Átlagosan négy zsarolóprogram-támadást szenvedtek el az egyesült államokbeli kis- és középvállalatok 2016-ban, esetenként 2500 dollárt fizettek a bűnözőknek, és 42 órát töltöttek a támadás okozta károk felszámolásával.
- Ma még nem látható, hogy mikor enyhül majd a fenyegetés, amelyet zsarolóprogramok jelentenek a vállalatokra nézve - mondta Norman Guadagno, a felhőalapú, automatizált és folyamatos biztonsági mentést kínáló Carbonite szakembere.
A fizetés megtagadó kkv-k 42 százaléka azért nem engedett a bűnözőknek, mert teljes és megbízható biztonsági mentést készített adatairól. Mindössze 13 százalékuk mondta azonban, hogy nagyon felkészültnek érzi magát a zsarolóprogram-támadások kivédésére, és csupán a kkv-k 46 százaléka kezeli kiemelt prioritásként a képesség fejlesztését.
Egyik oka ennek az lehet, hogy a kis- és középvállalatok úgy vélik, a bűnözők náluk nagyobb halakra vadásznak. A válaszadók 57 százaléka vállalatát túl kicsinek tartja ahhoz, hogy érdembeli célponttá váljon.
- Súlyos tévedésben élnek azonban ezek a vállalatok - mondta Norman Guadagno. - Minden cég zsarolóprogram-támadás célpontjává válhat. Aki számítógépet használ, az potenciális célpont.
Tévhit az is, hogy a zsarolóprogramok a biztonsági mentésekbe is beférkőznek, és használhatatlanná teszik őket, tette hozzá a szakember.
- Miután a vállalat észleli, hogy zsarolóprogram-támadás érte, csapatunk visszaállítja rendszereit és adatait a fertőzés előtti állapotba - mondta Guadagno.
Ha a zsarolóprogramot tartalmazó állományról is készült biztonsági mentés, az titkosított és tehetetlen, nem tud továbbterjedni, amíg a felhőben marad.
- Megvannak az eszközeink és folyamataink, amelyekkel kiszűrjük a mentett, de fertőzött fájlokat, így azokat nem állítjuk vissza a rendszerek megtisztítását követően - mondta a szakember. - Támogatásunkkal a vállalatok biztonságos mentést töltenek le, még nem volt rá példa, hogy ügyfelünk rendszereit a biztonsági mentés visszafertőzte volna.
Nem állítom, hogy ennek veszélye nem fenyeget, és hogy nem vívunk folyamatos küzdelmet az egyre újabb módszerekhez nyúló kiberbűnözőkkel, de az utóbbi két évben több mint 10 ezer vállalat adatait állítottuk vissza megbízhatóan, így elég magabiztosak vagyunk, tette hozzá Guadagno.
Egy zsarolóprogram-támadásnak azonban nem az adatvesztés az egyedüli, potenciális következménye, és itt már a biztonsági mentés nem segíthet.
A felmérés szerint a kkv-k 55 százaléka gyanakszik rá, vagy biztos benne, hogy a zsarolóprogram a titkosítás mellett adatokat is lopott a megfertőzött rendszerekről, ami döbbenetesen magas arány.
Ugyanakkor a megkérdezett vállalatok mindössze 29 százaléka biztos abban, hogy alkalmazottai képesek felismerni a biztonsági kockázatot jelentő linkeket és weboldalakat. A védelem erősítésekor a kkv-knak ezért a biztonsági szoftverek telepítésén túl az alkalmazottak képzésére is gondot kell fordítaniuk.
Mindebből látható, hogy manapság a kiberbűnözők szavára sem lehet adni.
- A támadók ugyanis azt mondják, hoppá, titkosítottuk az állományaidat, de ha fizetsz, visszakapod őket, és mindenki boldog lesz - tette hozzá Guadagno. - Elhallgatják azonban, hogy közben bele is túrhatnak az adatokba, és ha értékes információt találnak, azt ellopják.
