Veszélyes trójai lehet a jövő Autorunja

A LNK/Agent trójai fő feladata, hogy a háttérben különféle létező és legitim - alaphelyzetben egyébként ártalmatlan - Windows parancsokból kártékony célú utasítássorozatokat fűzzön össze, majd futtassa is le azokat. Ez a technika legelőször a Stuxnet elemzésénél tűnt fel a szakembereknek, a sebezhetőség lefuttatásának négy lehetséges módja közül ez volt ugyanis az egyik. Víruselemzők véleménye szerint ez a módszer lehet a jövő Autorun.inf szerű kártevője, ami valószínűleg szintén széles körben és hosszú ideig lehet képes terjedni. Az ESET Threat Radar Report e havi kiadásában az idén tavasszal megjelent azonnali üzenetküldő szolgáltatásokon elterjedt rosszindulatú programról számoltak be részletesen. 2013. május közepén felhasználók ezrei kaptak különféle üzeneteket ismerősiektől olyan azonnali üzenetküldő alkalmazásokon keresztül, mint a Skype és a Gtalk. Ezekben arra kérték a felhasználót, hogy nézzenek meg egy olyan fényképet, amit különböző közösségi média felületekre töltöttek fel, ám ez hivatkozás valójában átirányította a felhasználókat egy link rövidítővel átalakított URL-re, amely kártékony programokat tartalmazott. A statisztikai adatok szerint legkevesebb 300 000 felhasználót sikerült ezzel a módszerrel rávenni a fertőzött linkre való kattintásra, ezek többsége Latin-Amerikából (67%) származott, majd ezt követte Oroszország és Németország, de ugyanakkor az ESET magyarországi csapata is találkozott már ilyen típusú incidenssel. Emellett más kontextusban is szóba kerültek még az olyan állami megrendelésre készül kiberfegyverek, mint amilyen például a Stuxnet, Flame vagy Duqu. Sajnos egyre gyakrabban lehet azt tapasztalni, hogy különféle kormányok célzott támadásokat hajtanak végre, ellenzéki személyek ellen irányuló kémkedéseket végeznek, illetőleg külföldi hatalmak bizalmas levelezését, illetve dokumentumait testre szabott kártevőkkel igyekeznek megszerezni. Ilyenkor csak a legritkább esetben lehet pontosan beazonosítani, ki lehetett a végrehajtó és a megbízó, bizonyítani pedig sokszor lehetetlen. Ám a megbízók gyakran nem számolnak azzal, hogy teremtményeik átiratai azután nem csak az ellenség soraiban pusztíthat, hanem akár hazai berkekben is. Erre legjobb példa, hogy később amerikai olajcégeket is támadott a Stuxnet. Novemberi fontosabb blogposztjaink között többek közt beszámoltunk arról a HackerOne elnevezésű weboldalról, amelyet a Microsoft és a Facebook közösen hozott létre. A projekt keretében a kulcsfontosságú technológiákban akarják megtalálni a biztonsági problémákat, mint például a PHP, OpenSSL vagy az Apache. Emiatt jutalmat ajánlanak a frissen felfedezett sebezhetőség megtalálóinak, itt a pénzdíjak 300 és 5000 dollár között mozognak a hiba súlyosságának mértékétől függően. Szomorú hazai vonatkozású hírt is kaptunk, miszerint váratlanul elhunyt az Egyesült Államokban élő Szőr Péter, a világhírű antivírus szakember. Péter nemzetközileg is elismert szaktekintély volt, annak idején Pasteur nevű víruskeresője tette ismertté a nevét. Emellett "A vírusvédelem művészete" című, magyarul is kiadott könyve világszerte biztosan megtalálható minden antivírus szakember polcán. Szóba került még ezenkívül a CryptoLocker váltságdíjat szedő kártevő is. Nem is akármilyen körülmények között emlegettük, ugyanis novemberben a massachusettsi rendőrök futottak bele a zsaroló kártevőbe. A zsaruk szóltak ugyan az FBI-nak, hogy segítséget kérnek, de már csak azután, hogy előbb pikáns módon kifizették a 2 Bitcoin - 750 dollár értékű váltságdíjat a bűnözőknek, hogy megkaphassák az elkódolást állítólag feloldó titkos kulcsot. Elmondásuk szerint korábban még nem is hallottak a Bitcoinról, direkt csak emiatt néztek utána, hogy mi az. Végezetül egy olyan újabb átverésről írtunk, amelyben létező antivírus cégek nevében küldtek ki nagy mennyiségű spamet. Ebben látszólag neves biztonsági cégek nevében írtak nekünk azzal az ürüggyel, hogy sürgősen foltozzuk rendszerünket, és ehhez mellékeltek is egy állományt, amit állítólag a frissítés érdekében le kell futtatni, ám természetesen a kéretlen üzenet csatolmánya egy kártevő volt. Érdemes hangsúlyozni, hogy Windows frissítés soha nem érkezik e-mailben, de jöjjön ez látszólag bárkitől is, kéretlen üzenethez tartozó futtatható EXE vagy ZIP mellékletet soha ne nyissunk meg. Vírustoplista Az ESET több millió felhasználó visszajelzésein alapuló statisztikai rendszere szerint 2013. novemberében a következő 10 károkozó terjedt világszerte a legnagyobb számban, és volt együttesen felelős az összes fertőzés 18.27%-áért. Aki pedig folyamatosan és első kézből szeretne értesülni a legújabb Facebook-os kártevőkről, a közösségi oldalt érintő mindenfajta megtévesztésről, az csatlakozhat hozzánk az ESET Magyarország www.facebook.com/biztonsag, illetve az antivirusblog.hu oldalán. 1. Win32/Bundpill féreg 2. LNK/Agent trójai 3. Win32/Sality vírus 4. INF/Autorun vírus 5. HTML/ScrInject trójai 6. Win32/Dorkbot féreg 7. Win32/Conficker féreg 8. HTML/Iframe.B.Gen vírus 9. Win32/Ramnit vírus 10. Win32/TrojanDownloader.Small trójai