Tartalomgeneráló mesterséges intelligenciától kezdve felhőplatformokon összeállítható alkalmazásokon át a kiberbiztonsági hálóig 12 stratégiai technológiai trendet emel ki 2022-es előrejelzésében a Gartner. Minden szervezetet másként érintenek ezek az együttesen ható erők, ezért az elemző szerint az informatikai vezető feladata, hogy a kijelölt üzleti célok ismeretében mérlegelje, vállalatára nézve az egyes trendek a kockázatokat vagy a lehetőségeket növelik.
Világszinten az IT költés 2022-ben várhatóan eléri a 4,5 billió dollárt, ami az idei évhez képest 5,5 százalékos növekedést ígér a Gartner szerint.
- Nemcsak vásárolják és bevezetik majd a technológiákat és szoftvereket a nagyvállalatok 2022-ben, hanem egyre nagyobb mértékben építeni is fogják, ami 2021-hez viszonyítva valamelyest visszafogja a költés növekedési ütemét - mondta John-David Lovelock, a Gartner alelnöke. - Digitális technológiával összefüggő kezdeményezéseiket a szervezetek azonban továbbra is kiemelt üzleti stratégiai prioritásként kezelik, miközben infrastruktúrájuk állóképességét és védelmét igyekeznek erősíteni, és a hibrid munkavégzés, a jövőbeni működés mind összetettebbé váló modelljeit próbálják támogatni az új évben.
A költés a vállalati szoftverek szegmensében nő majd a leggyorsabban 2022-ben. A bővülés itt 11,5 százalék lehet, elsősorban az infrastruktúra-szoftverek keresettségének köszönhetően, mivel alkalmazások terén a tempó ennél lassabb lesz. Az eszközökre fordított költés 2021-ben a távmunkára, távoktatásra és távgyógyászatra, telemedicinai szolgáltatásokra váltó világban 15,1 százalékos növekedésével tetőzött, az elemző szerint azonban az eszközparkjukat frissítő, illetve a távmunka támogatásához eszközpalettájukat bővítő vállalatok 2022-ben is növekedési pályán tartják majd a hardverköltést.
Generatív AI és döntésintelligencia
Stratégiai előrejelzésében (Top Strategic Technology Trends for 2022) olyan technológiai trendekre hívja fel a figyelmet a Gartner, amelyek a következő 5-10 évben jelentősen hatnak az informatikai piacra és az üzleti környezetre, a vállalati versenyképesség szempontjából így komoly kockázatokat hordoznak, de újabb, hasonlóan nagy lehetőségeket is kínálnak. Az IT beruházások tervezésekor ezért nemcsak az új évben, hanem hosszabb távon is tanácsos számolni velük.
- A vállalatvezetők az ügyfelekkel kialakított, közvetlen digitális kapcsolatokon keresztül növelnék az üzlet teljesítményét, ezért az IT-vezetői prioritásoknak is ugyanazokat az üzleti szükségszerűségeket kell tükrözniük, amelyek a legfontosabb stratégiai technológiai trendek mindegyikében megjelennek 2022-ben - mondta David Groombridge, a Gartner alelnöke. - Az üzleti innováció és növekedés támogatásához az informatikai vezetőknek meg kell találniuk a módját, hogy az IT erejét megsokszorozva rugalmasan méretezhető és nagy állóképességű infrastruktúrát hozzanak létre, amely pénzügyi erőforrásokat szabadít fel a digitális beruházásokhoz. Az új évre szóló trendelőrejelzésünkben a digitális bizalom mérnöki megtervezése és erősítése, a változások formálása, azaz uralása, valamint a növekedés gyorsítása ilyen üzleti szükségszerűség.
Többek között adatokkal, mesterséges intelligenciával (AI), felhővel, az alkalmazáskészítés és a vállalati működés új modelljeivel, valamint kiberbiztonsággal kapcsolatos trendeknek adott stratégiai jelentőséget a Gartner 2022-es prognózisában:
Generatív AI - A mesterséges intelligencia feljövő technikái közül ez az egyik leglátványosabb és legerőteljesebb, a gépi tanulás azon módszereit jelöli, amelyek a meglévő tartalmak és objektumok mintájára képesek teljesen új és eredeti, valósághű alkotásokat létrehozni. A generatív AI például szoftverkódot írhat, a gyógyszerkutatásban és a célzott marketing területén is bevethető, de a csalók, a hamisítók és az álhírek terjesztői visszaélhetnek vele. A Gartner szerint ma az összes előállított adat kevesebb mint 1 százaléka származik generatív mesterséges intelligenciától, de ez az arány 2025-re elérheti a 10 százalékot.
Adatszövet (data fabric) - Miközben az adat- és alkalmazássilók száma az utóbbi tíz évben ugrásszerűen nőtt, az adat- és analitikai szakemberek száma legjobb esetben szinten maradt, vagy inkább csökkent. Az adatszövet ezt a szakadékot platformokon és felhasználói csoportokon átívelő, rugalmas és állóképes adatintegrációval hidalja át, méretezhető architektúrával egyszerűsíti a szervezetek integrációs infrastruktúráját. Az adatszövet legnagyobb értéke, hogy beépített analitikai képességeivel dinamikusan növeli a szervezetek adathasználatát, miközben az adatmenedzsment-ráfordításait akár 70 százalékkal csökkenti, így gyorsabban vezet eredményre.
Elosztott nagyvállalat (distributed enterprise) - A távmunka és a hibrid munkavégzés elterjedésével, a hagyományos, irodaközpontú szervezetek elosztott vállalatokká alakulnak, amelyek földrajzilag nagy területen szétszórt munkaerővel dolgoznak. Mindez az üzleti modellek fejlődésére is kihat, az elosztott szervezetben ezért az IT vezetőnek a technológiai környezetet és a szolgáltatásokat is jelentősen át kell alakítania a zavartalan munkaélmény és ügyfélkiszolgálás támogatásához. A Gartner szerint az elosztott szervezetek háromnegyede 2023-ban már 25 százalékkal nagyobb bevételnövekedést fog elérni, mint az új modell lehetőségeit nem kiaknázó versenytársak.
Felhőnatív platformok (cloud-native platform, CNP) - A vállalatok elfelejthetik a felhőmigráció hagyományos, emeld és vidd elvű megközelítését, ha a digitális képességeket valóban mindenütt hozzáférhetővé akarják tenni, és a CNP-k felé kell fordulniuk. A felhőnatív platformok ugyanis a felhő alapvető adottságait használják az IT-képességek elasztikus méretezéséhez, hogy azokat az interneten, szolgáltatásként (as a service) juttassák el a felhasználókhoz, ami számos előnnyel bír. A Gartner szerint ezért 2025-ben az új digitális kezdeményezések több mint 95 százalékához a vállalatok már CNP-ket választanak majd alapul - noha ez az arány idén még a 40 százalékot sem éri el.
Autonóm rendszerek - Minthogy a programozás és az egyszerű automatizálás hagyományos formái nem méretezhetők jól, a vállalatok autonóm rendszerekre váltanak, amelyek önfelügyelő fizikai vagy szoftveralapú rendszerként figyelik környezetük változásait, és azokból tanulnak. Az automatizált rendszerektől eltérően az autonóm rendszerek dinamikusan, külső szoftverfrissítés nélkül változtatnak algoritmusaikon, így nem kell emberi beavatkozásra várniuk, sokkal gyorsabban alkalmazkodhatnak a változó körülményekhez. Bonyolult biztonsági környezetekben ez a képesség már megjelent, de az elemző szerint hosszabb távon olyan fizikai rendszerekben és környezetekben is elterjed, mint a robotok, a drónok, valamint a gyárak és más okosterek.
Döntésintelligencia (decision intelligence, DI) - Az üzleti versenyerő egyik legjelentősebb forrása a vállalat döntéshozatali kompetenciája. A döntésintelligencia a döntéshozás folyamatának pontos megértését célozza a döntések kiértékelésével, menedzselésével és javításával visszacsatolás útján. A Gartner szerint a következő két évben a nagy szervezetek harmada már használni fogja a DI módszereit a döntéshozás strukturálására, hogy ezzel növelje versenyelőnyét.
Összerakható alkalmazások - A gyorsan változó üzleti környezetben a szervezetek olyan technológiai architektúrát keresnek, amely támogatja az alkalmazások gyors, biztonságos és hatékony változtatását, ezáltal erősíti alkalmazkodóképességüket. Az összerakható alkalmazásokra támaszkodó vállalatok az elemző szerint 80 százalékkal gyorsabban vezetnek majd be új képességeket, mint a gyakorlatot nem követő versenytársaik.
Hiperautomatizálás - A lehető legtöbb folyamat gyors azonosításával, átvilágításával és automatizálásával ez a módszer nemcsak gyorsabb növekedéshez segíti az üzletet, hanem állóképességét is fokozza. Az elemző kiemeli, hogy a legjobban teljesítő, hiperautomatizáló csapatok a munkaminőség javítására, az üzleti folyamatok gyorsítására, valamint a döntéshozás agilitásának növelésére összpontosítanak, és az elmúlt egy évben átlagosan 4,2 automatizációs projektet valósítottak meg.
Rugalmas állóképesség, totális élmény
Adatvédelmet fokozó feldolgozás (privacy-enhancing computation, PEC) - Az IT vezetőknek nemcsak a megfelelést kell biztosítaniuk az egyre érettebb adatvédelmi törvények jogi környezetében, hanem azt is mindenáron el kell kerülniük, hogy a vállalatok az adatokkal együtt ügyfeleik bizalmát is elveszítsék. A Gartner szerint a nagy szervezetek 60 százaléka ennek érdekében 2025-ben már egy vagy több PEC technikát is alkalmazni fog. Az adatvédelmet fokozó feldolgozás módszerei és megoldásai lehetővé teszik, hogy a vállalat adatok, szoftver és hardver szintjén védje az érzékeny információkat, így azokat biztonságosan összegyűjthesse, megoszthassa és elemezhesse.
Kiberbiztonsági háló - Az adat az üzlet egyik legértékesebb vagyoneleme, de csak addig, amíg a vállalat megbízhat benne. Napjainkban azonban a szervezetek eszközei és felhasználói bárhol lehetnek, ezért a védelem hagyományos határvonalait a kiberbiztonsági háló architektúrájának (cybersecurity mesh architecture, CSMA) kell váltania, amely helytől függetlenül integrált védelmi struktúrát alkot minden eszköz biztosításához. Azok a szervezetek, amelyek CSMA kialakításával együttműködő ökoszisztémába integrálják biztonsági eszközeiket, 2024-ben már átlagosan 90 százalékkal csökkenthetik a biztonsági incidensek pénzügyi hatását.
Mérnöki tervezésű AI - Sok informatikai vezető küzd a mesterséges intelligencia alkalmazásokba történő beépítésével, időt és pénzt pazarol olyan AI projektekre, amelyek sosem jutnak el az éles indításig, vagy olyan megoldást készítenek, amelyről utóbb kiderül, mégsem teremt értéket. A mesterséges intelligencia alkalmazásának mérnöki megtervezésével az AI modellek módszeresen helyezhetők gyártásba, így gyorsan javíthatók, értékteremtő erejük növelhető. Az AI tervezés (engineering) jó gyakorlatát a nagyvállalatok 10 százaléka már alkalmazni fogja 2025-ben, törekvéseik így legalább háromszor akkor értéket fognak teremteni, mint a fennmaradó 90 százalék próbálkozásai.
Totális élmény (total experience, TX) - A Gartner szerint a TX olyan üzleti stratégia, amely az ügyfélélményt (CX), a munkavállalói élményt (EX) és a felhasználói élményt (UX) egyetlen multiélményben (MX) ötvözi. A TX célja, hogy az ügyfelek és az alkalmazottak magabiztosságát, elégedettségét, hűségét és érdekérvényesítését egyaránt erősítse. Adaptív és állóképes, totális élmény megteremtésével a vállalatok bevételeiket és nyereségességüket is növelhetik a jövőben.
