Rengeteg ingyenes tartalom, cikk, videó érhető el az interneten: a weboldalak üzemeltetői hirdetésekből tartják fent magukat. Nem csak a nagyágyúkra, a Google által tulajdonolt YouTube-ra és a multi kiadócégekre kell gondolnunk, hanem a kisvállalkozások által működtetett online újságokra, hírportálokra és más szolgáltatásokra is, amelyek mindennapi túlélését biztosítják a reklámbevételek egy olyan üzleti környezetben, amelyre hatalmas konkurenciaharc a jellemző. Komoly küzdelem folyik a hirdetők megnyeréséért, és rendkívüli módon súlyosbítja a helyzetet, hogy egyre több internetező használ hirdetésblokkoló programot, hogy megszabaduljon a bosszantó reklámoktól, amelyeket nyugalma, magánélete megzavarójának tart. Ha pedig nem jelennek meg reklámok egy weboldalon, elapad az egyetlen bevételi forrás, ami a szolgáltatás végét jelenti.
A több éve elérhető hirdetésblokkolók használati aránya mostanában kezdi elérni azt a szintet, ami érzékelhetően veszélyeztetheti az ingyenes tartalomszolgáltatás további fenntarthatóságát, különösen, ha a reklámirtók népszerűsége még tovább növekszik. A hirdetésblokkolókat hatástalanító megoldásokat forgalmazó PageFair cég az Adobe-val közösen készített jelentése szerint a reklámblokkolás 2015-ben világszerte előreláthatóan 22 milliárd dollárral csapolja meg az online kiadók bevételeit. Jelenleg 200 millió körül van a hirdetésblokkolókat használó internetezők száma, ami azt jelenti, hogy az idei év júniusát megelőző 12 hónap során 41 százalékkal nőtt a számuk. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban még ennél is nagyobb mértékben - 48, illetve 82 százalékkal - növekedett az aktív blokkolók száma, az előbbiben 45, az utóbbiban 12 millió internetező szabadult meg a weboldalak hirdetéseitől. Magyarországon a netezők 23 százaléka használ hirdetésblokkolót.
Fogadhatjuk kétkedéssel az elfogultnak tekinthető PageFair számait, azonban más szakértők is azt állítják, hogy egyes weboldalak akár potenciális bevételük 40 százalékától is eleshetnek a hirdetésblokkolók miatt. Az Advertising Age magazin kiszámolta, hogy egyes ismertebb webhelyek miképpen tudnák túlélni a reklámok teljes elapadását. Eszerint a Facebooknak 12 dolláros éves díjat kellene szednie minden használójától, a New York Timesnak digitális kiadásáért a mostani 195 dollár helyett 334 dollárt kéne kérnie, de például a BuzzFeed nem élné túl ezt a csapást. Hogy mi lesz a megoldás: kevésbé agresszív reklámok, szelektált blokkolás, vagy a blokkolókat kijátszó hirdetések? Egyelőre nem tudni, de az egyre súlyosbodó helyzet minden bizonnyal lépéseket fog kikényszeríteni az online kiadók részéről. A német Bild magazin például a múlt héten úgy döntött, online tartalmait elérhetetlenné teszi a hirdetésblokkolót használók számára.
