Az amszterdami központú BearingPoint vállalat kutatásából az derült ki, hogy 2023-ban a következő 5 technológiai trend lesz a legfontosabb, amelyek átalakíthatják az üzleti életet:
• Generatív mesterséges intelligencia
• Metaversus
• Felhőalapú platform
• Beágyazott adatok és analitika
• Zéró bizalom méretarányosan
A BearingPoint által megkérdezett több mint 1200 résztvevő szerint a mesterséges intelligencia még mindig a legfontosabb trend, csak az eddigiektől eltérő fókusszal. A metaverzum idén újdonságnak számít, és úgy látják, hogy fontos szerepet játszik a vállalkozások fenntarthatóbbá tételében. A beágyazott adatok és az analitika már második éve tartja a 4. helyet.
Generatív MI - Az innováció felgyorsítása új adatokkal
A generatív MI egy tág fogalom, amely a mesterséges intelligencia minden olyan típusát magában foglalja, amely felügyelet nélküli tanulási algoritmusokat használ új digitális objektumok, például képek, videók, hangok, szövegek és kódok létrehozására. A generatív MI-modell célja szintetikus adatok létrehozása, arra kényszerítve a modellt, hogy a legfontosabb képzési adatokra vonatkozó következtetéseket vonjon le.
Bár a generatív MI-t gyakran a mélyhamisításokkal és az adatújságírással hozzák összefüggésbe, a technológia egyre fontosabb szerepet játszik a digitális kép- és hangjavításban használt ismétlődő folyamatok automatizálásának segítésében. A generatív MI-t kísérleti jelleggel a gyártásban is használják a gyors prototípusok készítésének eszközeként, az üzleti életben pedig a robotikai folyamatautomatizálás (RPA) adatbővítésének javítására.
Metaverzum - A digitális és a valós világ egyesítése
A metaverzum elmossa a fizikai és a digitális világ, a valós és a virtuális valóság közötti határokat. A 3D-s virtuális világok hálózata, a VR- és AR-headsetek pedig megkönnyítik a közösségi kapcsolatokat. A metaverzum egy tartós, élő digitális univerzum, amely az egyének számára a cselekvőképesség érzését, a társadalmi jelenlétet, a közös térbeli tudatosságot és a kiterjedt virtuális gazdaságban való részvétel lehetőségét nyújtja, mélyreható közösségi hatással.
A metaverzum emellett a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését is ígéri, akár a fizikai áruk és találkozók digitálisakkal való helyettesítésével, akár a valós világban való jelenlét virtuális interakciókkal történő helyettesítésével, vagy a fizikai világ optimalizálását segítő digitális ikrekkel.
Felhőalapú platform - A termékfejlesztés új módszerei
Mivel a legtöbb állami és magánszervezet a 6R-modell (rehost, replatform, repurchase, rearchitecting, retire and retain) alkalmazásával a régebbi információs rendszereket a felhőbe migrálta, a fejlesztőcsapatok most felhőalapú keretrendszereket és platformokat alkalmaznak az új alkalmazások fejlesztéséhez. A termékfejlesztésnek ez az új megközelítése olyan hagyományos felhő-ígéreteket idéz fel, mint a felgyorsított termékfejlesztési ciklusok, a skálázható menedzselt szolgáltatások, az innovatív felhőfunkciók (szerver nélküli, gépi tanulás, fejlett analitika), valamint az örökzöld, rugalmas és hiperautomatizált technológiák. Az új alkalmazások fejlesztésének ez a forradalma kihívásokat vet fel a változások, a szállítók és a költségek menedzselése terén, és erősen befolyásolja, hogy az IT-szervezetek hogyan kezelik a tehetségeket és a kultúrát.
Beágyazott adatok és analitika - Priorizált felhasználási esetek nélkül nem láthatók a célok
A sikeres vállalatok holisztikus megközelítést alkalmaznak, és az adatokat és az analitikát folyamatosan beágyazzák az üzletmenetbe. Figyelemmel kísérik az új trendeket, és ennek megfelelően alkalmazkodnak, de mindig egy útiterv mentén haladnak, amely olyan kezdeményezéseket és felhasználási eseteket tartalmaz, amelyek a céljaik felé viszik őket. A vállalatoknak meg kell határozniuk és rangsorolniuk kell a megvalósítható felhasználási eseteket és meglátásokat, hogy holisztikus tervvel dolgozhassanak. Ilyen felhasználási esetek és terv nélkül az adatelemzés nem jut messzire.
Zéró bizalom méretarányosan - Kiberbiztonság az IS-architektúra középpontjában
A vállalatok egyre inkább összetett üzleti ökoszisztémákban működnek, amelyek megkövetelik az IT-eszközökhöz való kapcsolódást a különböző szervezetek különböző felhasználóitól, akik bárhonnan és bármilyen eszközről csatlakoznak. Mindez a kiberfenyegetések robbanásszerű növekedésével összefüggésben történik, ami a zéró bizalom, mint alapvető architektúra-elv előmozdítását sürgeti. A CISO-knak (Chief Information Security Officers, azaz az informatikai biztonsági vezetőknek) a személyazonosság- és hozzáférés-ellenőrzési megoldások átfogó, dinamikus és granuláris készletét kell méretarányosan megvalósítaniuk - írja a BearingPoint.
