Az adatközpont átalakítása folyamatautomatizálással

A mai adatközpontok legtöbbje mégis elkerülhetetlennek tartja a haladással szembemenő módszereket, a lassú teljesítést és a kezelés túlzott rezsijét. Az adatközpontok működése gyakran a folyamatokat a különböző technikákhoz illesztő parancsállományokra van bízva, és „saját termésű” igénykapukkal követik a belső kéréseket. Ezek munkaigényes, szétszabdalt eszközök, és nem teszik lehetővé a hatékony automatizálást, illetve együttműködést. Ami még fontosabb, egyedi mivoltuk miatt gyakran ők a fő bűnösök a „szétkonfigurálásban”, ami a leállások egyik fő oka. A folyamatautomatizálással a szervezetek rugalmasabbá és együttműködőbbé tehetik a folyamatokat. A szabályok és a folyamatok tipizálásával a szervezetek elkerülhetik a költséges leállást okozó felhasználói hibákat. A folyamatok lemérhetősége a megoldásra fordított idő optimalizálását is lehetővé teszi, és csökkenti az általános működési költségeket. A folyamatautomatizálással az adatközpontok kezelői úrrá lehetnek az informatikai infrastruktúra kezelésének bonyolultságán, valamint a folyamatok azonnal ható, folytonos fejlesztésével és automatizálásával átalakíthatják az adatközpontokat. Az informatikai szervezetek éveken át ruháztak be a vállalati szoftverekbe az üzleti folyamatok (a termelés, a forgalmazás és a fogyasztókkal való foglalkozás) automatizálásához. Ez az üzlet működésének minősége és befolyásolhatósága terén jelentős újításokat eredményezett. Meglepő módon a fenti rendszereket kiszolgáló informatikai infrastruktúra kezelését nem vizsgálták hasonló mértékben. A különböző alkalmazások parancsállományokkal való összefércelése nem csak az időt rabolja az informatikában meg nem engedhető mértékben, hanem a különböző platformok között nehezen átvihető, a munkafolyamatok változásához nehezen alkalmazkodó, a sokféle szervezetet és a személyi állományt csak nehezen integráló, szétzilált és következetlen eredményekhez vezet. Jóllehet ezek a munkafolyamatok bizonyos kezdeti feladatokat már ellátnak az informatikai infrastruktúra kezelésében, de sokkal többet kell magukban foglalniuk, mint az egyszerű kapacitás-hozzárendelés. Itt a szolgáltatás színvonalának kézben tartásáról és a tárolás egész ellátó láncára kiterjedő elszámoltathatóságról is szó van. Ezek a folyamatok és szabályok a másolatok kezelésétől a mentésig és a katasztrófa utáni helyreállításig a tárolás ellátó láncának minden fő eleméhez kapcsolódnak. Ugyanilyen fontos, hogy ezek a folyamatok nem korlátozódnak a tárolás kezelésének funkciójára, hanem átlépik a működési és szervezeti határokat. A kibontakozó üzleti igények miatt a hardver- és szoftverváltozásokat gyakran olyan emberek vagy történések szabják meg, akik, illetve amelyek a tárolást végző szervezeten kívül állnak. A működtetés gyakorlatának ehhez a dinamikához történő alkalmazkodás érdekében meg kell változnia. Ehhez jön még a mai tárinfrastruktúrák sokfélesége és változó jellege. A folyamatok automatizálása lehetőséget ad a szervezeteknek ezeknek a problémáknak a megoldására, hogy hatékonyan kezelhessék a mai hálózatos tárkörnyezet által megkövetelt elosztott folyamatok végrehajtását, ugyanakkor megfelelhessenek a szervezeti realitásoknak is. A folyamatokat automatizáló eszközök a tárolási műveletek munkafolyamatainak elvégzéséhez, automatizálásához és integrálásához szolgáltatásközpontú módszereket biztosítanak a szervezeteknek. Egyes folyamatok vagy összetett eljárások beépíthetők az ellátó lánc többi tagja általi ismételt használatra. A különböző szervezetekhez tartozó felhasználók a szabályok és folyamatok meghatározásának, valamint a végrehajtás ellenőrzésének feladatalapú delegálása révén kezelhetik a végponttól végpontig tartó folyamatok rájuk eső részét. A folyamatban részt vevő felhasználókhoz – függetlenül azok szervezeti hovatartozásától vagy földrajzi helyétől – menet közben mindvégig delegálhatók a szabályok. Az automatizált folyamatok úgy is szervezhetők és közzétehetők, hogy tükrözzék azt, ahogy az ellátó lánc résztvevői saját munkájukat látják. Az egészben az a legjobb, hogy gyors és rugalmas. A folyamatautomatizálási megoldások a rendszerbe állítás gyorsaságával és ismételhetőségével, valamint a járulékos változtatások lehetővé tételével az egyszerű feladatoktól az összetett munkafolyamatokig bárhol biztosítják az eljárások folyamatos tökéletesítését. Számos ilyen megoldás vizuális eszközökkel is rendelkezik, így a rendszergazdák könnyen modellezhetik és végrehajthatják a felhasználókra, illetve a rendszerre vonatkozó feladatokat, szabályokat, munkafolyamatokat. A megoldásokhoz egyes feladatok és a szakma bevált módszereit modellező előre gyártott, testre szabható automatizált folyamatok könyvtára is tartozik. Ezekkel az eszközökkel a szervezetek megbízhatóan, megismételhetően és hatékonyan kezelhetik a bemenetek, a jóváhagyások, a felhasználói feladatok és az egy célra használt eszközök automatizálását. A folyamatautomatizálás az elosztott platformokon működő informatikai folyamatok kezelésével kapcsolatos biztonsági aggályokat is enyhítheti. Ezeket a folyamatokat ugyanolyan fontossággal kell kezelni, mint az általuk kiszolgált, az üzletmenethez tartozó alkalmazásokat. Az automatizáló modul és az általa kezelt elemek közti kommunikációt az adatvédelem érdekében titkosítani kell. A rendszergazdáknak kezelniük kell tudni a folyamatok állapotát, hogy szükség esetén újra tudják indítani, helyre tudják állítani, vagy vissza tudják pörgetni azokat. Emellett egy, a rendszer által kényszerűen létrehozott, és a felhasználók által kibővíthető ellenőrzési naplót is kell vezetni, amely rögzíti a felhasználói műveletek, a folyamatok és az automatizálási paraméterek részleteit. Nem meglepő, hogy az automatizálás sikeres megvalósításához vezető fő eljárások az üzleti automatizálásnál sikeresnek bizonyultak tükörképei. Akár önmagában, akár ellenőrző eszközökkel és más, a folyamatoknak a tároló láncon történő kezelését hagyományosabb módon megközelítő megoldásokkal együtt történik a rendszerbe állítás, a leghatékonyabb folyamatautomatizáló kezdeményezések három alapelvre épülnek: gondolkodj nagyban, kezdd kicsiben és haladj nagy lépésekkel. A szervezeteknek olyan önálló, jól értett folyamatok egy részét kell kiválasztaniuk, mint például a rendszer állapotáról készülő, igény szerinti jelentés. Ezután elkezdődhet az automatizálás, tanulás, ismétlés és fejlesztés körfolyamata. Még ha kezdetben nem is automatizálnak egy teljes folyamatot, fontos, hogy végig átgondolják az alkalmazás szolgáltatási útvonalát. Ez nem csak a jövőbeni automatizálás útját jelöli ki, hanem segít a fő folyamatkezelési elemek elsőbbségeinek, mérési feltételeinek és meghatározásainak megállapításánál. Ha a folyamat és kezelésének modelljét feltérképezték, a gyakran ismétlődő műveletek, mint például az adatköltöztetés, a tárhely-hozzárendelés és az adatbázis lemásolása már a dinamikusabb folyamatokhoz történő hozzákezdés előtt automatizálható. Ahogy előrehaladnak, ezeknek a műveleteknek a java kibővíthető a tárolás kezelésének további korszerűsítése céljából. A folyamatautomatizálás bevezetésének utolsó lépése az automatizálás során szerzett tapasztalatok felhasználása az eljárások optimalizálására és módosítására. Más szóval: ha a jelenlegi eljárás nem felel meg az automatizáláshoz, akkor annak automatizálása nem igazán több, mint a meg nem felelő eljárás megismétlése, csak éppen hatékonyabban. Következésképpen a szervezeteknek fel kell becsülniük és modellezniük kell az automatizálás révén lehetővé váló hasznos változtatásokat. Sok szervezetnél beválhat, ha a tárhelyet csak szükség esetén osztják ki, ahelyett, hogy ez előre történne. Ennek automatizálása segít elkerülni a tárhelyek túlzott mértékű hozzárendelését. Világos, hogy azoknál a szervezeteknél, amelyek azt akarják, hogy az informatika az üzlethez hasonlóan működjön, a hatékonyság növelésére a folyamatautomatizálás az ellátó lánc teljes egészében célravezető megoldás. A tárolási eljárások szabványosításának és a tárolási munkafolyamatok automatizálásának alapját jelentő folyamatautomatizálás nem csak a mérhető célok kitűzésében és folyamatos jobbításában segítheti a szervezeteket, hanem számszerűen meghatározható módon javíthatja az eljárásokat ezen célok elérése, valamint a szabályoknak való megfelelés kötelezővé tétele érdekében, ami az erőforrások optimalizálását és a szolgáltatás megfelelő szintjének biztosítását vonja magával.