A Hays felmérése szerint, az utóbbi években 14%-al növekedett a szaktudáshiány Európa szerte, ezzel nehéz helyzetbe hozva a vállalatokat. A bérek fölötti nyomás a képzett szakemberek körében is nőtt, hiszen a munkáltatók kénytelenek növelni a béreket annak érdekében, hogy a megfelelő munkaerőt maguknál tartsák.
Ezek a legfontosabb információk a Hays új kiadványából, a 2016-os Hays Global Skills Index-ből, amelyet az Oxford Economics-al közösen készítettünk. A "The Global Skills Landscape - a complex puzzle" című felmérés 33 ország munkaerő piaci elemzését tartalmazza.
"Az idei tanulmány rávilágít arra, hogy a kormánynak nagy szerepe van a munkaerőpiac gördülékeny működésében. Több pozitív példát is láttunk arra, hogyan élesztette újjá a munkaerőpiacot az adott piacra jellemző probléma felismerése és annak megfelelő kezelése. Ha egy iparág nincs birtokában a megfelelő szakembereknek, nem működhet hatékonyan. Annak érdekében, hogy a globális gazdasági kilátások továbbra is jó irányba haladjanak, nem hagyhatjuk hogy ez történjen. " - véli Alistair Cox, a Hays vezérigazgatója.
Magyarország gazdasági fejlődése a 2016-os év első negyedévében lassuló tendenciát mutatott, ami az elmúlt három év legkisebb növekedését eredményezte. Az előzetes adatok szerint, az építő- és ipari szektorban tapasztalható visszaesés okozhatta a gyenge GDP számot. Bár a kiadások általánosan nem változtak, az EU-s támogatások mértéke csökkent, ezáltal kevesebb volt az állami beruházás. Azonban az első negyedév gazdasági visszaesése csak átmeneti, hiszen a jövőben a GDP további növekedése várható. Egy másik jó hír, hogy a Fitch besorolás alapján Magyarország befektetési minősítése emelkedett. A felminősítés mögött a magyar fizetési mérleg, az alacsonyabb külső sebezhetőség, az államadóság csökkenése és a stabilabb bankszektor áll. - mondja Tammy Nagy-Stellini, a Hays Hungary ügyvezető igazgatója.
Megjegyzés az értékelésről
A Hays Global Skills Index egy 0-10-ig terjedő skálán osztályozza az országokat az adott munkaerőpiacon lévő nyomás alapján. A pontszám hét súlyozott érték alapján jön létre, amelyek mindegyike más munkaerő piaci dinamikát takar (pl. oktatási szint, rugalmasság, bérnyomás).
Az 5.0 fölötti értékelés azt jelzi, hogy az adott munkaerőpiac "feszesebb" az átlagosánál. Az 5.0 alatti érték pedig arra enged következtetni, hogy a munkaerőpiac "lazább" az átlagosnál. A hét munkaerő piaci mutató jelentősen eltérhet egymástól, ezzel kiemelve az adott piacra jellemző dinamikát és nyomást.
