Másképp értékelik a kormányzati és a versenyszféra szereplői a mesterséges intelligencia (AI) jövőjét, a technológia etikus alkalmazásának, szabályozásának és vállalati kormányzásának (governance), valamint ezzel összefüggésben a magánélet védelmének legnagyobb kihívásait, hívja fel a figyelmet a jelentés (Bridging AI's trust gaps), amelyet az EY és a Future Society közösen jegyez.
Az alapul szolgáló felmérésben a nyár elején 71 törvényalkotó és több mint 280 globális vállalat képviselője a mesterséges intelligencia 12 különböző használati esetében rangsorolta az általa legfontosabbnak tartott etikai elveket és szempontokat, hogy a tanulmány készítői a válaszok alapján alkothassanak képet az AI alkalmazásával járó kockázatok és szabályozási nehézségek megítéléséről. Az eredmények alapján a kormányzatok és a vállalatok négy kulcsfontosságú területen - az előítéletektől mentes, méltányos alkalmazás, az innováció, az adatok elérése, valamint a magánélet védelme és az adatjogok területén - lényegesen eltérően ítélik meg a helyzetet és a teendőket.
Iránykeresés vakfoltok között
Az egyik szembetűnő különbség a két tábor hozzáállása között, hogy a bizonyos prioritások tekintetében elég egységesen felsorakozó kormányzati szereplőkkel ellentétben a versenyszféra nélkülözi ezt a fajta konszenzust. A törvényalkotók válaszai széles körű egyetértést mutatnak abban a tekintetben, hogy az AI különböző alkalmazásainál melyek a legfontosabb etikai irányelvek. A mesterséges intelligenciára támaszkodó arcfelismerés esetében a tábor szereplőinek nagy többsége például a méltányos és előítélet-mentes alkalmazást, valamint a magánszféra védelmét és az adatjogok biztosítását tartja a két legfontosabb feladatnak.
Ugyanerre a kérdésre a versenyszféra szereplői nem adtak hasonlóan markáns eltérést mutató válaszokat, kis különbséggel szinte ugyanannyian jelölték be az élre kerülő prioritásokat az AI valamennyi használati esetében. A vállalatok ráadásul rendre olyan elveket és feladatokat tartanak fontosnak, amelyeket a hatályos törvények és rendelkezések - például a GDPR - már eleve követelményként és prioritásként határoznak meg, az újonnan kibontakozó kihívások, mint amilyen a méltányosság és az előítélet-mentesség is, eszerint jelenleg kevéssé foglalkoztatják őket.
Jóllehet a megkérdezettek egyetértenek abban, hogy az AI-kormányzás irányát az érintett feleknek közösen kell meghatározniuk, a válaszok tanúsága szerint az együttműködést mindkét tábor másként képzeli el. A felmérésben részt vevő vállalatok több mint harmada (38 százaléka) szerint a keretrendszer kidolgozását a versenyszférának kell koordinálnia, amivel azonban a törvényalkotók töredéke (6 százaléka) ért csupán egyet. A jelentős nézetkülönbség mindkét táboron belül megnehezíti a kormányzás ügyének előmozdítását, és a mesterséges intelligencia technológiáit fejlesztő vállalatokat is komoly piaci és törvényi megfelelési kockázatokkal szembesíti.
Bizonyosságot nyert a felmérés során az is, hogy az AI etikus alkalmazásának problémakörét egyik tábor sem látja át teljes egészében: a vállalatok 69 százaléka például úgy véli, hogy a törvényalkotók értik a mesterséges intelligencia technológiai bonyolultságát és üzleti kihívásait, miközben a törvényalkotók csaknem ugyanekkora arányban (66 százalék) beismerik, hogy ez nincs így.
Az eredmények azt sugallják, hogy az AI-kormányzás hiányosságainak felszámolásához és a jövőbeni kihívások megválaszolásához a két tábor szorosabb együttműködésére lesz szükség, mutattak rá a tanulmány készítői. A törvényalkotóknak szakmai tanácsot kell kérniük a versenyszféra szereplőitől a mesterséges intelligencia technológiai és üzleti komplexitását érintő kérdésekben, mivel ez nem a szakterületük. A vállalatoknak pedig egyetértésre kell jutniuk az AI-kormányzás elveit illetően, hogy a szabályozás mindkét szektor követelményeit számításba vehesse.
Miközben a mesterséges intelligencia gyorsuló ütemben alakítja át a vállalatok működését, formál át egész iparágakat, a kormányzati és a versenyszféra közötti összhang hiánya aláássa az emberek AI iránti bizalmát, és ez hátráltatja a versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú alkalmazások bevezetését, figyelmeztet az EY. A két szektor közötti koordináció elengedhetetlen a pragmatikus szabályozás és kormányzás kialakításához, mert mindkét fél így értheti meg teljesebben, hogy az AI alkalmazása milyen etikai kihívásokat és elvárásokat hoz felszínre, azok milyen elvek mentén kezelhetők, és a törvényalkotók is így hozhatnak majd kellően árnyalt, realisztikus döntéseket.
Araszoló IT-kormányzás
Nemcsak a törvényi szabályozás, hanem a vállalati informatikai kormányzás is nehezen tart lépést az újgenerációs technológiák, közöttük a mesterséges intelligencia gyors fejlődésével, derült ki az EY egy másik, idén tavasszal készült felméréséből (Tech Horizon: Leadership perspectives on technology and transformation) is, amelyben a tanácsadó cég kilenc iparágban félezer nagyvállalat és hetven startup cég mintáján vizsgálta a digitális átalakulás és az üzleti teljesítmény összefüggéseit.
A jelentés szerint a transzformációban élenjáró vállalatok jelentős pénzügyi értéket teremtenek a digitális technológia innovatív alkalmazásán keresztül, öt év alatt például 50 százalékkal nagyobb eséllyel növelik kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredményüket (EBITDA) 15 százaléknál nagyobb mértékben, mint a digitalizációban lemaradó versenytársaik. Az átalakulás bajnokainak a bevételek és a bruttó nyereség 10 százalék feletti növelésére is 45, illetve 26 százalékkal nagyobb az esélyük, és jellemző rájuk, hogy a technológia sikeres üzleti alkalmazásához a digitális transzformáció vállalati kultúráját is fejlesztik.
Válaszaikból kiderült, hogy a következő két évben is kiterjedt informatikai beruházásokra készülnek. Első helyen további AI- és felhőalapú megoldások bevezetését emelték ki (mindkettőre a digitalizációs éllovasok 53 százaléka szavazott), és dobogós helyen végeztek a dolgok internetével (IoT) összefüggő technológiák is a voksok 49 százalékával. Figyelmet érdemel, hogy a vállalatok 43 százaléka a kiszemelt digitális technológiákat a biztonsági és megfelelési követelmények teljesítéséhez szükséges informatikai kormányzás szempontjából is kiértékeli, de 15 százalékuk elismeri, hogy ezt a területet - a feljövő technológiák kormányzásához legalábbis - nem művelte ki és járatta be eléggé.
A digitalizációs vezetők több mint fele (58 százaléka) panaszkodott amiatt, hogy transzformációs törekvéseinek gyorsabb keresztülviteléhez nehezen talál megfelelő képességekkel bíró szakembereket. A hiány pótlására a vállalatok 59 százaléka tanulásra, új képességek elsajátítására ösztönzi meglévő szakembereit, de 56 százalékuk ezzel párhuzamosan kötelező képzéseket is tart, amelyeken minden alkalmazottnak részt kell vennie. A válaszadók 46 százaléka mondta ebben a csoportban, hogy vállalati szinten felmérte a munkaerő képességeit, és új toborzási stratégiát dolgozott ki a feltárt hiányosságok pótlására.
Biztató az EY szerint, hogy a transzformáció éllovasai integráltan kezelik a prioritásokat, és a technológia gyors bevezetése, az innováció hasonlóan dinamikus felméretezése közben mindig az embert állítják középpontba, de olyan lényeges elemekről sem feledkeznek meg, mint az ügyfél- és partnerkörön, illetve a szélesebb ökoszisztémán belüli együttműködés ápolása, a digitális bizalom és biztonság, valamint az informatikai kormányzási modellek beépítése a megoldásokba. A vállalatok ugyanis átfogó, holisztikus megközelítéssel érhetnek el érdemi és értelmes változást, adhatnak hosszú távon is értéket ügyfeleiknek, alkalmazottaiknak és a társadalomnak, a közösségnek, amelyben működnek.
