A katasztrófa utáni helyreállítási stratégia újragondolása

A Katrina hurrikán 2005 augusztusában mind a vállalati vezetőket, mind az informatika felelőseit megdöbbentette. Ez a természeti katasztrófa súlyos csapást mért az USA déli államainak informatikai struktúrájára és hálózati rendszereire, jószerével rendet vágott számos szervezet elsődleges és tartalék informatikai rendszerei között. A számos várost érintő, nagymérvű zavar rámutatott az üzletmenet folytonosságát biztosító, az elsődleges adatközpontot sújtó katasztrófától kellő távolságban levő, és így érintetlenül maradó másodlagos adatközpontokat magukban foglaló, átfogó tervek szükségességére. Sok informatikai szervezetnél azonban úgy vélik, hogy a másodlagos adatközpontok költségesek, és a nagyvállalatok kivételével megvalósíthatatlanok. Ma már léteznek olyan új módszerek, amelyek a természeti és ember által előidézett katasztrófák után hátrahagyott káosz és pusztulás közepette segítik a vállalatokat az üzletmenet folytonosságának helyreállításában. Ez a katasztrófa utáni helyreállítási stratégia a helyi, már működő, nagy rendelkezésre állást biztosító megoldás kibővítése is lehet. Arra is használható (és az informatikai vezetők a nagy rendelkezésre állást és a katasztrófa utáni helyreállítást biztosító tervek kidolgozásánál ritkán gondolnak erre), hogy a felhasználói hibák okozta kieséseket csökkentsék. Önműködő megoldások léteznek a konfigurációkezelésre, a fürtözésre, a rendszertelepítésre és a szervervirtualizációra. Ezáltal a másodlagos adatközpontok korszerűen és gazdaságosan működhetnek. A baj bekövetkeztekor önműködően átkapcsoló és helyreállító funkciók mellett a rendszer rendelkezésre állására vonatkozó szigorú követelmények betartásában ugyanezek az eszközök segítik az állásidő minimalizálására törekvő rendszergazdákat. Az alábbi öt stratégia segítségére lehet a vállalati informatikai szervezeteknek a mindennapi üzemeltetés során a rendszer elérhetőségét maximalizáló, nagy rendelkezésre állást biztosító és katasztrófa esetére szolgáló stratégia bevezetésében. Az időben történő, katasztrófa utáni helyreállítás egyik fő problémája mindig is az informatikai személyzet késedelmes riasztása és a késedelmes diagnosztizálás volt. A fejlett fürtöző eljárások értesítési és jelentéskészítési lehetőségei pontosan megmutatják a kimaradást, és azonnal értesítik a rendszergazdát a hibáról. A fürtözési eljárás ezután rögtön cselekszik, elindítja a másodlagos adatközpontban az alkalmazásokat és átkapcsolja oda a felhasználókat. A rendszergazdák ezután a konfigurációkezelő eszközök segítségével diagnosztizálhatják a leállás okát, például egy másik rendszergazda általi változtatást. Az eszközök ki tudják jelezni a változás mibenlétét és időpontját, így felgyorsítják a hiba azonosítását és kijavítását. Ha a változtatást visszavonták, helyre lehet állítani a szokványos működési környezetet. A konfigurációkezelő eszközökkel az adatközpont rendszergazdái biztosak lehetnek abban, hogy a rendszerek a jövőben megakadályozzák a hasonló kieséseket. A legtöbb szervezetnél a rendszer-helyreállítás kézzel történik. A hibák megtalálása és kijavítása gyakran időt rabló hibakereséssel jár. Ezután a rendszergazdáknak a szerverek újraindításával, a szoftverek telepítésével, az adatok feltöltésével, a szoftverek elindításával és konfigurálásával, valamint a felhasználóknak a másodlagos kiszolgáló helyhez történő csatlakoztatásával lépésről-lépésre helyre kell hozniuk az infrastruktúrát. A rendszergazdákra nagy nyomás nehezedik az idő múlása, a nyereség és a vevők bizalmának elveszése miatt, és nő az emberi hiba lehetősége. Az önműködő megoldás, például a nagy rendelkezésre állást biztosító fürtözés a hagyományos, kézi helyreállításhoz képest a kieső idő nagy részét kiküszöböli. Ha az elsődleges adatközpont rendszere meghibásodik, a szoftver önműködően újra tudja indítani az alkalmazást egy másik szerveren. A rendszergazda szöveges üzenetben vagy e-mailben értesül az eseményről, és bármikor beletekinthet a problémákba. Az üzletmenet folyamatosságának fenntartásához szükséges tevékenységek sorát azonban a szoftver kezeli, így az informatikai személyzetnek kevesebb munka hárul. Ha a katasztrófa az egész adatközpont megbénulásával fenyeget, az önműködő megoldás ki tudja védeni az emberi hibát és a létfontosságú alkalmazásoknak a másodlagos helyre történő áthelyezésével csökkenteni képes a kiesést. Az átkapcsolást végző megoldás határozza meg, hogy az alkalmazásnak a működés folytatásához mely adatok másolata szükséges. Utána egyetlen kattintással elindul az alkalmazást újraindító és a felhasználókat a másodlagos helyhez átkapcsoló, önműködő folyamat. Az önműködő átkapcsolás azt a sok katasztrófa utáni helyreállítási tervben megtalálható, közös gyenge pontot is kivédi, ami annak a feltételezéséből ered, hogy a kulcsfontosságú személyek képesek bejutni az adatközpontba, és ott kézzel újra tudják indítani az alkalmazásokat. Ha az alkalmazottak elérhetetlenek, annak az üzletmenet folytonossága látja a kárát. Az automatizálás segít az ilyen rendszerhiba kivédésében. Az újabb keletű felmérésekből kiderült, hogy csak néhány cég ellenőrzi rendszeresen katasztrófa utáni helyreállítási tervét, és emiatt a legtöbb cégnek csak halvány reménye van arra, hogy szükség esetén a terve működni fog. A cégek azért vonakodnak a katasztrófa utáni helyreállítási terv működésének ellenőrzésétől, mert az gyakran az üzemi rendszerek leállításával, a munkaerő nagy részének a megmozgatásával, sürgősebb munkáktól való távoltartásával és az alkalmazottaknak kellemetlen időben, hét végén vagy éjszaka történő dolgoztatásával jár. Az önműködő átkapcsolás lehetőségét kihasználva az informatikai részlegek a valós termelési adatok másolatát használva, a termelés megszakítása, az adatok megrongálódása és a termelésben részt vevő alkalmazás újraindításakor felmerülő problémák megkockáztatása nélkül próbálhatják ki a helyreállítási eljárásokat. Ez a lehetőség azt jelenti, hogy az ellenőrzés a hét vége helyett a szokásos munkaidőben, a személyzet túlóráztatása nélkül vihető véghez. További előny, hogy a napi munkafolyamat csúcsán elvégzett, önműködő ellenőrzés egy valódi átkapcsolási helyzetet megközelítően zajlik. A konfigurációkezelő eszközök használata biztosítja a vészhelyzeti telephely szervereinek a termelésben részt vevőkkel megegyező működését, így az informatikai vezetők biztosabbak lehetnek abban, hogy a katasztrófa utáni helyreállítási terv működőképes lesz. A szerverek állapota az idők során a hibajavítások telepítése vagy az alkalmazásokhoz szükséges módosítások miatt változik. Ez megakadályozhatja a fürtözött szerverek helyes működését, ha a tartalékszervereken nem történt meg a legutóbbi hibajavítások telepítése, vagy a konfiguráció frissítése. A legújabb konfigurációkezelő eszközök megegyezőségi ellenőrzést tudnak tartani, és figyelmeztethetik a rendszergazdát, hogy a szerverek eltérnek a normális állapottól. Így meg lehet tenni a szükséges intézkedéseket, és biztosak lehetnek afelől, hogy szükség esetén a nagy rendelkezésre állást és katasztrófa utáni helyreállítást szolgáló technika működni fog. A legtöbb vállalati informatikai szervezet a másodlagos telephelyre csak mint leginkább tétlenül álló költségközpontra tekint. A szervertartalékolási szoftverek terén bekövetkezett fejlődés lehetővé teszi a másodlagos helyek jobb hasznosítását. Fejlesztési, minőségbiztosítási célra, vagy akár nem létfontosságú alkalmazások futtatására is használhatók. Ha bekövetkezik egy katasztrófa, és leáll az elsődleges adatközpont, a rendszergazdák a tartalékolási szoftverek használatával önműködően felkészíthetik a szervereket a termelési környezetben történő használatra. A korszerű fürtöző szoftverek is csökkentik a hagyományos helyzet – ahol az alkalmazásokat a termelési környezetével megegyező hardverre kell áttenni –magas költségeit. A legkifinomultabb fürtöző szoftverek lehetővé teszik, hogy az átkapcsolás akár az adatközponton belül, akár távoli helyen levő, eltérő hardverű tárolóra és szerverre történjen. Az erőforrások dinamikus átkonfigurálása és újra kiosztása által biztosított rugalmasság a másodlagos telephelyeket az idő java részében több célra használható erőforrássá változtatja, amelyek azonban szükség esetén gyorsan átállíthatók biztonsági tartalékkénti működésre. Így a másodlagos adatközpontok több cég számára válnak elérhetővé. A mai szerverközpontú adatközpontokban mindennapos a szervervirtualizálás. A szervervirtualizálás által használt virtuális gépek egyetlen szerveren több, egymástól függetlenül futó operációs rendszer működését teszik lehetővé. A másodlagos telephelyen levő virtuális szerverek újraindítása hagyományosan kézi vezérléssel történik, így arra a személyzetre van szükség hozzá, amelyik esetleg éppen a bekövetkezett katasztrófa esetén nem érhető el. Az új fürtöző szoftverek lehetővé teszik, hogy a cégek szervervirtualizáló eljárásokat állítsanak rendszerbe, és a katasztrófa utáni önműködő helyreállítás előnyei a virtuális környezetben éppúgy érvényesüljenek, mint fizikai szerverkörnyezetben. Emellett olyan új, nagy rendelkezésre állást biztosító és katasztrófa utáni helyreállító eszközök állnak rendelkezésre, amelyek csökkentik mind a fizikai, mind a virtuális szerverkörnyezet megvédésének bonyolultságát. A fürtöző szoftverekkel a rendszergazdák a fizikai szervereken futó alkalmazásokat át tudják helyezni a virtuális szerverekre, valamint egyetlen grafikus kezelőfelületről vezérelhetik a fizikai és virtuális erőforrásokat. A fizikai és virtuális szerverek hatékony kezelésének következtében a másodlagos telephelyek hardverköltsége jelentősen csökkenthető. A különböző iparágakban a vállalati informatikai szervezeteket igen óvatossá tette a természeti és ember által előidézett katasztrófáknak az üzletmenet folyamatosságát sújtó hatása. Sok informatikai részlegre egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy költségnövekedés nélkül fejlesszék a folyamatos üzletmenet fenntartásának lehetőségét. A legnagyobb vállalatok kivételével a másodlagos adatközpontokat sokáig költségesnek és gyakorlatiatlannak tartották. A ma elérhető új és újító, nagy rendelkezésre állást és katasztrófa utáni helyreállítást biztosító szoftverek lehetővé teszik, hogy bármekkora informatikai szervezet megvalósítható lehetőségként vegye figyelembe a másodlagos telephely létrehozását. Az üzletmenet folytonosságának katasztrófa esetére történő biztosítása mellett ezek az önműködő, a konfigurációkezelést, a fürtözést, a rendszertelepítést és a szervervirtualizálást szolgáló megoldások megnövelik az informatikai részlegek lehetőségét arra, hogy maximális működőképességet biztosítsanak, valamint fokozzák a mindennapok termelékenységét. Most igazán eljött az ideje, hogy a vállalatok informatikai részlegei újra átgondolják a nagy rendelkezésre állást és katasztrófa utáni helyreállítást szolgáló stratégiájukat, és az üzletmenet folyamatosságát szolgáló terveiket egy másodlagos adatközpont létrehozásával erősítsék.