Intelligens videó megoldások a NETAVIS rendszerekben

Ha a lényegét szeretnénk megragadni ennek a fogalomnak, akkor talán azt mondhatnánk, hogy az olyan megoldásokat soroljuk ebbe a témakörbe, melyek a videó képek elemzése nyomán a felhasználó számára szükséges információkhoz való gyors hozzáférést biztosítják. Ennek legegyszerűbb formája a „klasszikus” mozgásérzékelés, amikor a rendszer a kezelő figyelmét egy meghatározott helyen lévő mozgásra hívja fel, összetettebb megoldások pedig a rendszám-, arc-, alakfelismerés, objektumok számlálása, szituációk felismerése. Az intelligens videó alkalmazásán belül jelenleg két fő irányzat figyelhető meg. Az egyik célja, hogy a kamerákba építsen minél több magas szintű intelligenciát. Ennek az IP alapú eszközök megjelenése és az informatika fejlődése adja a hajtómotorját. A másik a videó központokba épít intelligens megoldásokat. A jövőben a két megoldás egymás mellett fog élni és egymást erősítve, mindkét technológia előnyeit kihasználva fog a felhasználók számára egyre magasabb szintű szolgáltatásokat nyújtani. Jelen írásunkban a magyar fejlesztésű NetAVIS hálózatos videó megfigyelő szoftver legújabb változataiban bemutatott intelligens alkalmazásokat szeretnénk megismertetni. Az első igazi intelligens megoldások az 1.8-as verzióban jelentek meg 2006 végén. A szolgáltatásokat iCAT (Image Content Analysis Toolbox – képtartalom analizáló „szerszámkészlet”) néven találjuk meg a NETAVIS-ban. Az iCAT tulajdonképpen a szoftverben a kezdetektől jelen lévő videó mozgásérzékelő továbbfejlesztése. Erre utal, hogy a konfiguráló grafikus felületet alakították át az iCAT-nek megfelelően. A változások egyik jele, hogy az eredetileg mozgásérzékelési mezőknek nevezett területeket (ezek azok a területek egy kamera képén, ahol a videó mozgásérzékelő működik) a továbbiakban érzékelési mezőknek nevezik. Ráadásul eddig ezek a mezők csak négyszög alakúak lehettek, míg az 1.11-től tetszőleges területet rajzolhatunk körül a kamera látómezejében egy sokszögű poligonnal. Ezeket az érzékelési mezőket lehet aztán különféle feladatokra megtanítani a mezőkhöz rendelt paraméterek segítségével. Az első verzióban a következő funkciókat tudja megvalósítani az iCAT: - Elvett tárgy detektálása - Ottfelejtett tárgy detektálása - Videó tartalom változás detektálása (pl.: kamera elmozdítása) - Hirtelen sötétség detektálása (pl.: kamera letakarása, vagy világítás lekapcsolása) - Hirtelen világosság detektálása (pl.: világítás felkapcsolása) A különböző feladatok paraméterezése úgy történik, hogy az érzékelési zónához tartozó megjegyzés mezőbe kell a megfelelő paramétereket beírni. Lássunk erre egy példát! Tegyük fel, hogy egy adott kamera képén beállítottunk egy érzékelési mezőt egy értékes tárgyra (pl. múzeumi kiállítási darab) és ennek az eltűnését szeretnénk detektálni. Az egyszerű mozgásérzékelés csak abban az esetben lenne használható, ha a kamera úgy lenne elhelyezve, hogy a tárgy körüli mozgás nem zavarná azt. Sajnos ez a legritkább esetben biztosítható. Marad tehát az a megoldás, hogy ténylegesen a tárgy eltűnése esetén kapjunk riasztást. Ehhez nem kell mást tennünk, mint a megjegyzés mezőbe beírni a következő parancsot: icat rod:tmo=10. Mit is jelent ez? A parancs elején az icat jelzi a NetAVIS-nak, hogy itt nem egy egyszerű mozgásérzékelésről, hanem egy intelligens videó detektálásról van szó. A rod (Removed Object Detection) már konkrétan az eltűnt tárgy figyelési feladatra utal, a kettőspont utáni tmo=10 pedig az érzékelés idő intervallumát jelzi. Azaz a feltétel szerint amennyiben 10 másodpercnél tovább tartósan megváltozik a megfigyelt terület állapota – vélhetően eltűnt a tárgy – a NETAVIS riaszthatja a kezelőt. Természetesen az iCAT funkciók esetében is lehetőségünk van időzítéseket megadni, azaz megmondhatjuk, hogy az adott szolgáltatást mikor kérjük a rendszertől és mikor nem. Az iCAT funkciói a hamarosan megjelenő 1.11-es verzióban bővülnek. Jelentős fejlesztés, hogy a NetAVIS képes objektumokat azonosítani a képen és azok mozgását követni. Ez számos jövőbeni alkalmazás alapja lehet, hiszen ezzel valósítható meg pl. egy bevásárlóközpont forgalmának pontos követése (emberszámlálás), gépjárművek számlálása, forgalmi szituációk elemzése, sebességmérés, bejárt útvonalak felrajzolása, stb. Mindehhez járul még, hogy a NETAVIS statisztikákat képes gyártani az egyes iCAT eseményekről és ezeket excel táblázatok formájában ki is tudjuk nyerni a rendszerből. További jelentős fejlesztésen esett át az ún LNT (Layout Navigation Tool). Az LNT elsősorban arra szolgál, hogy a kamerákat egy grafikus felületen (térkép, alaprajz) jelenítse meg és itt lehessen velük műveleteket végezni. Lássuk tehát a legfontosabb fejlesztéseket: Projekt koncepció: Ennek lényege, hogy az LNT projektek a szerver összes felhasználója számára elérhetők, sőt szerkeszthetők és menthetők is, azaz bárki hozzá tud adni az adott LNT projekthez újabb nézetet, módosíthatja az egyéb beállításokat és azokat el is mentheti, hogy a többi felhasználó is el tudja érni az adott projekt szolgáltatásait. Zóna építés: Ez az új funkció lehetővé teszi, hogy a megfigyelni kívánt területet különböző –poligonokkal körülhatárolt - biztonsági zónákra osszuk és ezekhez rendelhessünk megfigyelő kamerákat. Ezután az adott zónára vonatkozó összetett parancsot is egyszerűen, egy-két kattintással aktiválhatunk. Például egy bevásárlóközpontban kijelöltünk egy biztonsági zónát, melyet 3 kamera figyel. Ha a kezelőszemélyzet gyanús mozgásokat észlel az adott területen, akkor az egér jobb gombjának segítségével elindíthatunk a három kamerán egyidőben folyamatos rögzítést, vagy akár bekapcsolhatjuk a mozgásérzékeny mentést. LNT státusz megjelenítő rendszer: Az LNT használatánál problémát okozhat az, hogy az aktuálisan nézett kameráról nincsenek státusz információink (azaz folyamatosan, vagy eseményvezérelten rögzít-e, járőrözik, van-e rajta riasztás, stb.). Ezt a hiányosságot szünteti meg ez az új szolgáltatás azzal, hogy kis színes ikonokkal jelzi a kamera használatának aktuális módját.