A természeti környezet megóvása a gazdaságnak is kedvez, a tiszta forrásból származó energiához való hozzáférés alapvető emberi jog - vallja weboldalán a Schneider Electric, hozzátéve, hogy stratégiájának középpontjába a fenntarthatóságot állítja. A cég, amelynek e téren elért eddigi eredményeit több nemzetközi szervezet is díjazta, a 2015-ös párizsi klímakonferencián, a COP21-en jelentette be, hogy a következő 15 évben a világ több mint száz országában megtalálható telephelyeinek mindegyikét szénsemleges (karbon-neutrális) működésre állítja át, és partnereit is aktív energiahatékonysági megoldások használatára, az energiafogyasztás 30 százalékos csökkentésére fogja ösztönözni. A harmadik világ országaiban pedig a lakosságot tiszta energiához juttató programokat indít.
Computerworld: Milyen lépéseket tesz a Schneider Electric, hogy teljesítse ezeket a vállalásokat?
Veres Zsolt: Új termékeink, szolgáltatásaink, megoldásaink fejlesztésekor a fenntarthatóságot alapkövetelményként kezeljük, tíz év alatt 10 milliárd eurót fordítunk zöld technológiák előállítását célzó kutatásra-fejlesztésre. A megújuló energiaforrások használatának elterjedését például az előállított energia tárolására szolgáló új eszközök fejlesztésével fogjuk elősegíteni, és egy évtizeden belül az üvegházhatású SF6 (kén-hexafluorid) gáz használatát is teljesen megszüntetjük termékeinkben.
Eközben a Schneider Electric belső működését fenntartható alapokra helyezzük a gyártástól kezdve a logisztikán át az irodai környezetig. Minden gyárunkban monitorozzuk és mérjük a szén-dioxid-kibocsátást, és ennek tükrében bírálunk el minden beszállítói ajánlatot. Tavaly termékeink 75 százalékát már az úgynevezett Green Premium követelményrendszernek megfelelően állítottuk elő.
Célunk, hogy szén-dioxid-kibocsátásunkat éves szinten 120 ezer tonna alá csökkentsük. Ennek érdekében gyártási és logisztikai folyamatainkban 2025-ig évi 3,5 százalékkal mérsékeljük az energiafogyasztást. Akciótervünk konkrét célokat és vállalásokat tartalmaz, melyek teljesítését mérjük. Planet & Society barométerünk 10-es skáláján tavaly júniusban 6,97-es értéknél tartottunk, és 5 felett már egészen fenntartható működésről beszélhetünk.
Magyarországon zalaegerszegi, gyöngyösi és kunszentmiklósi gyárainkban, valamint szigetszentmiklósi regionális logisztikai központunkban 2008 óta mérjük és elemezzük az energiafogyasztást a hatékonyság növelése érdekében. Két éve modernizáltuk például elosztóközpontunk világítását, ami 30 százalékos energiamegtakarítást eredményezett. Budapesti központunk tavaly költözött a Nordic Light irodaházba, amely kiérdemelte a svéd Skanska LEED Gold fokozatú energiahatékonysági minősítését, és jelenleg az egyik legkorszerűbb zöld okosépületnek számít Magyarországon.
Világszinten a Schneider Electric 2015 óta összességében 5,6 százalékkal csökkentette energiafogyasztását, telephelyeinek 77 százaléka újrahasznosítja a fémhulladék 99 százalékát és az egyéb hulladék 97 százalékát.
Hasonló lépésekre ösztönözzük beszállítóinkat is. Az Axa Investment Managers, a Mirova és a Neuflize OBC Investissement befektetési partnerekkel közösen 2015-ben tízéves futamidejű klímakötvényt bocsátottunk ki 200 millió euró összértékben, hogy a környezetkímélő technológiák fejlesztéséhez és alkalmazásához pénzügyi támogatást adjunk a szervezeteknek.
Egyre nagyobb energiahatékonyságra kell törekednünk, mert a világ energiafogyasztása rohamosan nő. Ezzel együtt még ma is 2 milliárdra tehető azok száma, akik nem férnek hozzá a villamos energiához, illetve ellátásuk nem tartható fenn. A párizsi klímakonferencián ezért bejelentettük azt is, hogy tíz év alatt 50 millió embert juttatunk hozzá megbízható, tiszta forrásból származó energiához.
CW: A Schneider Electric 2016 novemberében jelentette be az EcoStruxure architektúra és platform következő nemzedékét, amely az IoT lehetőségeit kiaknázó megoldások bevezetését könnyíti meg az okosépületekben, az energiaelosztó hálózatokban, az ipari környezetekben és az adatközpontokban. Milyen technológiai újításokat tartalmaz a Schneider Electric fő kompetenciaterületein átívelő EcoStruxure?
VZS: Végponttól végpontig terjedő, teljesen átfogó platform az EcoStruxure, amely az alkotóelemek, a Schneider Electric összes termékének és szolgáltatásának együttműködését, integrálását és hálózatba kapcsolását szolgálja. Az új technológiai fejlesztések elsősorban az eszközök teljesítményének növelésére és működésük intelligenssé tételére irányultak, hogy megbirkózhassanak a dolgok internetéről érkező adatáradattal. A platform hatékony, fenntartható működése mellett gondot fordítottunk a nyitottságra, valamint az adatbiztonságra és a megbízhatóságra is.
Ez a platform a továbbiakban szabványos keretrendszert ad a Schneider Electric kompetenciaterületein zajló szerteágazó fejlesztéseknek. Az EcoStruxure koncepciójába illeszkedő legújabb fejlesztéseink közé tartozik például a Prisma Plus kisfeszültségű áramelosztó szekrények friss nemzedéke. Okospanelként ezek a berendezések adatokat gyűjtenek és továbbítanak az épületek energiafelhasználásáról, ami az optimalizálás, a környezettudatos működés előfeltétele.
CW: A világ gyorsan növekvő energiaéhsége és a természeti környezet kímélésének szükségessége közötti ellentmondást a klímaváltozás árnyékában olyan megatrendek feszítik tovább, mint az iparosodás, az urbanizáció és a digitalizáció. Hogyan hatnak ezek a mozgatóerők a Schneider Electric K+F tevékenységére, milyen technológiák fejlesztésére fókuszál a több mint 11 ezer fős kutatási ágazat?
VZS: Három területtel kiemelten foglalkozunk a fenntarthatóságot célzó K+F munkánk során. Egyrészt olyan eszközökhöz fejlesztünk technológiákat, mint például az autók, amelyek gyártói most váltanak szélesebb körben elektromos meghajtásra. Míg az energiatermelés és -elosztás hagyományosan centralizált, addig az utóbbi években alternatívaként megjelent az elosztott energiamenedzsment modellje, amely a fogyasztóknál, helyben - napelemekkel, szélerőművekkel - előállított energia felhasználását és a felesleg visszacsatolását is kezeli. Az ilyen okoshálózatok szerepe a továbbiakban mind nagyobb lesz, mi is behatóan foglalkozunk velük. Harmadik fókuszterületünket pedig a digitalizáció határozza meg, a különböző eszközök hálózatba kapcsolása és integrálása, a fogyasztás mérése és elemzése, a vezérlés automatizálása és a hatékonyság intelligens növelése, az energiafelhasználás proaktív tervezése tartozik ide.
CW: Milyennek látja a környezettudatosság helyzetét Magyarországon, mennyire törekednek a vállalatok a fenntartható működésre? Nemzetközi, régiós összehasonlításban elégedettek lehetünk-e azzal, amit a kormány és a lakosság tesz a nagyobb energiahatékonyság érdekében?
VZS: A környezettudatosság a kultúra része magánszemélyek és szervezetek esetében egyaránt. Örömmel tapasztaljuk, hogy a szemlélet idehaza is erősödik, bár a folyamat lassú, és bőven van még hová fejlődnünk. A vállalatok előrébb járnak ezen a téren, a nemzetközi cégek hazai leányvállalatai nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket. Nemcsak az irodában, hanem a gyártás, a logisztika terén is érvényre juttatják a fenntarthatóság szempontjait. Ezzel formálják alkalmazottaik szemléletét is, és általuk hatnak a közösségekre, a társadalom egészére.
A kisebb vállalatokra már kevésbé jellemző a gyakorlat, közülük a nemzetközi cégek beszállítói körébe tartozó szervezetek tesznek többet a fenntartható működésért, mivel partnerük ezt jellemzően előírja nekik. Mutatja ez is, hogy szabályozással, a megfelelés elmulasztásának büntetésével is erősíthető a környezettudatosság. Magyarország az uniós jogharmonizáció eredményeként ezen a téren felzárkózott a többi tagállamhoz.
Nehéz gazdasági körülmények között persze kevesebb erőforrás jut a zöld technológiák alkalmazására, amelyek növelik a beruházások költségeit. A gazdaság jelenlegi teljesítménye és a rövid távú előrejelzések alapján azonban bízhatunk abban, hogy pénzügyi akadályok egyelőre kevésbé fogják hátráltatni a fenntarthatóságra irányuló itthoni törekvéseket.
CW: Miközben a megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló kormányzati stratégia ellentmondásosan szelektívnek tűnik - például a napelemek telepítését előnyben részesíti, míg a szélerőművekét gyakorlatilag tiltja, a geotermikus energia hasznosítását pedig figyelmen kívül hagyja -, az elektromos autók és a töltőhálózat kialakítása mintha nagyobb támogatást kapna. Az egyes projektek megvalósítását beárnyaló korrupciótól és szakmaiatlanságtól eltekintve elvileg a közvilágítás megújítása is jó irány lenne, és a Modern Városok program is adhatna lehetőséget a fenntarthatóságot növelő fejlesztésekre. A Schneider Electric mely területeken látja a legnagyobb üzleti potenciált a magyar piacon?
VZS: Minthogy a fenntarthatóság alacsony szintjéről és viszonylag későn indultunk, a fejlődés lehetőségei igen nagyok a hazai piacon. A prioritások kijelölése nem a mi tisztünk, hogy egy adott időszakban mely területek kerülnek előtérbe, az nyilván azon is múlik, hogy milyen erőforrások állnak rendelkezésre a beruházások támogatásához. Átfogó palettánkról mindenesetre a fenntarthatóságot növelő fejlesztések széles köréhez tudunk megoldást szállítani, legyen szó az elektromos autók használatához szükséges töltőállomások vagy a napelemek telepítéséről és működtetéséről, a városi tömegközlekedés vagy a közvilágítás modernizálásáról.
Külön kiemelném a hazai adatközpontok építésére, bővítésére irányuló nagy beruházásokat, amelyek a felhőszolgáltatások terjedésével új lendületet vettek. Az energiaéhes létesítmények energiagazdálkodásának és hűtésének optimalizálása az egyik fő szakterületünk, az adatközpontok üzemeltetőit hozzá tudjuk segíteni, hogy nagy fogyasztáson látványos mértékű megtakarítást érjenek el.
