Manapság az informatikai vezetőknek már tájékozottaknak kellene lenniük az agilis módszertan előnyeivel kapcsolatban, ám még mindig tartja magát körükben néhány olyan tévhit, amely megakadályozza, hogy jobb eredményeket érjenek el e korszerű fejlesztési megközelítéssel. Sharon Florentine, a CIO.com munkatársa iparági szakértőket kérdezett meg arról, melyek a módszertan további terjedésének és alkalmazásának útjában álló leggyakoribb félreértések.
Tehetséggondozás
Sok CIO számára okoz komoly nehézséget az agilis módszertan és a hatékony tehetséggondozás közötti összefüggés megértése, állítja Dave West, a Scrum.org terméktulajdonosa. Az agilis fejlesztés több a munkafolyamatok definiálására alkotott folyamat- és előírás-gyűjteménynél; sikeres alkalmazásához agilis fejlesztési tapasztalatokkal rendelkező szakemberek felvételénél többre van szükség.
Noha szinte minden szervezet azt vallja, hogy az emberek képezik a legfontosabb értéküket, West szerint sok helyen nem tartják magukat ehhez az elvhez. Megfelelő vállalati struktúrát és kultúrát kell felépíteni az oktatás, az előrelépés, a folyamatos fejlődés és a visszacsatolás támogatására, továbbá a tehetséggondozási stratégiának is agilisnak kell lennie, és többféle tényezőre kell kiterjednie.
Számos informatikai vezető nem invesztál eleget az agilis fejlesztési szempontokra kiterjedő tehetségkutató és -megtartó stratégia kidolgozásába. Márpedig invesztálni kell az olyan munkavállalókba, akik képesek hatékony csapatmunkára. Az agilis módszertan ugyanis nem csupán folyamatokról és keretrendszerekről szól, hanem agilisan tevékenykedő alkalmazottakról is. Vagyis a módszertan sikeres alkalmazásához feltétlenül szükség van kiváló képességű munkavállalókra.
Költségvetési zavarok
John Doucette, a Magenic szoftverfejlesztő cég tanácsadási részlegének alelnöke a Premier CIO Forum rendezvényen moderált panelbeszélgetést, ahol egy résztvevő azt kérdezte tőle, miképpen tudta hozzáigazítani vállalata költségvetését az agilis fejlesztés követelményeihez. Mint kiderült, a hallgatóság nagy részének számára egyelőre megoldhatatlannak bizonyult ez a feladat.
A szakember szerint nem lehet sikeres az olyan agilis transzformáció, amely nem veszi figyelembe a szervezet valamennyi szempontját. A teljes fejlesztési életciklust felgyorsító agilis fejlesztési megközelítést a tőke rovására kell megvalósítani, nem pedig a működési költségvetésből. Örvendetes tény, hogy sokan térnek át az agilis módszertanra, azonban sokan küzdenek költségvetési problémákkal, mivel a megvalósítást úgy finanszírozzák, mint egy vízesés projektet. A folyamatok tényleges felgyorsításához teljes mértékben át kell térniük az agilis megközelítésre.
Szervezeti ellenállás
Manny Gonzalez, a Scrum Alliance vezérigazgatója rengeteg ilyesmit tapasztal munkája során. Amikor egy Fortune 500-as nagyvállalat CIO-ja elolvas egy cikket a Scrumról vagy az agilis módszertanról, általában nagyon jó elképzelésnek tartja. Azt mondja beosztottjainak, ezt megcsináljuk mi is, szóljunk a trénerünknek vagy coachunknak, hogy irányítsa és hajtsa végre a transzformációt. Csakhogy ez nem megy, mert ha a kezdeményezés felülről indul anélkül, hogy konzultáltak volna az érintettekkel, egészen biztosan falakba fog ütközni a módszertan bevezetése, és persze a szakismeret is hiányzik majd az átalakuláshoz.
Az ellenállás egyrészt abból fakad, hogy az alkalmazottak nem értik, miért kellene a vállalatnál új elveket és gyakorlatokat bevezetni, másrészt abból, hogy nincsenek tisztában az agilis módszertan és a Scrum fontosságával. További aggályok származnak abból is, hogy félnek a változásoktól és a feleslegessé válástól. Vajon, ha a vállalat áttér az agilis megközelítésre, amelyre az önszerveződő csapatok, a nagyobb függetlenség és a lapos szervezeti struktúra jellemző, szükség lesz-e menedzserekre és vezetőkre - teszik fel maguknak a kérdést.
Aggódni kezdenek amiatt, hogy a transzformáció milyen hatással lesz pozíciójukra és feladataikra; azon fognak rágódni, néha csak tudat alatt, hogy hamarosan lapátra kerülhetnek, hiszen a csapatok saját magukat menedzselik majd, vezetőre talán nem is lesz szükség - fut át agyukon a rémisztő gondolat.
Ilyenkor a coach vagy a Scrum master sokat segíthet a kételyek eloszlatásában. Az agilis fejlesztés és a Scrum területén azok a szervezetek a leginkább sikeresek, amelyek megfelelő tájékoztatással képesek kezelni és csökkenteni a munkavállalók és vezetők félelmeit.
Nehéz az átállás
Gyakori tévhit, hogy az agilis módszertan és a Scrum bevezetése és alkalmazása egyszerű feladat, valójában azonban nem az, hangsúlyozza West. - Az Agilis Kiáltványban megfogalmazott elvek világosak és érthetőek, de nehezen integrálhatóak. Teljesen más gondolkodásmódot igényel az egész szervezet részéről a legalsó szintektől a legfelsőkig, a vezetőktől a fejlesztőkig. Olyan megközelítést kell magukévá tenniük, amely hatással van a karrierjükre, a munkájukra és a vállalatnál betöltött szerepükre, teszi hozzá a szakember.
Nem elég egyszerűen tanfolyamra küldeni néhány embert, és megszereztetni velük a képesítést, vagy felvenni egy coachot, illetve trénert a transzformáció levezénylésére. Az átállást a gondolkodásmód gyökeres átalakításával kell kezdeni, a hagyományos vízesés fejlesztési módozatról át kell térni az együttműködés és iteráció teljesen más módszerére.
- Az, hogy néhány alkalmazott elvégez egy tanfolyamot, még nem jelenti, hogy az egész szervezet egy csapásra hatékonyabbá válik. Hosszabb időt vesz igénybe az agilis módszertan és a Scrum elveinek és folyamatainak alaposabb megértése, hatékony alkalmazása a szervezetnél, és a teljes körű gyakorlat megszerzése, összegez West.
Van jövője az agilis módszertannak
Bár egyesek számára úgy tűnik, a vezető szervezetek szakítanak az agilis megközelítéssel más módszertanok, például a DevOps kedvéért, ez koránt sincs így, állítja West. Az agilis módszer eléggé érett már ahhoz, hogy hatása túlmutasson az IT-részlegeken és a szoftverfejlesztő csapatokon. Már nem csupán a CIO-k hatáskörébe tartozik, és nem csupán a szoftverfejlesztést érinti. Manapság teljes szervezetek válnak egyre agilsabbá. Persze az is igaz West szerint, hogy a szoftverek egyre nagyobb szerepet kapnak a legtöbb vállalatnál, kis túlzással manapság minden szervezet IT-cég, így a szoftverfejlesztéssel kapcsolatos problémák minden vállalkozást érintenek.
Emiatt a CIO-knak nem csupán máshogy kell gondolniuk az agilis folyamatokra, előírásokra és gyakorlatokra, hanem gyökeresen meg kell változtatniuk az ezekkel kapcsolatos kommunikációt is, különösen a felsővezetés többi tagjával folytatott párbeszédet, hangsúlyozza a szakember. Az agilis módszertan ugyanis elérte a menedzsment legmagasabb szintjeit, így immár a vezérigazgatónak is foglalkoznia kell vele. A CIO-k feladata lett, hogy megfelelően prezentálják a szervezet számára az agilis módszertan előnyeit, és megszüntessék az informatikai részleg és az üzleti egységek között lévő technológiai szakadékot. Olyan témákról kell beszélniük, mint a gyors visszacsatolás, a dizájngondolkodás, az ügyfélkapcsolatok hatékony kezelése és a teljes vállalat átszervezése az agilis módszertan bevezetése érdekében.
