Tudósok és kormányok hamarosan véglegesítik az ENSZ egyik legfontosabb jelentését arról, hogy a globális felmelegedés hogyan zavarja meg az emberek életét, a természeti környezetüket és magát a Földet. A- vetítette előre a jelentés konklúzióját az ABC News.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, amely a világ több száz vezető tudósát fogja össze, 5-7 évente három hatalmas jelentést ad ki az éghajlatváltozásról. A legközelebbi frissítés, amely február végénél előbb nem várható, azt fejti ki, hogy az éghajlatváltozás most hogyan hat az emberekre és a bolygóra, mire számíthatunk a jövőben, valamint a melegebb világhoz való alkalmazkodás kockázatait és előnyeit is felsorolja.
"Aggódunk amiatt, hogy a körülöttünk lévő fizikai éghajlat változik. De a legtöbb ember a mindennapi életében... tudni szeretné: és akkor mi van? Mit jelent ez az életükre, a törekvéseikre, a munkájukra, a családjukra, a lakóhelyükre nézve?" - mondta Debra Roberts dél-afrikai környezetvédelmi tudós, a testület társelnöke.
A jelentés hét regionális fejezetet tartalmaz arról, hogy "az éghajlat fizikai változásai hogyan változtatják meg az emberek életét" - tette hozzá, és kiemelte, hogy a jelentés nagy hangsúlyt fektet a városokra.
"Az IPCC rémisztő bizonyítékai az éghajlatváltozás fokozódó hatásairól egy rémálmot mutatnak be a tudomány száraz nyelvén lefestve" - mondta Teresa Anderson, aki az ActionAid International egyik vezetője.
A tudósok egyelőre nem mondják meg, hogy konkrétan mi szerepel a jelentésben, mivel a kritikus összefoglalóról a következő két hétben még intenzív tárgyalások folynak a szerzők és a kormányok között, és a végleges változathoz konszenzusra van szükség. A találkozót hétfőn sajtóesemény nyitja meg Berlinben. A nyilvánosságra hozott tervezeteket - előfordulhat, hogy drámai mértékben - módosítják majd.
Tavaly augusztusban a három jelentés közül az első, amely az ENSZ-t a "vörös kód" kihirdetésére késztette, az éghajlatváltozás fizikai tudományát vázolta fel, míg a márciusban megjelenő harmadik jelentés inkább arról szól majd, hogy mit lehet tenni a globális felmelegedés megfékezése és az ahhoz való alkalmazkodás érdekében.
A jelentést készítők társelnöke, Hans-Otto Poertner német biológus, anélkül, hogy konkrétumokba bocsátkozott volna, elmondta, hogy a tudomány egyértelműen kijelentette, a kulcsfontosságú ökoszisztémák, fajok és emberek számára vannak határok - beleértve a hőmérsékletet is -, amelyeket el tudnak viselni. És néhány helyen a felmelegedés már közel van ezekhez a határokhoz, sőt néhány esetben, például a világ korallzátonyainak nagy részénél már túl is lépte azokat.
"Elveszítjük a fajok és a magunk életterét is. Mert a klímaváltozással a bolygó egyes részei lakhatatlanná válnának" - mondta Poertner egy múlt heti sajtótájékoztatón. A jelentés kitér az egyre melegedő világhoz való alkalmazkodás módjaira is, beleértve azt is, hogy egyes technológiai megoldásoknak nem kívánt mellékhatásai lehetnek.
"Az északi félteke egyes országaiban az a feltételezés alakult ki, hogy ha nem tudjuk kontrollálni az éghajlatváltozást, akkor hagyjuk, hogy menjen a maga útján, és alkalmazkodunk hozzá. Tehát alkalmazkodunk az éghajlatváltozás hatásaihoz. Ez minden bizonnyal nagyon illuzórikus megközelítés" - mondta a német tudós.
A környezetvédők szerint a világ egyes részein az elmúlt években már tapasztalt szélsőséges időjárás mutatja, hogy a kormányoknak mennyire sürgősen foglalkozniuk kell az éghajlatváltozás növekvő költségeivel.
"A közelgő IPCC-jelentés megerősíti azt, amit már eddig is tudtunk a hőhullámok, aszályok, áradások, viharok, erdőtüzek és az óceánok savasodása által az emberek és a kritikus ökoszisztémák számára okozott pusztító áldozatokról. Ez az átfogó tudományos értékelés aláhúzza, hogy az éghajlati válság valószínűleg mennyire súlyosbodik, ha nem teszünk bátor globális lépéseket" - állapította meg Rachel Cleetus, a Union of Concerned Scientists (Aggódó Tudósok Szövetsége) munkatársa.
Poertner "fordulópontokra" és a tömeges kihalás veszélyére figyelmeztetett, mint amilyen a dinoszauruszok pusztulása volt. Ezeket a jelentéseket - amelyekért a tudományos testület 2007-ben Nobel-békedíjat kapott - használják fel, amikor a kormányok minden évben összeülnek, hogy tárgyaljanak az éghajlatváltozás megfékezéséről. "Nem csak fokozatos változásra van szükség. Rendszerszintű változásra van szükség" - szögezte le Roberts az ENSZ Alapítvány múlt heti tájékoztatóján.
