A felhőtechnológia az elmúlt években óriási fejlődésen ment keresztül, és gyakorlatilag korlátlan lehetőséget nyújt a vállalkozások számára, hogy újragondolják és átalakítsák üzleti tevékenységüket. Ez a gyors ütemű változás 2022-ben is folytatódott, és semmi sem jelzi, hogy lassulna.
Az egyesített konténerek, az akut készséghiány, az edge computing és a költségirányítás valószínűleg meghatározó témák lesznek a felhőalapú számítástechnikában a következő időszakban. A képen a felhőjáték folyamatosan változik, és a vállalkozásokon múlik, hogy mit olvasnak ki belőle, látják-e a lehetőségeket és kihívásokat?
Federált konténerek és hatékonyabb felhőhasználat
A Deloitte Consulting felhőstratégiai vezetője, David Linthicum szerint egyre inkább az federált konténereket is tartalmazó architektúrák felé mozdul el a felhővilág. Ez lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy ne csak felhőn belül, vagyis egy adott szolgáltató kínálatán belül, hanem a felhők között is használhassák a konténereket. Ez a fejlődés viszont lehetővé teszi majd a szervezetek számára, hogy olyan elosztott rendszereket hozzanak létre, amelyek heterogén felhőkön keresztül képesek futni és kommunikálni.
"Egy bizonyos ponton át fogunk térni az áthelyezhető, federált konténerekre, amelyek lehetővé teszik, hogy megírjunk egy konténert, telepítsük egy szolgáltató felhőjében, és viszonylag könnyen átvigyük egy másik szolgáltató felhőjébe anélkül, hogy megváltoztatnánk a konfigurációját" - jósolja Linthicum. Úgy véli, a cél a vállalatok megkímélése attól, hogy a felhő-natív sajátosságokkal kelljen foglalkozniuk, és ehelyett képesek legyenek felhőkön átívelő futtatásra.
Egy másik Deloitte felhőszakértő, Mike Kavis, ügyvezető igazgató szerint ez azonban egyelőre még válik standard felhőstratégiává, mert túl drága, és egyelőre korlátozott azoknak a területeknek a mérete, ahol van értelme használni őket. Például a digitális pénzek és a nem helyettesíthető tokenek (NFT) jó példát adnak az olyan tartalmakra, amelyeknek számos különböző típusú környezetben kell mozogniuk, így ezek jó felhasználási esetek lehetnek az ilyen képességek számára.
Edge Cloud Computing
A covid-pandémia hatalmas lökést adott a távmunka térhódításának. Ezért távoli területekről vagy más országokból is dolgozhatnak szakemberek csúcstechnológiai munkahelyeken. Ez azonban azt jelenti, hogy az ilyen munkavállalók távolra kerülnek a felhőszerverektől, amelyekre támaszkodnak. Az Edge Cloud rendszerek lehetővé teszik, hogy a felhő adatközpont egy kisebb változatát közelebb helyezzék hozzájuk, így kisebb lesz a késleltetés és csökkennek a hálózati költségek. Ennek a megközelítésnek megvan az az előnye is, hogy az elérhető felhőszolgáltatások elosztásával gazdaságilag életképessé teszi a működést olyan területeken is, ahol nem volt elég fejlett a szolgáltatás.
A peremfelhőket vagy mikrofelhőket egyre inkább a kiválasztott vállalati adatközpontokban helyezik el. Ilyenkor a szervezet által használt felhőszolgáltatások egy része egy adott adatközponton belüli hardveren fut. A lényeg azonban, hogy a feldolgozást és az erőforrásokat közelebb vigyék azokhoz, akik ezeket használják.
Költségirányítás
A Deloitte szakértői szerint folyamatos probléma, hogy sok felhőt használó vállalat nem átláthatóan működik, nem tudja követni a felhasználást és az ebből eredő költségeket. Idén már megkezdődött ebben egy átrendeződés, amelyben az automatizálás és a FinOps - az a technológia, amely a pénzügyeket és az üzletet úgy kapcsolja össze, hogy a felhő értékét maximalizálni lehessen - egyre fontosabb szerepet játszik.
Nyilvánvaló, hogy a költségirányítás versenyelőnyt jelenthet, hiszen a cégek mindent nyomon követhetnek a végeredményig, és megbizonyosodhatnak arról, hogy nem folynak el az üzleti tevékenység bevételei.
Tehetség- és készségfejlesztés
A felhőprojekteket még gyorsabb fejlődését már egy ideje az is korlátozza, hogy kevés az ehhez szükséges készségekkel rendelkező szakember. Mivel hatalmas a verseny a felkészült tehetségekért, ezért a hangsúly a készségek házon belüli létrehozására, a céges készségfejlesztésre helyeződik át. Ezzel együtt az is nagyobb feladat lesz, hogy a jó szakemberek meg is tartsák. A fizetések várhatóan egyre csak nőnek, sőt az egekbe is szökhetnek azzal párhuzamosan, hogy egyre több szervezet költözik a felhőbe.
Mivel a technológiai változás nagyon gyors, arra egyszerűen nincs mód, hogy a szokásos oktatási keretek között képezzék ki az embereket. Mire megszereznének egy újabb egyetemi diplomát, a mögötte álló ismeretanyag már el is avult. Ezért a készségfejlesztést "automatizálni" kell. Ez azt jelenti, hogy az emberek megválaszthatják, hogy mit és mikor szeretnének tanulni. Ez sokkal hatékonyabb eszköze lehet a készségfejlesztésnek, mert folyamatos lépéstartást feltételez a technológiával.
A kkv-k és a felhő
Sokáig úgy nézett ki, hogy a felhők elsősorban a nagyvállalatok számára előnyösek. A technológia azonban hatalmasat fejlődött, így már minden vállalati méreteben használhatók. Erre utal a Flexera State of the Cloud Report éves jelentése is, amely szerint a kis- és középvállalkozások felhőre fordított kiadásai már tavaly jelentősen megugrottak.
A globálisan megkérdezett kis- és középvállalkozások 53 százaléka évente több mint 1,2 millió dollárt költ a felhőre, ami igen jelentős emelkedés az egy évvel korábbi 38 százalékhoz képest. A vonzerőt az jelenti, hogy a felhő lehetővé teszi, hogy a vállalkozások kihasználják az infrastruktúra megosztásával elérhető költségmegtakarításokat.
Ez ideális az olyan munkaterhelésekhez, amelyekhez nagyvállalati minőségű számítástechnikára van szükség elfogadható áron. Például a szerverszobai alkalmazások, a biztonsági mentések és katasztrófa utáni helyreállítás felhőbe való áthelyezése a kis- és középvállalkozások számára azonnali nyereséget jelent.
Az SAP szerint az ERP-t használó cégek számára világos, hogy a felhő bevezetésének mi az értéke, és nyilvánvaló számukra, hogy szisztematikusan, minimális leállási idővel tudnak átállni. Azok vállalkozások, amelyek még nem alkalmaztak felhőalapú ERP-t, a nyilvánvaló előnyök, és a versenytársaktól való lemaradástól való félelem miatt felhő bevezetésével akarják modernizálni a működésüket. Azaz a legfontosabb kérdés, amit a kkv-knak fel kell tenniük, hogy miért akarják üzleti rendszereiket a felhőbe migrálni? A legfőbb ok a felhőalapú számítástechnika által nyújtott agilitás és általános érték, amely lehetővé teszi, hogy a cégek versenyképesek és innovatívak maradjanak.
Ez mostanában különösen hangsúlyos a hibrid munkakörnyezetekben, ahol a felhőtechnológia lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy gyorsabban hozzáférjenek a fájlokhoz, könnyebben értelmezzék a bonyolult adatokat, és élvezzék a fokozott biztonsági előnyöket. Ráadásul az otthon dolgozó alkalmazottak ugyanazokhoz az erőforrásokhoz férhetnek hozzá, mint az irodában dolgozó kollégáik, ami növeli a hatékonyságukat.
Mivel a vállalatok 80 százaléka azt állítja, hogy a felhőtechnológia bevezetését követő első néhány hónapban már a működésének javulást tapasztalta, elég nyilvánvaló, hogy a felhő a vállalkozások számára a sikerhez vezető út. A felhők mellőzése pedig a lemaradás kockázatát vetíti előre.
A fentiek megmagyarázzák, hogy az idei CIO.hu konferencia címe miért ez: "A siker útja a felhőbe vezet!"
