Az akadémiai publikálás integritását kihívás elé állítja a meghamisított tudományos publikációk elterjedése, amelyeket riasztó ütemben állítanak elő a "kereskedelmi szerkesztési szolgáltatások" és "disszertáció-gyárak". Ezek ugyanis mesterséges intelligenciával támogatott automatizált technikákat használnak arra, hogy hamisított publikációkat készítsenek olyan személyek számára, akik karrierjük előrehaladása érdekében nyomás alatt állnak.
Ahhoz, hogy ezt bebizonyítsák a kutatók, megkérdezték a tudományos szerzői közösséget, hogy mik azok a tényezők, amelyek a valós publikációkban adottak, viszont a kamu tanulmányokból hiányoznak. A beérkezett válaszok alapján három indikátort azonosítottak: a szerző privát e-mail címének használata, a nemzetközi társszerzőség és az intézményi kötődés.
Ezeket a mutatókat ezután a PubMedben szereplő 15 120 publikációból álló minta elemzéséhez használták, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a publikáció dátuma, a folyóirat, az impakt faktor (a tudományos folyóiratok tudománymetriai mérőszáma, amely az egyes folyóiratok minőségét hivatott értékelni) és a szerző országa. Majd a módszert 400 ismert hamisított és 400 megfelelő, feltételezhetően nem hamisított publikációból álló minta segítségével validálták.
Az eredmények azt mutatták, hogy a két vagy három mutatót használó osztályozási szabályok érzékenysége 86%, illetve 90% volt, a téves riasztások aránya pedig 44% és 37%. A tanulmány azt is megállapította, hogy a hamisított publikációk aránya a 2010-es 16%-ról 2020-ra 28%-ra nőtt. Ha ezeket az eredményeket a Scimagóban 2020-ban felsorolt mintegy 1,3 millió biogyógyászati publikációra vetítik ki, a kutatók becslése szerint évente több mint 300 000 hamisított publikáció keletkezik.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy egyszerű osztályozási szabályaik hatékonyan képesek a potenciális hamis publikációkat "piros zászlóval" jelezni, lehetővé téve a további vizsgálatot. Kiemelték továbbá a hamisított publikációk növekvő arányát, ami a korábban közöltnél nagyobb elterjedtségre utal.
A hamisított publikációk elterjedése az orvosbiológia területén jelentős kockázatokat rejt magában, beleértve a tudományba vetett bizalom erózióját, a közegészségügyre gyakorolt potenciális károkat, valamint a gazdasági kiadásokra és a biztonságra gyakorolt hatást. A hamisított publikációk felderítése és visszavonása alapvető fontosságú a tudományos adatok integritásának megőrzése szempontjából.
A hamisított publikációk iránti kereslet abból - az egyetemi és kormányzati intézmények, valamint az egyetemekhez kapcsolódó kórházak által támasztott - nyomásból fakad, amellyel a hallgatók, tudósok és orvosok szembesülnek, hogy jelentős folyóiratokban publikáljanak.
Az akadémiai policy-k, amelyek a tudományos kiválóság mércéjeként a publikációk számát és az impakt faktorokat helyezik előtérbe, hozzájárulnak ehhez a nyomáshoz. Ezek a papírgyárak pedig kihasználják ezt az igényt azzal, hogy szolgáltatásaikkal segítenek az egyéneknek megfelelni a publikációs követelményeknek és előbbre vinni karrierjüket.
A tanulmány szerzői kiemeltek egy korrupciós kísérletet, mikor egy "tanulánygyár" felkereste egyiküket, és felajánlotta, hogy hamisított cikkeikbe beidézik a folyóirat szerkesztőjének tartalmát, hogy növeljék a folyóirat impaktfaktorát. Ez az eset arra késztette a kutatókat, hogy kvantitatív módon elemezzék a hamis publikálás globális kiterjedését.
A kutatók módszertana értékes eszközt nyújt a potenciális hamisított publikációk piros zászlós jelzésére az orvosbiológiában. Hangsúlyozzák továbbá annak fontosságát, hogy a tudományos közösség figyelmét felhívják a hamis publikációk létezésére és hatására. Az azonosított hamis publikációk visszavonása, a szigorúbb szakértői értékelési eljárások végrehajtása és a tudományos integritás javítására irányuló folyamatos erőfeszítések elengedhetetlenek a növekvő fenyegetés elleni küzdelemben.
"A hamisított tudományos publikációk valószínűleg minden idők legnagyobb tudományos átverése, amely pénzügyi forrásokat pazarol, lelassítja a tudományok fejlődést, és valószínűleg életeket is veszélyeztet" - írják a kutatók.
