Annak érdekében, hogy gátat szabjanak az átkattintásos csalások terjedésének, amely során a hirdetők értéktelen klikkekért fizetnek, a Microsoft összehozza a kártékony szoftverek elemzőit az online reklámozással kapcsolatos csalások szakértőivel. A Microsoft Malware Protection Center (MMPC) a vállalat - korábban adCenter néven ismert - internetes hirdetési rendszerének, a Bing Ads-nek online helyszínelő csapatával dolgozik majd együtt, írta Nikola Livic MMPC szoftverfejlesztő.
“Két relatíve eltérő szakterületről és eszközkészletről beszélünk, a malware-ről és az online reklámozásról, valamint olyan megelőző rendszer és folyamat megalkotásáról, ami felismeri az átkattintásos csalás haszonélvezőinek teljes láncolatát” - írta Livic.
A Microsoft a biztonsági rendszereket tesztelő és értékelő NSS Labs statisztikáit idézte, ami szerint a rosszindulatú szoftverek 60-70 százalékát azért tervezik meg, hogy átkattintásos csalásokat hajtsanak végre. “A mai napig 3 rosszindulatú szoftvercsaládot azonosítottunk amik ilyen módszerrel szereznek pénzt, és visszaszereztük ezeket a bűnös módon megszerzett javakat a nyerészkedőktől” -írta Livic.
Az átkattintásos csalás komoly veszteséget okoz a hirdetőknek hiszen olyan klikkekért fizetnek amik nem hoznak ügyfeleket vagy akár csak potenciális ügyfeleket. A csalás a hirdető hálózatoknak is érzékeny pontja, akik a több klikkből többet keresnek ugyan, de ha a jelenség nagyon elterjed akkor elveszíthetik kuncsaftjaikat.
A Microsoft néhány megdöbbentően magas statisztikai adatot citált alátámasztandó azon állítását, hogy a 2011-ben 32 milliárd dolláros online reklámüzletben “burjánzik” az átkattintásos csalás. A vállalat az augusztusban Helsinkiben rendezett ACM Special Interest Group on Data Communication konferenciáján bemutatott kutatás adataiból idézett.
A Microsoft Research valamint a University of Texas három kutatója által elkészített dokumentumban megpróbálták felbecsülni az átkattintásos csalás mértékét úgy, hogy összevetették azon felhazsnálók számát, akik a hirdetésekre kattintottak azokéval, akik egy idő után maguktól jutottak el a hirdető weboldalára. A megvizsgált tíz reklámhálózat között vannak olyanok is amiket a Google, a Microsoft vagy a Facebook üzemeltet. A kutatókkal egyik cég sem volt hajlandó adatokat közölni az oldalaikon történt átkattintásos csalásokról.
Az ilyen csalások felmérése nem könnyű feladat hiszen a hirdetőhálózatok nem ismerik az érzékelő rendszereik hibaszázalékát így könnyen alábecsülik ezek számát. Az elemző cégek pedig nem engedik, hogy rendszereiket átvizsgálják, így a hálózatok nyugodt szívvel állítják azt, hogy az elemzők túlbecsülik a számokat.
A kutatók elmondták, a reklám kattintások felénél, illetve a mobil reklám kattintások harmadánál találtak bizonyítékot a megkérdőjelezhető aktivitásra. Összességében a reklám kattintások 22 százaléka volt csalás, írta Livic.
A Google-t és a Facebook-ot rendszeresen megvádolták, hogy az átkattintásos csalás nagyobb számban van jelen hálózataikon mint azt hajlamosak beismerni. A Google szerint az AdWords-ön csak a kattintások kevesebb mint 10 százaléka ilyen.
