A Covid-19 járvány idején az informatikai vezetők a vállalkozások kulcsfiguráivá váltak, nagyrészt rajtuk múlott a cégek túlélése. De úgy tűnik, a pandémia lecsengése után sem lazíthatnak, mert a normál ügymenet visszaállításában is kiemelt felelősség hárul rájuk. Ez a helyreállítás nem jelenthet egyszerű visszatérést a korábbi állapotokhoz: mindenhol újra kell gondolni a vállalat teljes működését. Ezt a gondolkodási folyamatot segíti az IDC nagyszabású tanulmánya, amely az elkövetkező öt év technológiai, piaci és ökoszisztéma-trendjeit tekinti át IT-szemszögből, és ezek alapján ad tanácsokat a vezetőknek a felkészüléshez.
Eszerint 2022 már igazi, boldog sci-fi év lesz, amelyben a nagy szervezek IT-vezetői adatokkal, mesterséges intelligenciával és biztonsági megoldásokkal támogatják dolgozóikat, hogy növeljék termelékenységüket, rugalmasságukat és gyors döntéshozó képességüket.
A vállalkozásoknak olyan csapatokra és munkatársakra van szükségük, akik autonóm módon tudnak dolgozni, és bizonytalan körülmények között is gyorsan döntenek. Ehhez azonban adatok és a munkafolyamatokba beágyazott intelligens eszközök kellenek. Az informatikai vezetőknek az adattudomány, a mesterséges intelligencia, az ember-gép interfész és az intelligens munkafolyamat-tervezés vonatkozásában is meg kell erősíteniük szervezetük IT-képességeit. Ez persze megfelelő szakembergárdát, valamint olyan stratégiákat, házirendeket és eszközöket igényel, amelyek gondoskodnak az érzékeny adatok védelméről és megfelelő használatáról. És igen, ezzel nem lehet várni még egy évet.
2021-ben azok az informatikai vezetők, akik nem találják meg a sűrűsödő kibertámadások, környezeti bizonytalanságok, kereskedelmi háborúk és váratlan összeomlások kezelésének technikáit, súlyos bizalomvesztésnek teszik ki cégüket.
Az IDC becslése szerint a vezetők 30 százaléka el fog bukni ezen a vizsgán. Az elemzőcég friss tanulmánya szerint a szervezetek 63 százaléka kiberbiztonsági beruházásokat tervez, hogy fogyasztói, alkalmazottai és partnerei irányában is megerősítse a digitális megbízhatóságába vetett hitet. Mindezen beruházások ellenére a vezetők egyharmada nem lesz képes hiánytalanul megfelelni ennek a hívásnak, aminek a cégbe vetett bizalom látja a kárát. Azok az IT-vezetők, akik ezt szeretnék elkerülni, helyesen teszik, ha alaposan átgondolják kockázatkezelési stratégiájuk minden aspektusát, és elvégzik a szükséges újratervezést.
A koronavírus-járvány alatt felhalmozódott technikai adósságok 2023-ig az informatikai vezetők 70 százalékának munkáját beárnyékolják, pénzügyi feszültségeket indukálnak, és kikényszerítik az erőltetett átállást a felhőre.
Annak érdekében, hogy vállalkozásaik gyorsan reagálhassanak a változó üzleti környezetre, az informatikai vezetők nagy része a szabályos IT-protokollt áthágva kényszerült a digitális megoldásokat olykor a szó szerint egyik napról a másikra üzembe állítani. Mindez persze elkerülhetetlen volt, de feltétlenül szükségessé teszi a későbbi felülvizsgálatokat és korrekciókat. Az előrelátó informatikai vezetők megkeresik azokat az újgenerációs lehetőségeket, amelyekkel modernizálják és racionalizálják az infrastruktúrát és az alkalmazásokat, továbbá új eszközöket adnak a cég kezébe a termékek és a szolgáltatások skálájának bővítésére, illetve a fogyasztói tapasztalat javítására.
Érdemes tüzetesen áttekintetni a járvány által kikényszerített intézkedéseket, és eldönteni, melyek közülük a megtarthatók, melyek a javítandók, és melyek a lecserélendők. Emellett hasznos lehet, ha a technikai adósság felszámolására tett erőfeszítéseket összekapcsoljuk a platformmodernizációs kezdeményezésekkel.
2023-ra a globális válságok miatt az informatikai vezetők 75 százaléka az üzleti döntéshozatalba is integrálódik, és a digitális infrastruktúra az üzleti OS szerves részévé válik.
Az előttünk álló időszakban az IT-nek kulcsszerep jut a normális üzleti működés helyreállításában, a kockázatkezelésben és a költségoptimalizálásban. Az informatikai vezetők kötelessége, hogy biztosítsák azt a digitális infrastruktúrából, intelligenciából és IT-képességekből összeadódó vállalati "operációs rendszert", amely a cég működésének motorja. A legsikeresebb IT-vezetők vállalkozók, látnokok és megvalósítók egy személyben, akik képesek megalkotni, eladni és valóra váltani víziójukat.
2024-re a biztonságos, elosztott vállalati környezet támogatása érdekében az IT-vezetők 50 százaléka felgyorsítja a robotizációt, az automatizálást és a kiterjesztett technológiák használatát.
A vállalat működése szempontjából kritikus fontosságú rendszerek és folyamatok emberi függőségei csak automatizálással csökkenthetők. Az IDC becslése szerint az elkövetkező öt évben a munkaerő 16 százalékát váltja le a mesterséges intelligencián alapuló automatizálás. A jó IT-vezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy menedzselje ezeket a folyamatokat, és ne csak a technikai részre figyeljen, hanem az emberi vonatkozásokra is. A konfliktusok elkerülése érdekében fontos, hogy átláthatóan kezelje az automatizálási terveket, szorosan együttműködjön a HR-részleggel, továbbá gondoskodjon olyan megoldásokról, amelyekkel ellenőrizhető az AI-alapú megoldások teljesítménye.
2023-ra a vállalkozások 65 százalékában működni fognak az informatikai vezetők által irányított olyan agytrösztök, amelyek a digitális infrastruktúra megerősítésével és a rugalmas forgatókönyvek kidolgozásával javítják a vállalati ellenálló képességet.
Napjainkban a fenyegetések sokfelől érkeznek, és gyakran megjósolhatatlanok. Az egészségügyi, gazdasági, szociális és környezeti kockázatok csökkentése ma már elsőrendű üzleti követelmény. A hatékony IT-vezető ahelyett, hogy kizárólag a vállalati működés helyreállítására koncentrálna, a céges ellenálló képességet erősíti olyan robosztus szellemi és digitális infrastruktúra kialakításával, amelynek segítségével gyorsabban lehet végighaladni a céges fejlesztések köztes állomásain. Ennek érdekében már most érdemes felkutatni a hasznosítható tehetségeket cégen belül és kívül, és számba venni azokat a beruházásokat, amelyek lehetővé teszik a minőségi adatok valósidejű, biztonságos elérését.
2025-re az IT-vezetők 80 százaléka olyan intelligens megoldásokat helyez üzembe, amelyek érzékelik, megtanulják és megjósolják a fogyasztói viselkedés változásait, és így javítják a fogyasztói elkötelezettséget és lojalitást.
Drámai mértékben átalakulnak a fogyasztói szokások: a járvány teljesen megváltoztatta az emberek életét és a vállalkozások működését. Az IT-szervezeteknek a fogyasztói szándékok, elvárások, reakciók mély ismeretével kell segíteniük cégüket. Ehhez mesterséges intelligencián, gépi tanuláson és más fejlett technológiákon alapuló adatelemzésekre van szükség, mert csak így lehet lépést tartani a vetélytársakkal, akik garantáltan ugyanezen az úton fognak járni: érdemes megkezdeni ezek mielőbbi vizsgálatát és alkalmazását.
2025-re az informatikai vezetők 60 százaléka alkalmazni fogja a low-code/no-code eszközöket, hogy növelje a termelékenységet, erősítse az innovációt és segítse a gyorsan változó fogyasztói igényeket kiszolgálni akaró üzletági (line of business; LOB-) fejlesztéseket.
A programozási tevékenységet egyszerűsítő low-code/no-code eszközök roppant hatékonyak tudnak lenni, ha megfelelően használják őket. Az IT-vezetőknek azonban ügyelniük kell arra, hogy itt a hagyományos IT-fejlesztésektől eltérő irányítási megoldásokra van szükség, nehogy túlbonyolított vagy sebezhető architektúrák szülessenek. A LOB-fejlesztéseket pedig úgy kell tekinteniük, mint az IT-szervezet virtuális kiterjesztéseit, és olyan önkiszolgáló API-kkal, fejlesztési platformokkal és egyéb eszközökkel kell támogatniuk a LOB-vezetőket és -dolgozókat, amelyek segítségével az informatikai szakértelemmel nem rendelkezők számára is kézre eső, jól használható megoldásokat tudnak létrehozni.
2025-re az informatikai vezetők 65 százaléka ökoszisztéma-, alkalmazás- és infrastruktúra-ellenőrző rendszereket fog alkalmazni, elősegítendő a rugalmasságot, a méretezhetőséget és az átjárhatóságot.
A piaci változások miatt minden eddiginél nagyobb szükség van gyors innovációra, és az IT-vezetőknek ezen a téren is fontos szerep jut. Menedzselniük kell a hibrid és többfelhős infrastruktúrákat, szolgáltatásokat és folyamatokat, mégpedig anélkül, hogy túlzottan kötődnének egy bizonyos szolgáltatóhoz. Menedzselniük kell a nagyvállalati rendszerek és alkalmazások összességét, és a megosztott folyamatok, adatok és alkalmazások segítségével összhangot kell teremteniük a különböző ökoszisztémák között. Mindez a mesterséges intelligencián alapuló megoldások bátor használatát igényli.
2024-re az IT-vezetők 75 százalékának vállára újfajta felelősség nehezedik a működési, egészségügyi, biztosítási és helymeghatározási adatok kezelésével kapcsolatban.
A járvány megváltozott szerepkörbe kényszerítette az informatikai vezetőket, és ez a trend nem csupán folytatódik, de kiegészül azzal is, hogy a vállalkozásoknak védeniük kell dolgozóik egészségét, biztonságát és jólétét, ugyanakkor meg kell felelniük a gyorsan változó jogi környezetnek is. Ez járulékos felelősséget ró az informatikai vezetőkre, akiknek a HR- és a jogi osztállyal együttműködve gondoskodniuk kell az adatkezelés törvényességét biztosító intézkedésekről.
