Mit kell számításba vennie egy cégnek, ha kriptopénzek használatát fontolgatja? A témát Pataki Gábor, a Digital Alchemy alapítója segít körüljárni.
Computerworld: Milyen szempontok szólnak a kriptopénz bevezetése - elfogadása, illetve kibocsátása - mellett?
Pataki Gábor: A blokklánc-technológia, ezen belül a tokenek stratégiába illesztése hatalmas lehetőséget jelent a vállalatok számára. Automatizálni tudják folyamataikat, és működésük teljesen transzparenssé válhat. Harmadik fél nélkül köthetnek biztonságosan üzletet, nem kell aggódniuk, hogy az értékesített termékek vagy szolgáltatások ellenértékét megkapják-e vásárlóiktól.
CW: Mik a kriptopénz bevezetésének, illetve használatának legfőbb kockázatai?
PG: A kriptovaluták árfolyama nagyon ingadozó, így azokat kereskedelmi forgalomban még kevesen használják. Megfigyelhető azonban egy olyan trend, hogy az informatikában dolgozó munkavállalók egyre gyakrabban kapják fizetésük egy részét kriptovalutában. Az újonnan kibocsátott kriptovaluták vásárlása hatalmas kockázattal jár, itt ugyanis hasonló a helyzet, mint a startup-világban: a projektek 90 százaléka (jellemzően azon vállalkozások, amelyek tőkegyűjtés céljából bocsátottak ki kriptovalutákat) csődbe megy.
CW: Ha egy cég menedzsmentje a kriptopénz bevezetése mellett dönt, milyen lépéseket kell tennie?
PG: Egy innovatív vállalat elsőként lefoglalja a cége, vezető termékei nevét az értékek internetén, a blokkláncon, hasonlóan a doménnevekhez. Ha van webáruháza, bevezeti a kriptovaluták elfogadásának lehetőségét, amit az internetes bankkártyák elfogadásához hasonlóan egyszerűen meg tud tenni.
Pataki Gábor, a Digital Alchemy alapítója
CW: Van-e valamilyen útmutatás arra nézve, hogy milyen területen működő cégnek érdemes foglalkoznia a bevezetéssel, illetve milyen cégnek nem?
PG: Az online kereskedelem területén dolgozó vállalkozások számára a legegyszerűbb csatlakozni a blokklánc világához azzal, hogy elfogadnak kriptovalutákat fizetőeszközként. Ezzel - a közhiedelemmel ellentétben - nem vállalnak árfolyamkockázatot, amennyiben a kriptovaluták elfogadásakor azokat át is váltják euróra. A tokenizáció stratégiába illesztése hosszabb folyamat, először is meg kell találni azokat a pontokat, területeket, amelyeket egyszerűbbé lehet tenni a technológia bevezetésével. Az innovatív, jövőorientált cégek ebből a szempontból előnyben vannak.
CW: Hogy alakul manapság a kriptovaluta-kereskedés a gyakorlatban?
PG: A bitcoint, az első kriptovalutát ismerik a legtöbben. Ennek árfolyama év eleje óta 117 százalékot emelkedett. Az is az igazsághoz tartozik azonban, hogy a bitcoin árfolyama 2018-ban 70 százalékot csökkent. Azok, akik folytatólagosan vásároltak az elmúlt két-három évben, komoly eredményt érhettek el. Az azonban biztos, hogy csak azoknak szabad kriptovalutát vásárolniuk, akik elviselik a kiemelt kockázatot, és csak tőkéjük nagyon kis részét kockáztatják kriptovalutákkal.
CW: Hogy alakul a kriptopénz használata a világban, illetve Európában? Mi a helyzet Magyarországon?
PG: A világ lakosságának már több mint 3 százaléka birtokol kriptovalutákat. A kutatások szerint Törökország például az élmezőnyben van: a lakosság 18 százaléka rendelkezik már kriptovalutával. Magyarországon ez az arány nagy valószínűséggel még 5 százalék alatt van.
CW: Elriasztó lehet, hogy azon tőzsdék, amelyeken kriptodevizákkal lehet kereskedni, nem állnak a pénzügyi felügyelet kontrollja alatt. Mi erről a véleménye?
PG: A megállapítás csak félig igaz. Japánban például valamennyi tőzsde a helyi pénzügyi hatóságok ellenőrzése alatt működik. Az Egyesült Államokban indult Bakkt tőzsde is a pénzügyi hatóságok engedélyével működik.
CW: A kriptovalutákat nem jegybankok bocsátják ki, így nem is áll mögöttük jegybanki vagy egyéb közhatósági garancia. A virtuális valuta vásárlása tehát rendkívül nagy a kockázattal jár. Egyetért ezzel?
PG: Teljes mértékben, a kijelentés jogos.
