Amikor e sorokat írom, két napra vagyunk az idei CIO.hu konferenciánktól. A kiadóban az illetékes és odaadó kollégák már a 150 kitűzőt nyomtatják, szeletelik, rendezik, és azt szervezik éppen, átkiabálva egyik szobából a másikba, ki hogyan jut majd el az idei helyszínre, a herceghalmi Abacus Hotelbe. Én pedig pengevékony gépem fölé hajolva azon töprengek, vajon a Felforgató szcenáriók alcímet viselő konferencia második napjához jó ötlet volt-e ezt a címet választani: Transzformerek ütközetei.
Azt remélem, péntek délelőtt nyitott fülekre találnak majd az elhangzottak, amikor arról hallgatunk előadásokat és kerekasztal-beszélgetést, hogy a vezető informatikusok, az informatikai szervezetek vezető munkatársai miként vértezhetik fel magukat a változásokkal óhatatlanul együtt járó küzdelmekre, ütközetekre. Egyszerre kell képessé válniuk arra, hogy változtassanak és hogy változzanak - talán még nem késő megkezdeniük a felkészülést.
Soha még nagyobb elvárásokat nem fogalmaztak meg a vállalati, intézményi informatika irányítóival szemben, mint mostanában. Az informatikai rendszerek biztonságos működtetése alapvető követelmény. Az is egyre magától értetőbb, hogy az informatika vezetője az innovációnak nem csupán megvalósítója, hanem kezdeményezője kell, hogy legyen.
Most pedig, amikor a digitális transzformáció, az üzlet teljes egészének átállítása a digitalitás új dimenziójába nem egyszerűen egy a lehetséges következő fejlődési szakaszok közül, hanem az egyetlen út a jövőbe, a CIO-kra stratégiai fontosságú szerep vár.
Könnyen találhatunk olyan elmélkedéseket a világhálón, amelyek hamar arra jutnak, hogy senki más nem lehet alkalmasabb személy a digitális transzformáció vállalaton belüli kigondolására és megvalósítására, mint az informatikai részleg feje. Terjed is évek óta nagy sebességgel a CTO újabb feloldása. A korábbi Chief Technology Officer kezd idejét múlttá válni, ma már menő visszakérdezni, hogy ugye, a CTO alatt a Chief Transformation Officert tetszik érteni, tehát a digitális transzformációért felelős vezérigazgató-helyettest. És még menőbb azt válaszolni, hogy természetesen.
A CIO-k tudják, mi az átalakulás, benne vannak a gyakorlatban. A CIO-k irányította szervezetek transzformációinak nem akar vége szakadni, mert szüntelen az általuk felügyelt terület alapját képező technológia transzformációja.
Hivatalból, munkaköri leírásából következően a felsőmenedzsmentben a vezető informatikus az, akinek a leginkább és a legmélyebben kell értenie a digitális technológiákhoz. Ily módon magától értetődő, hogy felé fordul a vezérigazgatói tárgyalóban minden tekintet, ha a hosszú asztal körül ülők az üzleti kihívásokra adott válaszok keresése közepette arra kíváncsiak, vajon a technológia új lehetőségei milyen megoldásokat kínálnak mostanság. A menedzsment semmire sem megy, ha nincs egy jó CTO-ja.
S az igazán jó CIO-CTO előbb szól, mint kérdeznék. Régen rossz, ha mintegy független szakértőként vesz részt az efféle tanácskozásokon, nem pedig mint a megoldáson dolgozó csapat szerves része, meghajtó ereje, irányítója, megmondója.
Ha valamiben, hát ebben mindenképpen változniuk kell azoknak az informatikai vezetőknek, akik az általuk szolgált vállalat és a maguk személyes jövőjét proaktívan gondolják pozitívan befolyásolni. Nem elegendő hibátlanul irányítani a "belső szolgáltató" szervezetet. Ennél sokkal többre van szükség. Képessé kell válniuk az együttműködésre az üzlet vezetőivel, velük egyenrangú partnerként, amihez nem elég érteni az informatikához. Érteni kell az üzlethez, az üzleti környezet elemzéséhez, az értékesítéshez, a termékfejlesztéshez, a kommunikációhoz, a projektkommunikációhoz - hogy csak néhány diszciplínát említsek, segítő szándékkal vagy elrettentésképpen.