Bár a vállalatok eleve küzdenek az általuk előállított és gyűjtött hatalmas adatmennyiség elemzésével és védelmével, adatétvágyuk egyre nagyobb, mutatott rá a Dell Technologies megbízásából készült tanulmányában a Forrester. A problémás ellentmondás feloldásához a szervezeteknek nemcsak adattechnológiák, hanem adatkultúra terén is fejlődniük kell. Cikkünk a nyomtatott Computerworld magazin 2022. január 12-ei lapszámában jelent meg.
A vállalati adatstratégák komoly akadályokba ütköznek, amikor a rájuk zúduló adatáradatot igyekeznek megzabolázni, mert szervezetük kevéssé felkészült a feladatra. A Forrester Consulting felmérése (Unveiling Data Challenges Afflicting Businesses Around The World) szerint világszerte a vállalatok 88 százaléka hanyagolja el adattechnológiáinak és folyamatainak, illetve adatkultúrájának és képességeinek fejlesztését - vagy ezek mindegyikét. Az adathasznosításért és digitális transzformációért felelős döntéshozók mintegy harmada mondta, hogy szervezetük adatkészültségét kiegyensúlyozatlanul fejlesztik, mert vagy a technológiára, vagy a kultúrára összpontosítanak túlzottan, a másik terület rovására. A válaszadók mindössze 12 százaléka jelenthette ki, hogy cégük rátalált az egyensúlyra, amely az elemző meghatározása szerint az adatbajnok szervezeteket jellemzi.
Hasonlóra kell törekednie azonban a többi vállalatnak is, hogy a digitális gazdaságban feltartóztathatatlanul növekvő adatáradat ne kihívásokkal szembesítse őket, hanem lehetőséget teremtsen számukra, adatvezérelt átalakulásukat segítse, és innovációs erejüket fokozza.
Újoncok és bajnokok
Tanulmányához a Forrester tavaly 16 ország 45 városában négyezernél több kis-, közép- és nagyvállalati döntéshozó részvételével készített online felmérést. A Dell Technologies Magyarországon decemberben ismertette a kutatás eredményeit.
A digitalizációs adatparadoxont jól érzékelteti, hogy a megkérdezett döntéshozók 66 százaléka szerint az utóbbi három évben nőtt a vállalata által előállított adatmennyiség, 75 százalékuk pedig az üzlet adatigényének növekedését is tapasztalta ezzel egy időben. Sok szervezetnél kétszeres, ha nem háromszoros növekedést láttak, vagyis olyan adattömeggel szembesültek, amelyet már nem tudtak kellő gyorsasággal elemezni. Mindez kezelhetetlenül sok biztonsági és megfelelési kockázattal súlyosbította az egyébként is küszködő adatcsapatok nehézségeit.
Bár a vállalatok a meglévő adatmennyiség elemzésével is nehezen boldogulnak, az üzlet egyre több, újabb adatot követel. A digitálisan átalakuló szervezeteknél a döntéshozók adatéhsége csillapíthatatlan, jóllehet több adat elemzését és hasznosítását már nem győzik. Az adatstratégák 70 százaléka szerint vállalatánál gyorsabb ütemben gyűjtenek adatokat, mint ahogyan azokat képesek elemezni, 67 százalékuk mégis azt mondta, folyamatosan még több adatra lenne szükségük, mint amennyit meglévő képességeikkel biztosítani tudnak.
A döntéshozók 57 százaléka ezért azt tervezi, hogy vállalatánál a következő egy-három évben data-as-a-service modellre állnak át. Mostanáig a szervezetek csupán 20 százaléka váltott alkalmazásainak többségénél erre a modellre, pedig az nagyban megkönnyíti az adatok mozgatását és központi felügyeletét, így felgyorsítja a döntések és intézkedések alapjául szolgáló információk kinyerését.
Kutatásához a Forrester Consulting kidolgozott egy objektív mérési módszert is a vállalati adatkészség vizsgálatára. Az értékelés szerint - amely fejlettségi szintjük alapján négy csoportba sorolja a szervezeteket - a közép-kelet-európai vállalatok lépést tartanak a világszintű trenddel. Ötvenkét százalékuk adatújonc, 20 százalékuk technológia-centrikus, 13 százalékuk adatrajongó besorolást kapott, 15 százalékuk pedig az adatbajnokok klubjába tartozik, túlszárnyalva az említett 12 százalékos globális átlagot (lásd az ábrát). Más szóval 85 százalékuknál még az adatfeldolgozási technológiák és folyamatok, valamint az adatképességek is fejlesztésre szorulnak, a szakértelmet és a vállalati kultúrát is beleértve.
Adat, mint szolgáltatás
Három tanácsot is megfogalmazott a Forrester Consulting, hogy az adatkihívás üzleti lehetőséggé alakításában segítse a vállalatokat. Előrebocsátotta azonban, hogy az adatkultúrát és -technológiát egyensúlyozó stratégia fejlesztése a legfontosabb, a döntéshozók egyik területre sem összpontosíthatnak akkora figyelemmel, hogy a másikról megfeledkezzenek.
Üzleti kimenetelbe ruházzon be, ne technológiába - A szolgáltatások a technológiát, az adatot és az emberi ráfordítást csomagban kínálják a megcélzott eredmény elérésének ígéretével. Az adattároló, integrációs és lekérdező technológia szkriptekkel optimalizálva és automatizálva, gondosan válogatott kézi műveletekkel kiegészítve például elemzésre kész értékesítési és készletadatokkal szolgálhat. Az előállt adatok így sokkal jobb üzleti döntések gyorsabb meghozatalát segítik, ami a költségek csökkenését és a bevételek növelését eredményezi. Különféle eszközök beszerzése, bevezetése és használatuk elsajátítása helyett a data-as-a-service modell az elemzésre kész adatkészletek szállítását nemcsak felgyorsítja, hanem beárazásukat, a költségek elszámolását is egyszerűbbé teszi.
Mérjen értéket az elért üzleti eredményeken - A data-as-a-service modell nem csupán a technológiavásárlás módján, hanem a beruházások tervezésén is változtat. Előre pontosan kiszámíthatóvá teszi az adatkészletek költségét, így a beruházásra készülő vállalatok könnyebben kidolgozhatják üzleti eseteiket. A szolgáltatásként elérhető adat nem lesz mindig olcsóbb is, ezért az elemző szerint fontos, hogy a vállalatok ne ragadjanak le a közvetlen költségelőnynél. Gondolkodjanak távlatokban, értékeljék a modellel támogatott, jövőbiztos és rugalmas adatstratégia előnyeit, mert így teljesebb képet kapnak a beruházás indokoltságáról és várható megtérüléséről.
Ismerje fel a data-as-a-service útjában álló kulturális és képességbeli akadályokat - Az új modellre váltó szervezetek ugyanolyan nehézségekbe ütközhetnek, mint amilyenekkel a szolgáltatásként használt alkalmazások (software-as-a-service) bevezetésekor találkoznak, mert a siker itt is azon múlik, hogy az alkalmazottak miként fogadják az új megoldást. Mihez kezdenek például a rendszergazdák, akik eddig az adatintegrációs szervereket menedzselték? Az üzleti elemzők boldogulnak-e a szolgáltatásként kapott adatokkal? A Forrester Consulting szerint itt az ideje, hogy a vállalatok feltárják és megértsék a data-as-a-service szervezeti hatásait, és hozzálássanak a változáskezelés előkészítéséhez.
Peremhálózati adatmenedzsment a középpontban
John Roese, a Dell Technologies globális technológiai igazgatója decemberben online sajtóbeszélgetésen adott előrejelzést 2022-re. Az 5G-től a hibrid felépítésű és kvantumszámítógépekig ívelő prognózisában - amely 2022 and beyond - technologies that will change the dialogue címmel blogján is olvasható - az adatmenedzsment kihívásaira is kitért.
A peremhálózat (edge) válik eszerint az adatmenedzsment új csataterévé. A modern adatmenedzsment a nyilvános felhőkben született, amelyekben a vállalatok nem valós idejű, központi adataikat kezdték elemezni. A digitális transzformáció felgyorsulásával azonban világossá vált, hogy adataik zöme a jövőben már adatközpontjaikon kívül fog keletkezni, és részben ott is kell őket elemezni. Az adatmenedzsment ökoszisztémája mindinkább kiterjed a peremhálózatra, és drámai mértékben növeli az ottani munkaterhelések számát, erőforrásigényét. Roese szerint a peremhálózati adatmenedzsment ezért modern, szoftveralapú megoldások formájában fog továbbfejlődni, és egyre jobban összefonódik majd az edge technológiákkal. Az infrastruktúra-szállítók pedig azon lesznek, hogy megfelelő peremhálózati és többfelhős orkesztrációs réteggel támogassák a vállalatok különböző környezeteken átívelő adatmenedzsment-stratégiáját.
