Pulit a Holdra!

A 30 millió amerikai dollár összdíjazású verseny kiírása szerint a 20 millió dolláros fődíjat az a csapat nyeri, amely először juttat el – legalább 90%-ban magánerőből finanszírozott – járművet a Holdra és hajt végre bizonyos feladatokat a megadott határidőn belül. William Pomerantz, a Google Lunar X Prize projektigazgatója Los Angelesből küldött videóköszöntőjében (http://www.youtube.com/watch?v=DMud3rbqcyM) méltatta a Puli eddigi teljesítményét, és kifejezte azon várakozását, hogy a Team Puli-t a sikeres előregisztráció után mielőbb hivatalos GLXP csapatként üdvözölhesse. Pomerantz rámutatott a holdkutatás korábbi magyar vonatkozású eredményeire is, többek között Pavlics Ferenc, az Apolló holdautók főkonstruktőrének kiemelkedő munkájára. Az űrkutatás népszerűsítésével foglalkozó Dr. Pacher Tibor és Vizi Pál Gábor, a Központi Fizikai Kutatóintézet űrtechnológiai fejlesztőmérnöke 2009-ben úgy döntöttek, hogy csapatot szerveznek és neveznek a GLXP-re, mert véleményük szerint egy ilyen ambiciózus misszió sikeresen teljesíthető, a szükséges szaktudás és technológia is rendelkezésre áll. A csapat 2010 júliusában lett teljes, a több területen is rendkívüli kihívásokat jelentő vállalkozás munkálatai gőzerővel folynak a kapcsolódó területek kiemelkedő eredményeket elért fiatal mérnökeivel és kutatóival. A Puli Csapat mögött álló cégjogi entitás, a Puli Space Technologies Kft. a feladat teljesítésével szeretné letenni egy gazdaságilag is fenntartható magyar űripari vállalkozás alapjait. A cég a jövőben magyar űrüzletágat nemzetközi szinten kívánja képviselni és erősíteni azáltal, hogy egy gazdaságilag is megtérülő, a hazai gazdaságot erősítő befektetéssé kíván fejlődni. Dr. Turmezei Péter, az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának dékánja a sajtótájékoztatón üdvözölte a programot, és az együttműködést, amelyet mindkét fél feltétlenül a versenykiírás keretein belül kíván tartani. Az Egyetem a Csapat számára biztosít minden olyan infrastrukturális szükségletet és szellemi erőforrást, amit a fejlesztések megkívánnak, illetve örömmel vesz részt hasonló különleges projektekben. A Google képviseletében, Arany János a magyarországi leányvállalat Industry Manager-e elmondta, hogy a cég hagyományosan nagy figyelmet fordít az emberiség egyetemes tudásának fejlesztésére, küldetésének tekinti a világon fellelhető információk rendszerezését és általánosan elérhetővé, illetve használhatóvá tételét. Ennek a filozófiának a jegyében születtek az olyan projektek, mint a Google Maps, Google Sky, Book Search, a megújuló energia előállítását célzó energetikai projektek, és legújabban a Google Lunar X Prize is. Az internet alapelve, hogy mindenki egyenlő esélyekkel indul, és ezért a Google nagy örömmel fogadja, hogy magyar csapat is indul a versenyben, képviselve a kisebb országok tehetséges szakembereit is. Dr. Pacher, a Puli Csapat vezetője egy allegóriába csomagolva vezette elő mondanivalóját, amelyben úgy utalt a Puli Csapatára, mint a magyar népmesék egyik különösen kedvelt szereplőjére, a legkisebb királyfira, aki folyton lehetetlen küldetéseket vállal azért, hogy bebizonyítsa, méltó a trónra. A projekt sikerével kapcsolatban elmondta, hogy elengedhetetlen lesz az alázatosság, némi szerencse illetve, a magyar társadalom támogatása. Vizi Pál Gábor fantáziadús demonstárciójával a „minimál terv” növekvő létjogosultságára hívta fel a figyelmet. A szintén alapító tag tudós a roverkoncepciók mellett arra mutatott rá, hogy nem feltétlenül kell óriási állami költségvetés és apparátus egy holdmisszió kivitelezéséhez, sokkal inkább előtérbe kerül a kreativitás, illetve a legolcsóbb/legjobb szemlélet, ezért tűzte ki a díjat a Google. A bemutatott Puli 0.1-es demorover háztartási és játékboltban elérhető eszközökből készült: műanyag vájlingból, távirányítású autóból, vállfából és kólás kupakból, hogy demonstrálja a súlypont-áthelyezéses gömbroveres haladást. Vázsonyi Miklós, a Puli Space Technologies Kft. ügyvezető igazgatója a „challenge” alapú kutatásfinanszírozás teremtette lehetőségeket méltatta, amelyek között a Google Lunar X Prize, a maga 30 millió dolláros összdíjával az eddigi legjelentősebb. Az ügyvezető szintén beszámolt a Csapat terveiről, ami a nevezés 50 ezer dolláros díjának előteremtését illeti. A Kis Lépés Klubot (http://pulispace.com/hu/media/hirek/1/73-puli-to-the-moon) azért hozták létre, hogy a nagyobb szponzorok mellett, mindenki egyéni szinten, akár 1000 forintos összeggel is támogatni tudja a Puli küldetését. Akik ezt megteszik, azoknak a szonda elviszi a nevét a Holdra, illetve számukra egyéni, sorszámozott holdfényképet készít. A Puli Csapat első, saját készítésű népszerűsítő videója, szabad közlésre: http://www.youtube.com/watch?v=DMud3rbqcyM Google Lunar X Prize http://www.googlelunarxprize.org/ A Google Lunar X PRIZE célja, hogy elősegítse a következő a holdralépést (Moon 2.0) azáltal, hogy 30 millió dolláros keretéből megjutalmazza az első magáncégeket, melyek sikeresen elérik a Hold felszínét robotjukkal, és ott különböző feladatokat végezzenek el, mindezt legkésőbb 2014. december 31-ig, habár a 20 millió dolláros fődíj elnyeréséhez ezt 2012. december 31-ig kell teljesíteni. Puli Space Technologies Kft. www.pulispace.com A Puli Space Technologies nagyszerű célja: meghódítjuk a Holdat! Hosszú távú küldetésünknek olyan technológiák kifejlesztését tekintjük, melyek lehetővé teszik űrjárművek rendszeres indítását a Holdra, ezáltal új dimenziókat megnyitva és minőségi szolgáltatásokat biztosítva a jövőbelátó befektetők számára, akik a Világűr üzleti lehetőségeinek kihasználása iránt érdeklődnek. Először azonban demonstrálni kívánjuk képességeinket azzal, hogy 2014-ben saját készítésű egységet küldünk a Holdra, ezzel teljesítve a Google Lunar X PRIZE kihívását. Óbudai Egyetem www.uni-obuda.hu Az Óbudai Egyetem a Budapesti Műszaki Főiskola, illetve a jogelődök, a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, a Könnyűipari Főiskola általános és teljes körű jogutódja. Kapcsolat: Imre Loránd Balázs Kommunikációs vezető +36203884302 ilb@pulispace.com www.pulispace.com www.facebook.com/pulispace www.twitter.com/pulispace www.youtube.com/pulispace Előadások kivonata: Pacher Tibor Úgy gondolok a Puli Csapatára, mint a magyar népmesék egyik különösen kedvelt szereplőjére, a legkisebb királyfira, aki folyton lehetetlen küldetéseket vállal azért, hogy bebizonyítsa, méltó a trónra. Példájával azt mutatja, hogy intelligencia, becsület, kitartás, egy kis szerencse és különböző forrásokból származó váratlan segítségek birtokában nincs leküzdhetetlen akadály. Az X Prize Alapítvány olyan inspiráló és nagyléptékű kihívásokat teremtett, mint például a Google Lunar X Prize, melyek a mesebeli kalandok valós megfelelőinek tekinthetők. A GLXP ellenállhatatlan vonzereje és képessége a nyilvánosság képzelőerejének megragadására, azon hitünkkel ötvözve, hogy még a GLXP család legkisebb csapata is képes megnyerni a díjat, a verseny elkezdésére bátorított minket. Charles Lindbergh-re emlékezve, aki 1927-ben ismeretlen pilótaként egyedülálló repülésével sok ember szívét meghódította és megnyerte az Orteig Díjat - s ezzel fellendítette a repülőipart, majd később az X Prize versenyek megszületését is inspirálta -, reméljük, hogy a GLXP megnyerésére fordított erőfeszítéseink elismerést vívnak majd ki Magyarországon, és a világ minden részén is. Kemény munkával, kitartással, alázatossággal, és egy csipetnyi szerencsével szeretnénk magasra szállni, és reméljük, hogy számos magyar másként fog tekinteni a Holdra a jövőben. Vázsonyi Miklós A Google Lunar X prize a "challenge" alapú kutatásfinanszírozás egyik újabb kitűnő példája. A kihívásokra épülő K+F stratégia már jelentős tradíciókkal rendelkezik jellemzően az Egyesült Államokban, és több alkalommal bizonyított nemzetközi tudományos és ipari területeken is. Az első legjelentősebb ilyen kihívás a rutinszerű transzatlanti légiközlekedés beindítását eredményező Orteig Prize volt, ennek a magántőke felajánlásnak az eredményeként 1927-ben Charles Lindbergh sikeresen átrepülte megállás nélkül a Párizs-New York távolságot, egy egész nemzet szívét megdobogtatva ezzel, és elősegítve a nagytávolságú légiközlekedés kifejlődését. Azóta számos kihívás járult hozzá radikális innovációkhoz és paradigmaváltással járó K+F eredményekhez elsősorban az Egyesült Államok "challenge" alapú kutatásfinanszírozási kultúrájának következtében (pl. Kaszparov legyőzéséhez vezető Fredkin Prize a Deep Blue-val, az űrturizmus fellendítését eredményező Ansari X Prize a SpaceShipOne-nal, DARPA Grand Challenge a Stanford robotautójával, DARPA Urban Challenge a Carnegie Mellon Egyetem Red Team-jének robotautójával, Northrop Grumman Lunar Lander Challenge, Automotive X Prize, Loebner Prize for Artificial Intelligence, Netflix Prize, stb.). Míg a tengerentúlon az európaihoz hasonló keretprogram jellegű pályázati modell (lásd National Science Foundation (NSF) által kiírt pályázatok) mellett megjelenik a "challenge" elvű kutatásfinanszírozási struktúra is, addig az Európai Unió és többek között hazánk is szinte kizárólag a pályázati rendszerű keretprogram modellt alkalmazza a tudományos célokra fordítható büdzsé elosztására, és alig ad teret a "challenge" filozófiát követő és radikális innovációkhoz vezető K+F finanszírozási forgatókönyveknek. Az amerikai "challenge" modell kizárólag a sikeres teljesítésből adódó eredményt jutalmazza utólagos jelleggel a magántőke intenzív bevonásával, ezzel szemben az uniós keretprogram modell az erőfeszítés folyamatát támogatja a tudományos ötletek előszűrése mellett, lobbi tevékenységet integrálva a folyamatba, megelőlegezve a bizalmat a pályázati nyerteseknek, akik végül kutatási jelentésekben igazolják az elért eredményeiket.