Mind nagyobb feldolgozási kapacitást követel az adatközpontoktól a digitalizáció, az üzleti alkalmazások felhőbe költözése, a dolgok internete (IoT) és a mindezek mögött álló nagy analitikai képességek iránti igény. Ráadásul a feldolgozási kapacitás egyre inkább elosztottá válik, a szervezetek hibrid környezetet használnak, házon belüli adatközpontokat működtetnek és a globális felhőszolgáltatók óriás adatközpontjainak szolgáltatásaira is előfizetnek, az IoT térhódításával pedig a szenzorokhoz közelebb vitt, hálózat peremére telepített mikroadatközpontok is megjelentek.
Computerworld: A feldolgozási kapacitással együtt a hűtés igénye is nő az adatközpontokban, melyek energiafogyasztása 40 százalékban a hűtőberendezések számlájára írható. Az adatközpontok üzemeltetői üzleti megfontolásból nagyobb energiahatékonyságra törekednek, és a fenntarthatóságot a szabályozási környezet is mindinkább megköveteli. Hogyan befolyásolják ezek a mozgatóerők a hűtési technológiák fejlődését?
Szarka Attila: Három vonatkozásban is kihatnak ezek a trendek az adatközponti hűtőrendszerek tervezésére és üzemeltetésére. Gyorsan változik egyrészt az informatikai környezet, amelyet hűteni kell. A skála egyik végén a nagy felhőszolgáltatók giga-adatközpontjai, a másikon a hálózatperemen működő mikro-adatközpontok helyezkednek el, közöttük pedig a vállalatok és intézmények házon belüli, kisebb-nagyobb létesítményei, szerverszobái. Mindegyik hűtése más megközelítést, megoldást követel meg, de a hűtési terhelés növekvő dinamizmusa ezek mindegyikére jellemző.
Másrészt a törvényalkotók megfelelő szabályozással nemcsak a szervezeteket, hanem a lakosságot is a nagyobb fenntarthatóság, energiahatékonyság irányába terelik. A felek érdekei itt az adatközpontok esetében is találkoznak, mivel a költséghatékonyság jegyében minden szervezet szeretne kevesebbet költeni beszerzésre és üzemeltetésre.
Egy európai uniós szabályozás azonban hamarosan új, a természeti környezetre kevésbé káros hűtőközegek használatát fogja előírni. Szivárgás esetén ezek ugyan nem növelik az üvegházhatást a légkörben, viszont részben tűzveszélyesek, és a jelenlegi hűtőközegekhez mérten kevésbé energiahatékonyak. A hűtőközegek legnagyobb felhasználója az autóipar, és a járművekben gyakrabban előfordulhatnak szivárgások, mint adatközpontokban vagy más létesítményekben, a szabályozás azonban minden felhasználási területet egységesen érint. Ugyanazt a hűtési kapacitást ezért a jövőben a vállalatok nagyobb és drágább berendezésekkel tudják majd elérni adatközpontjaikban, így még fontosabbá válik, hogy átgondolt tervezéssel és az üzemeltetés finomhangolásával csökkentsék működési költségeiket.
CW: Milyen technológiákra épülő megoldásokat keressenek, tervezési tanácsokat fogadjanak meg a hazai viszonylatban nagynak számító, 200-300 kW feletti IT-terhelésű adatközpontokat működtető szervezetek?
SZA: A direkt elpárologtatós (DX típusú) hűtőrendszerek mindinkább kiszorulnak az adatközpontokból, mert a helyükbe lépő vízhűtőkkel nagyobb hatásfokú, precíziós hűtés alakítható ki. Fontos, hogy a rendszer tervezésekor alkalmazzák a bevált gyakorlatot. Egy adatközpont IT-eszközei sosem működnek 100 százalékos kihasználtsággal, ezért a hűtésnek dinamikusan kell kezelnie a terhelésszint folyamatos ingadozását és az erőforrások beépített redundanciáját, méghozzá magas rendelkezésre állás mellett. Más szóval a rendszer mindig pontosan annyi levegőt mozgasson, amennyit az IT-eszközök munkaterhelése indokol, és ahhoz megfelelő vizes hűtési kapacitást rendeljen.
Míg korábban ezeket az adatközpontokat 1,7-1,8-as hűtési energiahatékonysági (PUE-) értékre tervezték, ma már inkább 1,4-1,5-ös hűtési PUE-értéket céloznak meg a szervezetek, de ez a hazai éghajlati viszonyok között, egzotikus hűtési technológiák alkalmazása nélkül is tovább csökkenthető 1,2-re, például a hűtővíz hőmérsékletének emelésével 10 Celsius fokról 15-17 fokra. Jelentősen megnő így a szabadhűtéses periódusok időtartama, ami nagyon kedvezően hat az adatközpont energia- és költséghatékonyságára.
Közben - az új hűtőközegek előírt alkalmazásától függetlenül - fejlődik a hűtés technológiája is. Mind szélesebb körben terjednek el a szabályozható sebességű ventilátorok és inverteres kompresszorok, újfajta hőcserélők, adiabatikus megoldások, a hűtésterhelés dinamikus, automatizált szabályozását lehetővé tevő szenzorok és szoftverek jelennek meg.
Jövőre a Schneider Electric is új hűtőrendszer-családdal lép piacra, amely a szabadhűtés hatásfokát adiabatikus képességekkel, azaz vízpárologtatással történő hőelvonással fokozza. Több ügyfelünk is érdeklődik már új hűtőrendszerünk iránt, mivel a számítások azt mutatják, hogy a megoldással Európa legdélebbi pontján is közel eszményi, 1,05 alatti hűtési energiahatékonysági mutató érhető el.
