Az ellenőrök elsősorban azokat a kereskedőket és vendéglátókat keresik fel, ahol kétséges a szabályszerű számla- és nyugtaadás, valamint valós forgalomnak megfelelő online adatszolgáltatás.
A NAV követi és elemzi a pénztárgépek online adatforgalmát, és azoknál a vállalkozásoknál rendel el vizsgálatot, amelyektől gyanúsan kevés vagy netán semmilyen forgalmi adat sem érkezik. A revizorok azokat is ellenőrzik, akik korábban megszűnésre hivatkozva nem rendeltek online pénztárgépet, vagy akik a megrendelt online pénztárgépet nem vették át vagy úgy nyilatkoztak, hogy minden tételről számlát állítanak ki. A mulasztók célirányos kiválasztása – az államkassza érdekein túl – védi a tisztességesen működő, kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítő vállalkozásokat, és ott meg sem jelennek a revizorok, ahol már az adatok alapján egyértelmű, hogy minden rendben van.
Budapest egyik frekventált éttermi övezetében az egyik próbavásárláskor az online pénztárgép működése ellenére sem kaptak szabályos pénztárgépi bizonylatot a revizorok. Mint kiderült, az étteremben egy régi típusú géppel nyomtatták a vásárlók megtévesztésére alkalmas blokkot, az online pénztárgépet pedig csak próbaüzemben működtették. A NAV a jogsértést félmillió forint mulasztási bírsággal szankcionálta. Az ellenőrzés óta érkező adatok arról tanúskodnak, hogy az étterem felhagyott bevételei eltitkolásával.
Azok a vállalkozások, amelyek megszegik az online pénztárgépekkel kapcsolatos szabályokat – azaz tényleges bevételeiket eltitkolják és kivonják magukat a közteherviselés alól –, súlyos bírságot és üzletbezárást kockáztatnak. A jogkövető piaci szereplőknek és az államkasszának is kárt okozó magánszemélyeket akár 500 ezer forintra, gazdasági társaságokat pedig akár 1 millió forintra is büntetheti a NAV. Jelenleg mintegy 73 ezer online adatkapcsolatra képes pénztárgép üzemel a vállalkozásoknál.
