Egyelőre a CIO-k fő feladata a digitális átalakulás végrehajtásához szükséges szoftverfejlesztők, DevOps-menedzserek, felhőspecialisták és más szakemberek alkalmazása. A munkaerő-felvétel azonban nem korlátozódhat a kódolási gyakorlatot szerzett és algoritmikus gondolkodásra képes jelöltekre: szoft készségekkel bíró munkatársakra is szükség van, akik a digitális szolgáltatásokat övező felhasználói élmény vonzóvá tételében segítenek.
Kellenek a digitális átalakítás sikeréhez többek között írók, UX- (user experience, felhasználói élmény) dizájnerek és termékmenedzserek is, akiknek szerepe egyre fontosabbá válik, ahogy terjednek a mesterséges intelligencián alapuló technológiák, amelyek használatakor az embereknek és a gépeknek hatékonyan együtt kell működniük, állítja Paul Daugherty, az Accenture technológiai és innovációs vezetője.
- Jelenleg több kódolóra van szükségünk, öt év múlva azonban nem a programozók, hanem a szoft készségekkel rendelkező munkavállalók hiánya miatt kell majd aggódnunk, teszi hozzá a szakember.
A Capgemini és a LinkedIn 501 vezető és 753 alkalmazott bevonásával végzett tavalyi felmérése szerint a válaszadók 51 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vállalatánál a szükségesnél kevesebb digitális szaktudású munkavállaló dolgozik, azonban ennél is többen (59 százalék) gondolják azt, hogy kevés a szoft készségekkel rendelkező szakember is.
Miközben a legtöbben CIO agilis programozók, DevOps-mérnökök és adattudósok felvételére fókuszálnak, kevesen alkalmaznak közülük szoft készségekkel bíró munkatársakat. Az alábbiakban Clint Boulton, a CIO.com magazin munkatársának cikke alapján áttekintjük, hogy szakértők szerint az informatikai vezetőknek a digitális átalakulás sikeres levezényléséhez milyen kevésbé ismert pozíciókat kell betölteniük a marketing-, értékesítési és HR-részleggel együttműködve.
UX-dizájnerek: UX-dizájnerek nélkül lehetetlen chatbotot kifejleszteni. Miután megszületett az új termék tervezete, UX-dizájnerekre van szükség a termék kinézetének, kezelési módjának, felhasználói felületének kidolgozásához. Sok UX-dizájner kódolni is tud, bár fő tevékenységük annak kialakítása, hogy a végfelhasználók hogyan tudják majd kezelni a terméket.
Digitális trénerek: Ahhoz, hogy a chatbot a megfelelő hangnemet üsse meg, szükség van valakire, aki a vállalati kultúrával összhangban kiképezi azt. A trénerek tevékenységének eredményeképpen a természetes nyelvet használó megoldások és a fordítóprogramok kevesebb hibát ejtenek, a mesterségesintelligencia-algoritmusok pedig jobban tudják utánozni az emberi viselkedést. Így például egy médiavállalat kritkusabb stílusú chatbotot hozhat létre, míg egy biztosítótársaságnak hivatalosabb hangvételű virtuális asszisztensre lehet szüksége. Bármi is legyen a helyzet, az emberekkel empátiát mutató botok betanításához szakértőkre van szükség.
Trénernek bölcsészettudományi háttérrel - szociológiai, antropológiai, pszichológiai, írói vagy újságírói végzettséggel - rendelkező személyek lehetnek a legalkalmasabbak, akik ki tudják képezni a chatbotot arra, hogy a vállalat üzleti céljait tükröző stílusban kommunikáljanak az ügyfelekkel, vélekedik Daugherty.
Írók: A digitális vállalatoknak szövegírókra, "mesélőkre" is szükségük van, akik segítenek megformálni a termékek digitális élményét, valamint annak módját, ahogy az alkalmazottak és a vásárlók kezelik a fejlesztés alatt lévő kiterjesztettvalóság-szolgáltatásokat, tudjuk meg Todd Rovaktól, a Capgemini Consulting North America tanácsadó cég vezérigazgatójától.
Márkakommunikációs stratéga: Tételezzük fel, hogy egy csomagolt fogyasztói termékeket gyártó vállalat új chatbotot akar kifejleszteni a vásárlóival folytatandó kommunikációhoz. Ez teljesen új megközelítést igényel a részükről, valamint olyan szakembert, aki képes közvetíteni és újraértelmezni a vállalat kultúráját. A projekt sikeres végrehajtása megfelelő kontextus és hangnem kialakítását igényli, de a márkakommunikációs stratégának arra is képesnek kell lennie, hogy elmagyarázza a vezetőség tagjainak, miképpen fog működni a chatbot.
Digitális nyomozók (forensics analysts): Komolyan aggasztja a vállalatokat az úgynevezett feketedoboz-kihívás a mesterségesintelligencia-megoldások által adott eredmények magyarázatával kapcsolatban, és az aggodalom egyre nőhet, ahogy a kormányok nagyobb átláthatóságot követelnek az algoritmusok által hozott döntések esetében. A digitális nyomozók segíthetnek elmagyarázni a gépi döntések hátterét az üzleti vezetőknek. Ezek az elemzők együttműködnek a programozókkal és az adattudósokkal annak kiderítésében, hogy az algoritmus miképpen hozott meg egy-egy döntést.
Etikaimegfelelés-menedzserek: Ők biztosítják, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek a rendeltetésüknek megfelelően működjenek, és azonnal beavatkoznak, ha rendellenes viselkedést tapasztalnak, tudjuk meg Daughertytől. Így például az etikaimegfelelés-menedzser akcióba lép, ha a hitelbírálatot végző mesterséges intelligencia diszkriminál bizonyos végzettségű vagy lakóhelyű kérelmezőket. Együttműködhet a digitális nyomozóval annak megállapításában, mi áll a nemkívánatos gépi döntés hátterében, illetve a hiba kijavításában.
Digitálistermék-mendzserek: Az informatikusok és trénerek kifejlesztették a chatbotot, ám a PwC partnere, John Karren szerint még hátravan egy fontos lépés. A digitális szervezetnek rendelkeznie kell olyan termékmenedzserekkel, akik pozícionálják a botot a vásárlók számára. A digitálistermék-menedzserek feladatai közé tartozik továbbá a termékhez kapcsolódó sztorik és ismertetők elkészítése, valamint a vonzó felhasználói élmény kialakítása a hozzáértő szakemberek segítségével, vagyis általánosságban elmondható, hogy ők felelnek mindenre kiterjedően a termékért.
Munkahelyi technológiai menedzser: A mai világban az informatikai vezetőknek feltétlenül szükségük van olyan munkatársra, aki gondoskodik az alkalmazottak digitális jólétéről. A munkahelyi technológiai menedzser feladatai közé tartozik a hatékony munkavégzést elősegítő felhasználói élmény, együttműködési platformok és más szükséges eszközök, az ergonomikus kialakítású székek és íróasztalok, valamint a megfelelő munkakörnyezet és tárgyalók biztosítása.
A tréning fontossága: Szakértők szerint nemcsak a speciális tudással rendelkező szakemberek továbbképzése fontos, gondot kell fordítani az átlagos irodai alkalmazottak digitális oktatására is. A Google vezérigazgatója, Sundar Pitchar az NBCNews.com portálon megjelent cikkében többek között arról ír, hogy a "gyors technológiai változások, valamint az új pozíciók megjelenése és állandó átalakulása közepette a könnyűsúlyú, széles körben elérhető, folyamatos képzésre kell összpontosítanunk. Ez azért fontos, hogy mindenki számára kínálkozzanak lehetőségek a jövő munkahelyein."
Így például a vállalat az irodai alkalmazottakat kiképezheti költségvetési, könyvelő- és más fontos programok használatára. Az ily módon szerzett alapvető digitális ismeretek biztosíthatják az érintettek elhelyezkedését olyan időszakban, amikor a kiterjedt automatizáció számos irodai tevékenységet feleslegessé tesz.
Végül is az új digitális eszközök a gondolkodás új módjait jelentik, amelyek a munkavállalók továbbképzését, megújulását igénylik. Daugherty elmondása szerint az Accenture évente 1 milliárd dollárt fordít a konzultációs cég 425 ezer alkalmazottjának továbbképzésére annak érdekében, hogy magabiztosan kezeljék a megjelenő digitális eszközöket és szolgáltatásokat.
- Nem hagyjuk megfenekleni alkalmazottainkat, invesztálunk az emberekbe, így sokkal zökkenőmentesebben hajtjuk végre a folyamatosan zajló digitális transzformációt, hangsúlyozza Daugherty. Megdöbbentő, hogy egyes vállalatok miért nem fordítanak megfelelő összegeket alkalmazottaik képzésére, teszi hozzá.
