Az UFO-észlelésekről szóló jelentések időről időre felkapottá válnak, és komoly kutatásokat is ösztönöznek. Az emberek azonban már évezredek óta bámulják az eget, és az ilyen észlelésekről szóló beszámolók messzire nyúlnak vissza. Mi volt tehát az első feljegyzett UFO-észlelés, és vajon a 20. század közepe előtt volt-e olyan időszak, amikor az UFO-król szóló jelentések mindennapossá váltak?
Sajnos a válasz nem egyértelmű, legalábbis ha a modernitás előtti példákat nézzük.
"Nincs egyetértés abban, hogy mi számít az első feljegyzett UFO-észlelésnek a történelemben" - mondta Chris Aubeck, független kutató, a Magonia Exchange igazgatója, ami egy nemzetközi UFO-történeti archiválási projekt, 15 tagországgal. Ez a vita nem a beszámolók hiányának köszönhető; számos lelet ábrázol rejtélyes, égi tárgyakat.
"Nem kérdés, hogy az emberek már az ókorban is ábrázoltak, beszámoltak vagy krónikáztak furcsa, rendellenes dolgokról az égen" - mondta Greg Eghigian, a Penn State Egyetem történész és biometikus professzora.
Inkább a beszámolók kontextusa és formája teszi nehézzé annak meghatározását, hogy mi az, amit egyértelműen az első feljegyzett UFO-észlelésnek lehet nevezni. Aubeck szerint például az olyan ősi szövegek, mint a sumér és babilóniai ékírásos táblák, például a Šumma ālu-sorozat és más jóslási szövegek a Kr. e. második és első évezredből, szolgáltatják az első ismert feljegyzéseket potenciális UFO-észlelésekről, bár ezeket előjelként értelmezik. Ezek a beszámolók változó alakzatokat írnak le az égen és fekete meteorokat, amelyeket abban az időben vallási előjeleknek tekintettek. Ezekből a szövegekből azonban hiányoznak a vizuális ábrázolások vagy illusztrációk.
"Nem tudok sokat tulajdonítani ezeknek a történeteknek, mert teljesen elszakadnak attól a társadalomtól, amelyben készültek" - mondta Eghigian. Ezek a beszámolók talán nem is a Földet meglátogató földönkívüliekről szóló állítások, hanem inkább vallási szentírások vagy írott történetek. Ezekben az esetekben nehéz lehet elválasztani a kulturális hagyományokat attól, hogy egy egyén megpróbál leírni egy olyan látványt, amelyet nem tudott megmagyarázni, az üstökösöktől a lencseszerű felhőkig.
Az egyik példa szerint a németországi Nürnberg lakói 1561. április 14-én különös légi csatáról számoltak be. Arról írtak, hogy gömböket, kereszteket, hengereket és egy hatalmas, titokzatos, fekete nyíl alakú tárgyat láttak, amely a távolban zuhant le. Hans Glaser, egy helyi művész szerint, aki az eseményt ábrázoló fametszetet készített, a különböző égitestek "mind harcolni kezdtek egymással", amíg "kifáradtak... az égről a földre zuhantak, »mintha mind égtek volna«, majd hatalmas füsttel elenyésztek a földön". UFO-kat azonban nem említett, csak annyit írt, hogy "az ilyen jelek mit jelentenek, azt egyedül Isten tudja".
Mivel értelmezésük nem nyilvánvaló, ezek a régmúlt példák nem feltétlenül jelentenek UFO-észlelésre utaló állításokat. Mi több, bár az emberek évszázadokon át hittek valamiféle idegen civilizációkban, "ami nem volt általános, az az volt, hogy azt mondták, az idegenek meglátogattak meg" - mondta Eghigian.
Eghigian számára az első véglegesen feljegyzett "ufóészlelés" viszonylag nemrég történt. 1947 júniusában Kenneth Arnold amatőr pilóta egy lezuhant teherszállító repülőgépet keresve repült repülőgépével a washingtoni Mount Rainier körül, amikor kilenc, nagy sebességgel alakzatban repülő objektumot látott. Eghigian szerint Arnold azt gyanította, hogy ezek katonai repülőgépek voltak, amelyekről a nyilvánosságnak nem volt szabad tudnia. Az észlelést a helyi újságnak adta el.
Az egyik riporter rákérdezett, hogyan mozogtak a repülőgépek, Arnold pedig úgy írta le, mintha egy csészealj ugrált volna a vízen. A riporter ezt a leírást "repülő csészealj"-ra változtatta. A következő nyáron még több ember számolt be repülő csészealjak észleléséről. Ily módon az Arnold-féle észlelés indította el a modern UFO-kultúrát, ahogyan mi ismerjük.
Aubeck egyetértett azzal, hogy ezt az észlelést "széles körben úgy tekintik, mint az eseményt, amely elindította a modern UFO-kultúrát".
Eghigian mégis azt mondta, hogy a 20. század közepén a közvélemény nem azonnal a földönkívüliekre mutogatott. Ehelyett azt sugallták, hogy vagy az amerikai vagy a szovjet hadsereg volt az. A paranoia és a más emberekkel szembeni gyanakvás témája visszanyúlik a korábbi észlelésekre. Eghigian elmondta, hogy 1912-ben és 1914-ben számos léghajó-észlelés történt Angliában, és a civilek a németekre gyanakodtak.
Végső soron az UFO-észlelések történetének feltérképezése segít megérteni az emberi történetmesélést. "Az ufóészlelések tanulmányozása azért értékes, mert korunk városi legendáit képviselik" - mondta Aubeck.
"Lehetővé teszik számunkra, hogy megvizsgáljuk az emberi képzelet és a megfigyelés közötti kölcsönhatást, és segítenek megérteni, hogy a kulturális elbeszélések hogyan alakítják a megmagyarázhatatlan jelenségekről alkotott képzeteinket."
