Egyre több olyan csalásról lehet hallani, amelynek során ismeretlen számról hívást kapunk, amelyeket felvéve csak valami furcsaságot tapasztalunk, esetleg süket vonalba hallózunk egy ideig - az átverésre viszont csak a következő telefonszámlánk érkezésekor jövünk rá, ugyanis a jellemzően külföldről indított hívások emelt díjas szolgáltatáshoz kapcsolódnak, mi pedig azzal, hogy ezeket felvesszük, vagy esetleg a vonal bontása után gyanútlanul visszahívjuk, máris besétálunk a csalók csapdájába.
Eddig kizárólag úgy lehetett az ilyesmi ellen védekezni, hogy nem fogadunk semmilyen ismeretlen számról indított hívást, főleg akkor, ha az valamilyen ismeretlen ország előhívójával rendelkezik. És persze ilyesmiket visszahívni is szigorúan ellenjavallt. Mostantól viszont már a törvény is védi az ügyfeleket: a szakértők szerint egy törvénymódosításnak köszönhetően az efféle csalások miatti extra költség mostantól a szolgáltatót terheli.
Törvényi páncél a felhasználókra
Július 3-án fogadta el a parlament az Elektronikus Hírközlési Törvény átfogó módosítását. A módosítások az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexszel való jogharmonizáció biztosítását szolgálja. A Kódex a 2009-es hírközlési keretszabályozást igazítja a gyorsan változó hírközlési piac igényeihez.
Bár a felhasználói jogok nem bővülnek jelentősen, a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda és dr. Bocsák Attila ügyvéd szerint van egy fontos újítás, ami mindenképpen figyelmet érdemel. mert az emeltdíjas szolgáltatások nem szándékolt igénybevételével történő visszaélések visszaszorítását célozza. Sokszor előfordul, hogy gyanútlan felhasználók felvesznek vagy visszahívnak olyan telefonszámokat, amelyeknél a hívó fél száma valamilyen távoli és jellemzően nem fejlett országba mutat. Az ilyen hívások mögött általában irreális mértékű emelt díjas szolgáltatás áll, így a hónap végén a gyanútlan ügyfél hatalmas összegű számlát kap a szolgáltatójától. Mostantól az ilyen csaláson alapuló hívások esetén a hatóság elrendelheti az előfizető által a szolgáltatónak fizetett díjak visszatérítését, még akkor is, ha a tényleges elkövető nem az előfizetővel közvetlen kapcsolatban álló hírközlési szolgáltató volt, hanem egy harmadik személy.
Az Eht. módosítása a fogyasztók védelmén túl olyan újdonságokat is tartalmaz, amelyek meggyorsítják a magyarországi 5G hálózatok fejlesztését és elterjedését, ami versenyelőnyt jelenthet a magyar gazdaságnak más országokkal szemben. A módosítás többek között kiterjeszti a végfelhasználói jogokat és a spektrumgazdálkodást, illetve ösztönzi a beruházásokat a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítésére. Komoly változás továbbá, hogy a jelentős piaci erejű szolgáltatók a hálózatuk közös beruházásban való fejlesztése esetén a hálózathoz való hozzáférés feltételeire önkéntes kötelezettségvállalásokat tehetnek. Ha a kötelezettségvállalások megfelelnek az Eht.-ban rögzített kritériumrendszernek, akkor a hatóság minden bizonnyal jóváhagyja ezeket és nem szab ki további, a szolgáltatók vállalásán túlmenő kötelezettségeket.
Fontos változás az Eht.-ban az is, hogy a versenysemlegesség biztosítása érdekében a hírközlési szolgáltatások fogalma mostantól kiterjed a "számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások" körére is. Ennek alapján az olyan széles körben használt "over the top" (OTT) szolgáltatások is a szabályozás hatálya alá kerülnek, mint pl. a Skype, a WhatsApp és a Viber. Így az Eht. bizonyos szabályai az OTT szolgáltatókra is alkalmazandók lesznek.
