Egy 400 informatikai szakember megkérdezésével készült felmérés szerint a legtöbbjüket aggasztják az orvosi berendezéseket kihasználó adatbetörések és támadások lehetőségei. Az Armis kiberbiztonsági vállalat felmérése szerint az IT-szakemberek az elmúlt 12 hónapban megnövekedett kiberkockázatot tapasztaltak
A COVID-19-járvány úgy látszik, hogy a kiberbűnözőket is aktivizálta. De ezek ellen a kártevők ellen nem oltással lehet védekezni. Az Armis és a Censuswide 400 egészségügyi szervezetben dolgozó informatikai szakemberrel beszélgetett az Egyesült Államokban, rajtuk kívül 2030 általános válaszadóval, és azt találták, hogy az informatikai válaszadók közel 60 százaléka foglalkozott az elmúlt egy évben zsarolóvírus incidenssel az intézményében.
Az Armis szerint világszerte már mintegy 430 millió összekapcsolt orvosi eszköz van használatban, ami számos kórházat sebezhetővé tesz a pneumatikus csövek, a HVAC-rendszerekben (a fűtés, szellőztetés és légkondicionálás területén) használt technológiák, az infúziós szivattyúk és más eszközök különböző kiberbiztonsági hibáival szemben.
Az általános válaszadók több mint 32 százaléka említette, hogy volt már egészségügyi kiberbiztonsági támadás áldozata, az informatikai szakemberek pedig azt mondták, hogy leginkább az utóbbi években mindennapossá vált kórházi adatszivárgások miatt aggódnak.
Az informatikai válaszadók több mint fele szerint a bizalmas betegadatok kiszivárgását eredményező adatszivárgások jelentik a legnagyobb gondot. Az adatvédelmi incidensek után az informatikai szakemberek 23 százaléka a kórházi működés elleni támadások miatt aggódik a leginkább, 13 százalék pedig a zsarolóvírus-támadásokat nevezte meg aggodalomra okot adó tényezőként.
Az informatikai szakemberek 54 százaléka szerint kiberbiztonsági szempontból a legkockázatosabbak az olyan épületrendszerek, mint a HVAC és az elektromos berendezések, majd a képalkotó berendezések, a gyógyszeradagoló berendezések, a check-in kioszkok és az életjeleket figyelő berendezések következtek.
Szerencsére sok IT-válaszadó szerint az egészségügyi intézményük lépéseket tesz annak érdekében, hogy a kiberbiztonságot prioritássá tegye: 86 százalékuk szerint az intézmény felfogadott egy kiberbiztonsági vezetőt, 95 százalékuk pedig azt jelezte, hogy a csatlakoztatott eszközök a legújabb szoftverrel vannak ellátva.
A 75 százalék azonban azt mondta, hogy a közelmúltbeli támadások voltak a kiberbiztonsági változtatások mozgatórugói. Az informatikai dolgozók több mint fele elmítette, hogy az egészségügyi szervezetük több pénzt különít el a rendszerek biztonsága érdekében.
"Az egészségügyi szervezetek számára kritikus fontosságú, hogy a biztonságról való gondolkodás során a teljes betegutat figyelembe vegyék. Az erős egészségügyi biztonsági stratégia sokrétű, és holisztikus szemléletet kíván" - mondta Oscar Miranda, az Armis egészségügyi ellátásért felelős technológiai igazgatója.
A potenciális betegek szempontjából a válaszadók közel fele mondta, hogy kórházat váltana, ha tudná, hogy az intézményt zsarolóvírus-támadás érte, a 37 százalékuk pedig aggódik a kórházakkal kapcsolatban, amelyek online portálokat használnak a betegadatok tárolására.
