A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) felmérésében több mint 450 – többségében hazai tulajdonú kkv-nál dolgozó - vezetőt kérdezett az ország minden régiójából, amelynek célja a magyarországi döntéshozók termékhamisítással kapcsolatos tapasztalatainak, véleményének feltérképezése volt.
„A kutatás központi kérdése a vállalatok tapasztalatainak és gyakorlatának megismerése volt. Arra kerestük a választ, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek a cégek a hamisításról, mekkora problémát jelent ez számukra, tudnak-e arról, hogy termékeiket hamisítják, fellépnek-e a hamisítókkal szemben és hogy milyen figyelmet fordítanak termékeik, szolgáltatásaik védelmére” – mondta Bendzsel Miklós, a HENT elnökhelyettese, a Magyar Termék Nagydíj szeptember negyedikén tartott parlamenti díjátadó ünnepségén.
A kutatás eredményei fontos tanulságokkal szolgálnak az augusztus közepén elfogadott szellemitulajdon-védelmi stratégia, a Jedlik-terv részét képező hamisítás elleni akcióterv célkitűzéseinek megvalósításához, a szükséges beavatkozási pontok azonosításához. A kutatási jelentés érdeklődésre leginkább számot tartó eredményei a következők:
A vállalkozások negyedének ágazatát rendkívül károsan érinti a hamisítás, ugyanilyen arányban vannak azok is, akiknél nem jelent ez problémát. Az átlagosnál nagyobb problémát jelent a hamisítás azon cégeknél, melyek a textília, a ruházati és bőrtermékek gyártása, valamint a számítástechnikai, elektronikai, optikai termékek gyártása területén működnek.
A gyártással foglalkozó vállalatok több mint negyedének (28%-nak) van tudomása arról, hogy termékét hamisítják. Közülük csaknem 50% tapasztalta hamisított termékeik interneten történő értékesítését.
A cégek számára a hamisítás elsősorban az okozott gazdasági kár, a vállalati presztízsveszteség és márkájuk értékének csökkenése miatt káros.
Bár a hamisítás elítélésében szinte tökéletes az egyetértés és az érintett vállalatok komoly gazdasági kárról számolnak be, a relatív többség (52%), amikor azzal a problémával találkozott, hogy termékeit hamisítják, mindezidáig nem tett semmit a hamisítás megakadályozására. Az interneten tapasztalható jogsértésekkel szemben csak a vállalatok 12%-a lép fel.
Márkavédelemmel a megkérdezett vállalatok 40%-ánál nem foglalkozik semmilyen munkatárs.
A hamisítással kapcsolatos jogtudatosság közepes mértékű, az összes megkérdezett 44%-a válaszolt úgy, hogy ismeri a hamisítás jogkövetkezményeit.
A cégek kis mértékben használják az iparjogvédelmi eszközöket (pl. szabadalom, védjegy) szellemi termékeik védelmére. A megkérdezett vállalatok összesen 24%-a rendelkezik bármilyen iparjogvédelmi oltalommal.
„ A versenyszféra kifejezetten pozitívan értékeli, hogy a HENT különböző iparágakra kiterjedő felmérést végzett. Az eredmények alátámasztják, hogy az áruhamisítás problémájával mind a gyártóknak mind a kereskedőknek kiemelten szükséges foglalkozniuk” – mondta Gláser Tamás, a HENT Kereskedelmi és Ipari Szekciójának vezetője, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Ellenőrző Bizottságának alelnöke. Hozzátette: „az adatokból látható, hogy a magyar kis- és középvállalkozókat a gazdaság valamennyi területén még szélesebb körben szükséges tájékoztatni szakmai publikációk kiadásával, konferenciák, oktatások szervezésével.”
Gláser Tamás kiemelte: „Elsődleges szempontunk a vállalatok figyelmét ráirányítani arra, hogy üzleti tevékenységük során mik azok a sarokpontok, melyeket kiemelten kell kezelniük, hiszen nem jogtiszta áruk és szolgáltatások használatával komoly anyagi és erkölcsi kárt szenvedhetnek. Amennyiben azonban tudatosan is figyelmet fordítanak a jogtisztaságra (akár bérmunka esetén is) és kizárólagos jogot, tehát iparjogvédelmi oltalmat szereznek termékeikre, növekvő versenyelőnyre tehetnek szert.”
Fekete Zoltán, a Magyar Márkaszövetség főtitkára szerint a hamisítás elleni hatékony küzdelem kizárólag széles körű összefogással érhető el. „Nemzetközi tapasztalatok mutatják, a jó szabályozások és a következetes végrehajtás mellett szükség van a kormányzati szervek, az üzleti szféra és a civil fogyasztóvédők koordinált fellépésére is, akár hosszú távú szemléletformáló kampányok szervezésével. A hamisítás ugyanis nem csak a márkatulajdonosok problémája, hiszen mind az állam, mind a fogyasztók érdekeit komolyan veszélyezteti.” A főtitkár hozzátette: „Egyes számítások szerint a világon évente munkahelyek százezrei szűnnek meg a hamisítás és kalózkodás miatt, felmérhetetlen károkat okozva az egyes nemzetgazdaságoknak és kormányzatoknak, de tágabb értelemben a teljes társadalomnak is.”
