Arra voltak kíváncsiak, hogy a mobiltelefonok és a személyi számítógépek hány százaléka volt fertőzött, mennyi volt a pénzügyi rendszereket ért incidensek száma, az adott országra hány kibertámadást lehet visszavezetni, számolták a kriptobányász-támadásokat, vizsgálták az egyes országokat a védelmi készültségük és a törvényi szabályozás korszerűsége szerint. Egy év alatt a többség fejlődött, mások visszaestek: az Egyesült Államok például az előkelő 5. helyről a 17-ikre.
Továbbra is Algéria áll a rangsor legalján, mivel a személyiségi jogokat kivéve az országban semmiféle informatikai szabályozás nincsen, de Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Szíria és Irán sem marad el nagyon. Iránban például a felhasználók több mint 52 százalékának gépeit rosszindulatú kódok fertőzik.
A világ legbiztonságosabb országa Dánia lett, elvéve az elsőséget Japántól, nyomában Svédországgal, Németországgal és Írországgal. Franciaország azért esett ki az első ötből, mert a számítógépek 15 százalékát malware támadta. Magyarország - Norvégia és Horvátország között - a 65. helyen áll. Elmarasztalásunk okai közé sorolják a viszonylag elavult jogi szabályozást, a mobiltelefonokat és a számítógépeket ért vírustámadások közepesen nagy számát. 2019-ben egyébként még a 41-ikek voltunk, osztályzatunk javult tavaly óta, de a világ "elment mellettünk".
Összességében biztatóan hangzik, hogy a legtöbb ország előrelépett, és egyik sem dominál minden kategóriában, így a fejlődés lehetősége mindenhol nyitva áll. Az állandó változás közepette mindig van lehetőség arra, hogy egy lépéssel a bűnözők elé kerüljünk.
