Határokon átívelő nyílt forráskódú együttműködés a Novell által támogatott openSUSE konferencián

A Novell főszponzorként támogatta a második alkalommal megrendezett openSUSE konferenciát, amelyet idén is a németországi Nürnbergben tartottak, olyan neves személyiségek részvételével, mint Cornelius Schumacher a KDE e.V elnöke, Vincent Untz, a GNOME korábbi elnöke és Jos Poortvliet, az openSUSE Community menedzsere. A nyílt forráskódú szoftverek iránti közös elkötelezettség számos további Linux disztribúció képviselőjét is a helyszínre vonzotta, például a Fedora, a Debian, a Mandriva/Mageia, a Slackware, és a Skolelinux disztribúciókból. A konferencián számos aktuális fejlesztési projektről, eredményeikről és jövőbeli alakulásukról esett szó: többek között az openSUSE Build Service fejlesztői keretrendszer újdonságairól, a Nokiával és Intellel közösen kialakított, Appstore integrációt biztosító Bretzn projekt bejelentéséről, az első héten 80.000 letöltést elérő LibreOffice projekt eredményeinek és az openSUSE KKV-knak szánt Invis Serverének bemutatásáról. Az évente megrendezésre kerülő rendezvényre idén már 30%-kal többen, összesen 290-en látogattak el, a konferencia mottóját az openSUSE disztribúció határokon átívelő együttműködési kereteinek kialakítása adta. Az openSUSE közösség jelenleg egy független alapítvány létrehozásán is fáradozik, amellyel még önállóbbá válhatna a közösség. A Novell üdvözli a kezdeményezést, és a közösség továbbra is számít a Novell támogatására. „Az openSUSE felhasználói közösségek erősnek mondhatók, így segíteni kell őket kibontakoztatni. Sokkal szabadabb az openSUSE közösségben dolgozni, mint például a Fedora vagy az Ubuntu projektben, mivel a Novell nem igazán szól bele az openSUSE belső ügyeibe. Egyedülállónak tekinthető, hogy nincsenek kőbe vésett folyamatok, szabályok és szerencsére a Novell sem korlátoz semmiben. Ebben fantasztikus partner!” – mondta Jos Poortvliet, az openSUSE Community menedzsere, akinek elsődleges feladata, hogy összefogja a már létező fejlesztői csoportokat és közös együttműködési kereteket alakítson ki, illetve biztosítsa az újabb közreműködők számára a projektbe való könnyebb bekapcsolódást. „Egy teljesen nyílt projekt, mint amilyen az openSUSE, hosszútávú befektetés. Maga a keretrendszer, az openSUSE Build Service is nyílt forráskódú, bárki használhatja. A kipróbáláshoz egyszerűen le lehet tölteni a SUSE Studio-ról egy telepítőt, és 10 perc alatt a felhasználónak már saját Build Service-e lehet. Ha valaki részt kíván venni a projektben, nem kell mást tennie, mint az openSUSE Build Service-en keresztül eljuttatnia a hozzájárulásait a kódhoz, ami lehet bármilyen apró vagy strukturális módosítás. Nem kell ehhez tagnak lenni, vagy aláírni bármilyen papírt, vagy lemondó nyilatkozatot, mert nincsenek korlátok, sem szabályok. Egyszerűen nyílt a rendszer, ezért jó alternatíva az openSUSE” – tette hozzá Poortvliet. Az openSUSE Build Service (OBS) -ről Az OBS Generator kódnévre keresztelt megoldás a nyílt forráskódok kezelését végző innovatív keretrendszer, amelynek segítségével a fejlesztők alkalmazásokat, ún. csomagokat készíthetnek különböző architektúrákra és más Linux alapú disztribúciókra. A nyílt forráskódú megoldások fejlesztő-közösségei az openSUSE Build Service által biztosított infrastruktúrával gyorsabban és könnyebben állíthatják elő különböző platformokra a testreszabott programjaikat. A legújabb verzió fejlesztésében a közösség tagjai mellett a nyílt forráskódot fejlesztő alapítványok (például a The Linux Foundation) is részt vettek. A most elkészült 2.1-es verzió jelentősen megkönnyíti a fejlesztők munkáját, mivel a továbbfejlesztett webes felhasználói felületen keresztül, és az online kódmenedzsment-rendszerrel történő integrációval egyszerűen követhető, hogy a disztribúció készítése során ki mit módosított és milyen megjegyzéseket fűzött egy-egy kódrészlethez. A Bretzn projektről A Bretzn projekt keretében Frank Karlitsched, a KDE e.V igazgatóság tagja által vezetett fejlesztői csapat a Nokia-val, az Intel-lel és az openSUSE-vel azon dolgoznak, hogyan lehet az Appstore technológiát integrálni a szabad-felhasználású szoftverekbe. Az Appstore technológia lényegében automatizálja az egész csomagkészítési és publikálási folyamatot, így a fejlesztők a számukra legérdekesebb feladatra tudnak koncentrálni: a kódolásra. A LibreOfficeról A LibreOffice nyílt forráskódú irodai programcsomag 2010. szeptember 28-án került bejelentésre, népszerűségét jól mutatja, hogy az első héten már mintegy 80.000-en töltötték le. A Document Foundation szervezetet kifejezetten azzal a céllal alapították az OpenOffice.org közösség tagjai, hogy egy valóban nyílt szemléletű projektbe tereljék a népszerű irodai programcsomag további fejlesztését. Az új projekt nyíltságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy már most integrálásra került számos olyan javítás és fejlesztés, mint például Vajna Miklós – a Google Summer of Code keretében készített és az openSUSE konferencián bemutatott – RTF Exportere. Az openSUSE Invis projektről Az Invis Server projekt egy SUSE Linux alapú, kis- és középvállalkozásoknak ajánlott szerver megoldás, amely a nyomtatást, az e-mail-t, a web- és fájlszervert, az adatbázis- és csoportmunkát a hálózaton vagy a weben keresztül telepíti. A konferencia résztvevői eldöntötték, hogy elindítják az openSUSE Invis projektet, amelyet az openSUSE Buildservice keretrendszerben fognak használni. Az openSUSE oktatási csomagról Az openSUSE Edu-L.i.f.e, az openSUSE disztribúcióra épülő oktatási szoftvercsomag feladata, hogy az otthoni és az iskolai környezetben a diákok, az oktatók, a szülők és a szoftverfejlesztők részére megkönnyítse az oktatási feladatokat. Több mint 30 tanár és fejlesztő egyeztetett többek között az X2go és a vékonykliens megoldásokról, az openSUSE alapú oktatási disztribúciókról, a Linux alapú windowsos Client Management rendszerekről és a KIOSK eszközökről. Az oktatási szekció a 2010-es openSUSE konferencia egyik legsikeresebb workshopja volt. Az openSUSE projektről Az openSUSE a Novell által támogatott közösségi projekt. A SUSE projekt a maga 18 évével az egyik legrégebbi gyökerekkel rendelkező Linux disztribúció, utána következik a Debian 17, a RedHat 16 évvel. Néhány évvel ezelőtt indult el az a folyamat, hogy a SUSE projekt valóban nyílttá vált a fejlesztők számára. Ez nagy szabadságot a projektben részt vevő fejlesztőknek, mivel szabadon szárnyalhat kreativitásuk, közösen döntik el mi és hogyan kerüljön bele a disztribúcióba. A nyitottság előnye, ami a disztribúciók között szinte egyedülálló, hogy a projektet támogató Novell semmilyen kontrollt nem gyakorol a projekt fölött. Az openSUSE projektben több kis csoport dolgozik, akik egy-egy alkalmazással foglalkoznak. Ilyen alkalmazások például a KDE, a GNOME és az LXDE grafikus környezet, illetve a Smeegol, az openSUSE mobil operációs rendszerekre optimalizált változata, amely netbookokon és okostelefonokon is futtatható.