„A Felhasználó- és hozzáférés-kezelés kifejezés, mely néhány évvel ezelőtt tűnt fel az iparban és a médiában, azon irányelvek, folyamatok és rendszerek összessége, melyek képessé tesznek egy szervezetet arra, hogy hatékonyan kezelje az információkhoz való hozzáférést és felhasználást. Bár pár évvel ezelőtt a felhasználó- és hozzáférés-kezelés még felhajtásnak tűnt, mára stabilan jelen van az üzleti életben, függetlenül szektortól vagy földrajzi elhelyezkedéstől, melyben és ahol egy szervezet tevékenykedik.” – mondja Sallai György, a KPMG szenior tanácsadó menedzsere. A felhasználó- és hozzáférés-kezelési projektek jelenlegi helyzetéről és fejlettségi szintjéről készített európai felmérés azt igazolja, hogy az IAM elméleti fogalomból mára valódi üzleti gyakorlattá fejlődött. „Az IAM mint paradigmaváltás Magyarországon is egyre jobban teret nyer, bár ez a térnyerés még a kizárólag a pénzügyi szektorban számottevő. Ahogy a nagy szervezeteknél az elosztott környezetek üzemeltetésének problematikája, és azok költsége nőnek, ezzel együtt kontrolálhatósága csökken, valamint a SOA (szolgáltatás alapon szerveződő architektúra) tervezési filozófia visszavonhatatlanul megjelent, az intézmények nyitottá válnak az IAM koncepcióra. Hazai nagyvállalati szervezetek megértek a policy-vezérelt, szolgáltatás alapú felhasználó kezelésre, ez látszik az indított projektek számából és (scope-jából) hatóköréből egyaránt,”- folytatja Sallai. A KPMG felmérésében a megkérdezettek a következőket jelölték meg, mint az IAM-projektek legfőbb mozgatóit: a megfelelőség javítása, a kockázatok csökkentése, a vállalati érték növelése és a folyamatfejlesztés. A megfelelőség fejlesztése, illetve a kockázatok csökkentése az elsődleges célok közé tartozik az IAM-projekteknél, különösen igaz ez a pénzügyi, információs, illetve a kommunikációs és szórakoztató iparban. A kutatás alapján elmondható, hogy a projektek mozgatórugói nem térnek el markánsan Európában. Kockázati szempontból a válaszadók annak összehangoltságát várják el, hogy ki, milyen információhoz juthasson hozzá. A fejlett felhasználó-kezelésről készült beszámolóktól és a felhasználó-kezelés irányítói felé kialakult bizalomtól azt várják, hogy hozzájáruljon egy magasabb szinten szabályozott teljesítéshez. A fejlesztés különböző folyamatoknál szükséges, különösen azoknál, melyeknek akkor van jelentősége, ha egy dolgozónak megváltozik a munkaköre, vagy éppen elhagyja a vállalatot. Egy elemzés azt mutatja, hogy az IAM-projektek többségénél eltérés van az elvárt és a valódi előnyök közt. Az esetek többségében a projektek nagyobb üzleti érték szempontjából nem felelnek meg az elvárásoknak. A válaszadók az elégtelenség legfőbb okaként azt jelölték meg, hogy az IAM-projektekre elsődlegesen a technikai és hiánypótló üzleti szemlélet és fókusz a jellemző. „Közép- és Kelet-Európában, különösen Magyarországon, ahol a klasszikus IT-tanácsadás nem annyira elfogadott, mint Nyugat-Európában, még hatványozottabban jelentkeznek ezek a problémák. Hisz az IAM egy olyan szolgáltatás, amit csak közvetve az IT biztosít. A szolgáltatás célja egy olyan szervezet kialakítása, ahol a munkakör és hozzá társuló szerepkörök megfelelően szolgálják az üzleti igényeket, és optimalizálják az erőforrás szükségletet. Ehhez olyan munkakörszervezésre és BPR-ra (üzleti folyamatok átszervezése) van szükség, amely független a technológiától. Ennek a munkának lehet csak az a hozadéka, hogy egy megvásárolt technológia képes legyen a kialakított folyamatokat, szerepköröket implementálni és az erőforrásokhoz való hozzáférést, mint szolgáltatást biztosítani az intézmény BackOffice alkalmazásainak” – teszi hozzá Sallai György. A KPMG szenior menedzsere úgy véli, Magyarországon is egyre inkább elfogadottá válik, hogy az IT-bázisú, de annak szervezeti keretein túlmutató munkákhoz, külső, jól képzett szakértőket vegyenek igénybe az intézmények belső projektek sikere érdekében.
IAM: elméleti fogalomból üzleti gyakorlat
A felhasználó- és hozzáférés-kezelés (Identity and Access Management – IAM), az információmenedzsment komplex kezelése mostanra üzleti gyakorlattá vált, függetlenül az adott szektortól vagy földrajzi elhelyezkedéstől, mutat rá a KPMG legújabb felmérése.