segítséget nyújtsanak a hallgatóknak. Sokat gondolkozunk a lehetséges megoldásokon.
CW: Mit érzékel a külvilág, mit profitálnak a piaci szereplők a Corvinus informatikai fejlesztéseinek eredményeiből?
Major Péter: Vegyük például a Navigátor programot, ami meghatározza a hallgató erősségeit, a munkaerőpiac igényeit, és megadja, hogy a kettő között az egyetem mit tud mindehhez hozzátenni. A logika nemcsak a felsőoktatási intézményeknél, hanem akár munkahelyi környezetben is megállja a helyét. Ha az oktatási kiválóságról, egyetemünk erősségeiről beszélünk, akkor a korszerű informatikai megoldások hozzájárulnak, hogy a Corvinus nagy hatással bíró felsőoktatási intézmény legyen itthon és regionális szinten egyaránt.
