Az azonnali fizetési rendszerek legfőbb kritériumai rendre megegyeznek a világ körül. Az átutalt pénznek közel valós időben kell megérkeznie - ez jellemzően 5-15 másodpercet jelent. Emellett a szolgáltatásnak folyamatosan elérhetőnek kell lennie, az év minden napján, a nap minden percében.
A gyors folyósítás adta kényelem mellett növelik a biztonságot, valamint teret adnak a költséghatékonyságnak is. Egyrészt, az azonnali fizetés elejét veszi az olyan pénzügyi csalásoknak, amelyek a folyósítási időre hivatkozva igyekeznek megkárosítani másokat. Másrészt, létre lehet hozni olyan fizetési szolgáltatásokat, amelyek során nincs szükség több közvetítő szereplőre, mint például a kártyatársaságokra, így csökkentve a pénzküldés költségét.
Különböző megoldások, különböző országokban
Magyarországon kifejezetten elégedettek lehetünk a jelenlegi fizetési rendszerrel, ami a Magyar Nemzeti Banknak nevéhez fűződik. Még 2020 márciusában került bevezetése az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR). A rendszer számos népszerű tranzakciós módszert lefed, valamint a részvétel kötelező minden bank számára, így adott a magas színvonalú, teljes országos lefedettség.
Mexikóban már teljesen más a helyzet. A közép-amerikai ország megelőzte korát, még 2004-ben indította el saját rendszerét, melyet fokozatosan fejlesztett az évek során. A kihasználtság viszont jelentősen alulmarad a más országokban tapasztalt értékektől, ami a társadalom alulbankoltságával magyarázható - 2021-ben ugyanis csupán a lakosság 37 százalékának volt bankszámlája.
Az Egyesült Államokban nagyon örülnének egy hasonló rendszernek. Jelenleg már fejlesztés alatt áll a FedNow azonnali fizetési rendszer, viszont közben a hagyományos utalási módszerek drágák és lassúak. Mások mellett a Zelle nevű fintechcégre kellett várni, hogy összefogja a nagybankok többségét és egy népszerű fizetési hálózatot hozzon létre.
Az azonnali fizetés nemzetközi szintre emelése
Az azonnali fizetési rendszerek egyik hátránya, hogy jellemzően csak az adott országra vannak szabva, és nemzetközi szinten nem működőképesek. Bár Európában a SEPA Instant gyakorlatilag lehetővé teszi az Eurozónán belüli valós idejű utalásokat, a térségen kívül már nem működőképes.
A nemzetközi utalások kapcsán már újra a fintech szektorra terelődik a szó, jellemzően az elektronikuspénz-kibocsátókra. A legtöbb újvonalas neobank elektronikuspénz-kibocsátóként kezdte meg működését, és sokan még most is azok. Az ilyen vállalatok működésének alapja nagyon leegyszerűsítve a következő.
Minden hozzájuk beérkező pénzt egy letéti számlán tárolnak. Ezt a pénzt írják jóvá felhasználóiknak az alkalmazáson belül. Amikor egy felhasználó pénzt küld egy másiknak az alkalmazáson, akkor valójában csak a kezdeményező helyett a kedvezményezett nevére írják a letéti számlán már meglévő pénzt. Így bár valós időben teljesül a pénzküldés, valódi pénzmozgással nem jár.
A nemzetközi valós idejű pénzküldés másik alternatívája a Mastercardnál és a Visánál keresendő. Az előbbi a Mastercard Send, míg az utóbbi a Visa Direct szolgáltatással lépett be a piacra. Mindkét megoldás lehetővé teszi, hogy egy pénzügyi szolgáltató - akár bank, akár neobank - perceken belül teljesülő fizetést biztosítson saját számláról az adott kártyatársaság egyik bankkártyájára. A vállalatok saját fizetési hálózataikon belül viszik véghez az utalásokat, így képesek megőrizni közvetítő szerepüket a nemzetközi utalások terén.
A Peak kutató és tanácsadó csapata minden hónapban átfogó körképet készít a fintech világ mozzanatairól, azok bankszektorra, biztosítókra, IT szektorra és kormányzati szervekre gyakorolt hatásairól. A tanulmányokban részletesen foglalkozunk a nemzetközi fintech fejleményekkel, amelyeket a lehetőségek és a fenyegetések szempontjából is elemzünk. A teljes körképpel, vagy annak egyes elemeivel kapcsolatban felmerülő kérdéseket a science@peakfs.io email címre várjuk.
A Fintech Világa Heti Hírlevelére itt lehet feliratkozni >>>
