Mint az IDC Hungary idei ITS-felméréséből kiderül, a hazai nagyvállalatok 60 százaléka konszolidálta és virtualizálta szerverkörnyezetét, amelyet előszeretettel, bár nagyrészt alaptalanul neveznek (magán)felhőnek, mert például csupán 20-30 százalékuk katalogizálta és árazta be IT-szolgáltatásait. A tényleges magánfelhőt kiépítő nagyvállalatok zöme IaaS és PaaS szolgáltatásokat használ ebben a modellben fejlesztésre és tesztelésre - éles üzleti alkalmazásokat csak elvétve migrálnak.
Tarolnak ezzel szemben a SaaS szolgáltatások a nyilvános felhőben. Legnépszerűbbek a kollaborációs, kommunikációs és ügyfélkapcsolat-kezelő megoldások, amelyek a kisvállalatok esetében gyakran lefedik az üzlet igényeit. Elsősorban az analitikai képességek mind nagyobb keresettségével magyarázható, hogy a PaaS szolgáltatások felhasználói köre is bővül a nyilvános felhőben. A start-upok közül nem egy rájuk építi tevékenységét, és számukra természetes, hogy az IT-környezet minden rétegét a nyilvános felhőben érik el.
Gyors reagálású vállalat
A felhasználói gyakorlat igen sokszínű, de világosan tükrözi, hogy a földcsuszamlásszerű változás, amelyet a számítási felhő - a mobil-, közösségi és újgenerációs analitikai megoldásokkal együtt - magával hozott, a hazai vállalatok működését, üzleti tevékenységét is átformálja. A témával foglalkozó legutóbbi konferenciáján az IDC Hungary azt vizsgálta, hogy a felhő milyen szerephez jut a szervezetek további digitális transzformációjában.
- Minthogy a felhőben az informatikai szolgáltatások átívelnek az országhatárokon, és a nemzetközi szolgáltatók, például az Airbnb vagy az Uber tevékenységével a magyar hoteleknek és taxitársaságoknak is számolniuk kell, mi sem szorítkoztunk a hazai gyakorlat elemzésére, hanem mérlegeltük a külföldi tapasztalatokat is - mondta Balicza Gábor, az IDC Hungary vezető elemzője. - Sokan sokféleképp határozzák meg a digitális vállalatot. Szerintünk digitalizált a szervezet, ha egy felmerülő kérdésre vagy kérésre 5 másodpercen belül intelligens választ tud adni.
Nagyon rövid időnek tűnik ez első hallásra, de gondoljunk bele, hogy az online szolgáltatásoktól a felhasználók ezt már megszokták, akár pénzügyeiket intézik, akár vásárolnak, repülőjegyet, szállást foglalnak vagy hivatalos ügyeket intéznek, egymást gyorsan követő lépésekben, percek alatt célba érnek.
- Ugyanezt a gyors reagálást, valós idejű, testre szabott és releváns interakciót fogják elvárni az ügyfelek minden vállalattól, de ennek az elvárásnak nem lehet pusztán ügyféloldali fejlesztésekkel megfelelni, hanem a háttérrendszereket is fel kell készíteni, méretezés és rendelkezésre állás tekintetében éppúgy, mint integráció, információmenedzsment, folyamatok, automatizáció, biztonság és változáskezelés terén - mondta Balicza Gábor. - A digitalizáció persze üzleti oldalon a vállalatvezetésre is feladatokat ró, mivel a menedzsmentnek kell eldöntenie, hogy mely forrásokból, milyen adatokat fog gyűjteni, és elemzésükkel milyen információkat kíván kinyerni, a kapott betekintés alapján milyen termékeket, szolgáltatásokat és folyamatokat fog létrehozni a megfelelő ügyfélélmény elérése érdekében.
Változó felhők
Vállalatonként változó, hogy a harmadik vállalati platformot alkotó felhő-, mobil, közösségi és big data analitikai technológiák milyen szerephez jutnak az átalakulásban, de valamilyen összetételben mindegyikük megjelenik a digitalizált szervezeteknél. Az induló, feltörekvő cégek számára kézenfekvő, hogy digitális szolgáltatásokat kínálnak, digitális csatornákon tartanak kapcsolatot ügyfeleikkel és partnereikkel, és maguk is digitális szolgáltatásokat használnak a működés támogatására.
- Más a helyzet a hagyományos vállalatok esetében - mondta a piacelemző. - Európai szintű felméréseink is azt mutatják, hogy ezek a cégek jellemzően nincsenek felkészülve a digitális átalakulásra. Informatikai oldalon örökölt rendszerek húzzák vissza a szervezeteket, amelyek üzemeltetése és modernizációja felemészti szinte a teljes IT-költségvetést. Megfelelő keret és stratégiai szemlélet hiányában az üzleti oldal csupán ötletszerű kirándulásokat tehet a digitalizáció világába, azonban az öncélú innováció leginkább zsákutcába vezet. A vállalat digitalizálása hosszabb folyamat, egy út, amelyen a szervezet lépésekben fog végighaladni. Célravezető, ha ezek a lépésenként megvalósuló fejlesztések tényleges üzleti problémára adnak megoldást, de nem egymástól elszigetelten, hanem egy stratégia jegyében, amelynek a technológiai platform is része. A felhő ilyen platformként kapcsolja össze a digitalizáció útját járó vállalat fejlesztéseit.
Az IDC idei, bécsi CIO-csúcstalálkozóján készült felmérés szerint az IT-vezetők 38 százaléka a transzformációs projektek megvalósítását és a változások kezelését három legfontosabb feladata közé sorolja (lásd az ábrát). A digitalizált folyamatok összekapcsolása mellett, ami a közel valós idejű válaszadás előfeltétele, a felhő, amelyben a szolgáltatások szabványos alkotóelemekből épülnek fel, így dinamikusan átalakíthatók, a gyors és rugalmas alkalmazkodás képességével is felruházza a digitális vállalatot.
|
Stratégiai IT-prioritások 2015-ben (százalékban) |
|
|
Transzformációs projektek megvalósítása és változáskezelés |
38 |
|
Az IT és az üzleti oldal összhangjának erősítése |
36 |
|
A vállalati adatvagyon jobb hasznosítása |
34 |
|
Az innováció előmozdítása |
31 |
|
Az IT-költségek csökkentése |
26 |
|
Az üzleti folyamatok javítása |
24 |
|
A folyamatos működés biztosítása |
22 |
|
A vállalati architektúra javítása |
21 |
|
A vállalat versenyképességének erősítése |
20 |
|
A vállalati szintű költséghatékonyság növelése |
19 |
|
A munkavégzés hatékonyságának növelése |
19 |
|
Az értékesítés és ügyfélmegtartás támogatása |
18 |
|
Forrás: IDC CIO Summit Vienna, 2015 |
|
