A Twitter a leghasznosabb dolog öt perccel egy katasztrófa után és a leghaszontalanabb 12 órával később, írta a közösségi háló egyik felhasználója. És valóban, úgy tűnik a közösségi hálózatok fontos, és hasznos szerepet játszanak a hírek gyors továbbításában, ugyanakkor az idő előrehaladtával értékük csökken, és megjelennek a zavarosban halászók.
A bostoni robbanások után rengetegen üzenet jelent meg a Twitteren, ami hasznos kommunikációs eszközt jelentett a hatóságoknak és a verseny szervezőinek. A március 15-én hazánkban történt események is megmutatták, mennyire hatékony információforrás lehet a Facebook és a Twitter, de ettől függetlenül egyiket sem szabad 100 százalékig megbízható forrásnak tekintetni.
Szerencsére Magyarországon nem történt tragédia, de Bostonban legalább hárman meghaltak és bőven száz fölött van a sebesültek száma. A helyi rendőrség Twitter logjai jól mutatják a közösségi háló pozitív oldalát. A támadás után percenként frissült, és rengeteg hasznos információt lehetett megtudni, például, hogy mely területeket kell elkerülni, vagy hol találhatnak rendőröket azok, akiknek szükségük van rájuk.
Ugyanakkor a téves információk áradata sem késlekedett soká. Egy jelentés szerint a rendőrség lekapcsolta a városban a mobilhálózatot annak érdekében, hogy ne használhassák távirányítású robbantáshoz. A szolgáltatók ezt az információt gyorsan cáfolták.
Voltak, akik sokkal gyalázatosabb célra használták a Twittert. A @_BostonMarathon nevű felhasználó például azt ígérte, hogy egy dollárt juttat a robbantások áldozatainak minden újratweetelésért. A felhasználók gyorsan megállapították, hogy hamis üzenetről van szó, és felhívták a figyelmet, hogy a rendezők hivatalos Twittere a @BostonMarathon.
Karsten Weide, az IDC elemzője úgy véli, az effajta önkorrekció lehet a közösségi média egyik legfontosabb képessége, hiszen rengeteg félrevezetéssel és álinformációval lehet találkozni, de bárki képes gyorsan utánanézni a dolgoknak.
Rengetegen osztottak meg - esetenként felkavaró - képeket a tragédia helyszínéről, emiatt többen hívták fel a figyelmet arra, hogy az áldozatok képeinek posztolása helyett az embereknek inkább arra kellene koncentrálniuk, hogyan segíthetnek. Természetesen mindenki maga dönti el mi a hasznos információ és mi az, ami átlépi a tisztesség határait. “A közösségi médiának nincsen kőbe vésett etikettje” - mondta Greg Sterling, az Opus Research vezető elemzője. Weide egyetért: “Mindaddig, amíg egy esemény közterületen következik be, nincs lehetőség megakadályozni az információ elterjedését”.
Ettől függetlenül a Twitter, a Facebook és társai hasznos információforrásnak bizonyultak azok számára, akik követték az eseményeket. Remek példa a Google ami azonnal elindította a “Person Findert” amit a japán földrengés után hoztak létre két évvel ezelőtt. Ennek segítségével az emberek könnyebben felvehették a kapcsolatot szeretteikkel a robbanás után.
