Évtizedünk végére több mint 1,4 milliárd eszköz fog csatlakozni a dolgok internetére (internet of things, IoT) Közép-Kelet-Európában, ami a szállítóknak 24 milliárd dolláros piacot teremt a térségben - mondta nyitó előadásában John Gole, az International Data Corporation (IDC) regionális programigazgatója a piacelemző cég magyar leányvállalata által szervezett IoT Fórum 2016 konferencián.
Az IDC legfrissebb előrejelzése szerint 2018-ra a magyarországi IoT-piac értéke 480 millióról várhatóan 872 millió dollárra nő. A bővülés minden vertikumban - idehaza különösen az ipar és a kereskedelem területén - látványos lesz, de ehhez a dolgok internetével együtt növő biztonsági kockázatokat, valamint a szervezeti, HR- és munkaerő-piaci kihívásokat is kezelni kell.
Kilátások és kihívások
Felhasználói oldalon is csábító üzleti kilátásokkal kecseget az IoT, de minthogy a dolgok internetét sok tényező, megannyi technológia, hardver- és szoftvermegoldás, valamint szolgáltatás alkotja, ezek a lehetőségek, legalábbis első pillantásra, nem tűnnek mindig kézenfekvőnek.
IT Executive programján keresztül az IDC ezért abban segíti az informatikai vezetőket, hogy az innováció vezetőjeként vegyenek részt a lehetőségek feltárásában és a kiaknázásukhoz szükséges fejlesztésekben, digitális átalakításban - mondta Fauszt Gábor, az IDC Magyarország ügyvezető igazgatója. A program több ezer dokumentumot tartalmazó tudástárat, dedikált tanácsadókat és személyes konzultációra elérhető elemzőket ad a vállalatoknak a digitális stratégia és ütemterv megalkotásához, a szükséges szakmai kompetenciák létrehozásához, valamint az IoT-vel összefüggő biztonsági problémák kezeléséhez.
Az IDC júliusban 4,5 ezer üzleti és informatikai vezető megkérdezésével készült felmérése (Global IoT Decision Maker Survey, 2016) szerint világszinten a vállalatok 56 százaléka stratégiai jelentőségűnek tartja a dolgok internetét, 21 százalékuk átalakító erőt tulajdonít neki, míg 18 százalékuk jelenleg mérlegeli, miként viszonyuljon hozzá. Hasznos, ha az IoT-stratégia kidolgozását a vállalat határozott cél kitűzésével, a megfelelő alkalmazási terület, használati eset kiválasztásával kezdi, és beruházásain keresztül konkrét üzleti problémákra keres megoldást. Az IDC felmérésében részt vevő vezetők 24 százaléka mondta például, hogy a vállalat termelékenységét, hatékonyságát növelné IoT-megoldásokkal, 22,5 százalékuk az új technológiákkal a termékek piacra vitelét gyorsítaná fel, míg 21,7 százalékuk a folyamatokat automatizálná.
A Közép-Kelet-Európában működő vállalatok körében 2020-ig a leggyakoribb IoT-használati eset az IDC másik felmérése (Internet of Things Spending Guide, 2016) szerint a teherszállítmány-monitorozás, a gyártásautomatizálás, a közműhálózat-menedzselés, az eszközkezelés lesz, de a költés szempontjából szintén nagy potenciállal bír az okosotthonokba és a hálózatba kapcsolt gépjárművekbe szánt megoldások piaca.
Fejlesztések Magyarországon
Több, az ipar területén már zajló hazai IoT-fejlesztés és -alkalmazás részleteit és eddigi tapasztalatait is megismerhette a konferencia közönsége. Bodó Sándor, a Siemens Zrt. IT-vezetője elmondta, hogy a cég, amely a Késmárk utcai gyárában többek között gáz- és gőzturbina-lapátokat fejleszt és gyárt, Ipar 4.0-s stratégiájának megfelelően platformot alakított ki a folyamatok digitalizálásához. A MES (Manufacturing Execution System) az SAP-alapú gyártásirányítást kapcsolja össze a PLC- és SCADA-rendszerekkel, valamint a gyártósorokkal. Évi 8 ezer lapát készül az üzemben, és a gyártás folyamatáról naponta 500 gigabájt adatot gyűjtenek, melyek elemzése sokkal hatékonyabbá vált. A gyártás és a gépek státusáról valós idejű riportok érhetők el a gyártósorokon, csökkent a technológiai és a logisztikai veszteség, nőtt a produktivitás.
Következő lépésként a Siemens Zrt. a minőség-ellenőrzést is bekapcsolja a MES-be, így interaktív felületen, valós időben látható lesz, hogy melyik gép milyen hatásfokkal működik, milyen az állapota, ha leállt, mit gyártanak rajta, milyen folyamatszakaszban. Később a raktárkezelés is bekerül a rendszerbe, hogy a gépek anyagigényének valós idejű figyelésével optimalizálják a kiadást. A turbinalapátokat a Siemens már most szenzorokkal látja el, a róluk gyűjtött adatok elemzésével - ha ehhez a vevő hozzájárul - egy-két év távlatában a hibamegelőző karbantartás is elindulhat, a teljesen automatizált gyártás felé vezető 10-15 éves út újabb lépéseként.
Ács István, a Bosch Rexroth Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy az Ipar 4.0-s megoldások egyik vezető fejlesztőjeként a cég világszerte 250 gyárában használja azokat. Smart Factory modelljét - egy hálózatba kapcsolt félvezető-gyártósort - Hannoverben mutatta be, mintagyára pedig a németországi Homburgban működik, és a termelékenység 20 százalékos növeléséért Ipar 4.0-s díjat kapott. A Bosch megközelítésében az okosgyártás termékvezérelt - az SAP-ban létrehozott virtuális termék visz végig minden értéket a folyamaton -, moduláris adatgyűjtésre és azok elemzésére épül, hogy a gyors és pontos munkavégzéshez, beavatkozáshoz szükséges összes információ azonnal eljusson az ergonomikusan kialakított munkahelyekre.
Mindennek eredményeként a termelékenység növelésén túl a Bosch 30 százalékos készletcsökkentést ért el okosgyáraiban, és 10 százalékkal rövidítette a ciklusidőket, ami nagyobb rugalmasságot és versenyképességet is jelent. Hatvanban és Miskolcon működő gyáraiban ugyancsak telepített már a Bosch Ipar 4.0-s megoldásaiból, és hasonló tesztüzemeket indít a világ más pontjain is. Horizontálisan és vertikálisan egy ma még virtuális értékláncba rendezi őket, de a gyárak világszintű összekapcsolása a jövőben óriási lehetőségeket tartogat a logisztika, a gyártástervezés terén.
Százhuszonnégy éve a piacon levő szereplőként digitális startup-cégként születik újjá a GE, mondta előadásában John Ford, a vállalat budapesti fejlesztőközpontja, a Hungary Digital Hub vezetője. A gyártás hagyományos területei mellett a GE portfóliójában ugyanis egyre hangsúlyosabbá válik a szoftverek, az adatanalitikai megoldások és az újgenerációs infrastruktúrák fejlesztése, 2020-ra az üzletág árbevétele várhatóan el fogja érni a 15 milliárdot. IoT szoftverplatformokat értékelő jelentésében (Forrester Wave: IoT Software Platforms Q4, 2016) a Forrester Research a múlt év végén a vezetők közé sorolta a GE digitális ipari platformját, a Predixet. Rendkívül átfogó architektúra a nyílt forráskódú Predix, amely az adatokat gyűjtő érzékelőktől, szoftverektől és hálózati megoldásoktól kezdve az alkalmazásrétegen, a Cloud Foundry platformszolgáltatásra épülő Predix felhőben futó - például eszköz- és adatkezelő, analitikai, biztonsági és működésvezérlő - szolgáltatásokon és mikroszolgáltatásokon át különböző háttérrendszerekig, mobileszközökön megjelenő kezelőfelületekig ível.
Ilyen megoldások segítik a GE szélerőmű-turbináinak és a Veresegyházon gyártott repülőgép-motorjainak karbantartását is. Mint John Ford fogalmazott, a Budapest és Brüsszel közötti úton egy ilyen motor több adatot termel, mint Magyarország éves Facebook-forgalma. Adatelemzőkkel és fejlesztőkkel a GE jelenleg azon dolgozik, hogy ezt az adatmennyiséget miként érdemes analizálni és a Predix platformon futó mikroszolgáltatássá alakítani. Ezt a munkát Budapesten végzik, amire büszkék lehetünk - mondta John Ford. Európában a több mint ezer szakembert foglalkoztató, folyamatosan bővülő Hungary Digital Hub a GE egyedüli fejlesztőközpontja - tette hozzá a vezető -, és közülük több százan már a Predix 2.0 verziójának bizonyos elemein dolgoznak.
