Ritkán gondolunk bele, mennyi adatot és információt generál a banki tevékenység. A 2018-as első negyedéves banki jelentés adatai szerint Lengyelországban például a bankoknak 46 millió ügyfelük van, közülük 44 millió a kiskereskedelmi, azaz a lakossági szegmensbe tartozik. Az online banki szolgáltatásokhoz 33 millióan férnek hozzá, és azokat 16 millióan a gyakorlatban is használják. Az így keletkező adatmennyiség tárolása óriási kihívást jelent a bankok számára, mivel az ország banktörvénye értelmében a banki titoktartás védelme alá eső személyes információkat többek között hitelképesség-értékelés és hitelkockázat-elemzés céljából is feldolgozhatják. Ne feledjük azt sem, hogy a bankkal kötött ügyfélszerződés lejárta után a bizalmas információkat a bankok továbbra is feldolgozhatják, legfeljebb további öt évig!
Első pillantásra ez rövid időtávnak tűnik, de olyan sok információ biztonságos tárolása, amely ez alatt egy banknál keletkezik, problémás és költséges is lehet. Az ügyfél ugyanis bármikor jogosult hozzáférni az adataihoz a Központi Hitelinformációs Rendszer adatbázisában, amely köteles a hiteltörténetét hathavonta egyszer díjmentesen elérhetővé tenni. A kapcsolódó számlák, pénzügyi kimutatások, számviteli, leltári és más dokumentumok megőrzési ideje a számviteli törvénynek megfelelően szintén öt év.
Szakszerű adatmenedzsment
A banki környezet sikeres digitalizálásának egyik kulcsa a szakszerű adatmenedzsment kialakítása, amely képes rendszerezni az összegyűjtött információt. Egy felmérés (The Digital Banking Expert Survey) szerint a bankok ebben a tekintetben a strukturált adatok kezelését és az ügyfelekről gyűjtött összes belső adathoz hozzáférést tartják különösen fontosnak, amit a válaszadók 72, illetve 70 százaléka emelt ki. A megfelelő adatelemzés eszerint stratégiai jelentőséggel bír az ügyfélkapcsolatok szempontjából, ezért a banknak a folyamatautomatizálást és az adatintegrálást alapértelmezetté kell tennie napi működésében.
Kézenfekvő megoldás ehhez a felhő, amely rugalmas környezetet ad az adatok gyors feldolgozásához, a hasznos üzleti információk kinyeréséhez szükséges szoftverek használatához. Más szóval, a felhőben a bigdata-eszközök költséghatékonyan vezethetők be. Az ügyfelek által létrehozott hatalmas mennyiségű adat a pénzügyi intézmények számára nehezen kezelhetőnek, ezért nagy kihívásnak tűnhet. Ugyanakkor a bankok tisztában vannak a gyarapodó adatvagyon előnyével is, mivel felismerték, hogy az adatokból kinyerhető tudás erősíti versenyképességüket.
Az összegyűjtött adatok mennyisége exponenciálisan fog nőni a továbbiakban is. A bankokat ez arra kényszeríti majd, hogy különbséget tegyenek a fontos, valós idejű adatok és azok között, amelyekre nincs ugyan szükség, de a jogi előírások miatt tárolni kell őket. Az online vagy mobilszolgáltatásokat használó ügyfeleiket a pénzügyi intézmények ebből a szempontból egyszerűbben felügyelhetik. Valós időben monitorozhatják ugyanis az ügyfelek ügyleteit, így a felhőben gondoskodhatnak a keletkező adatok megfelelő kezeléséhez szükséges erőforrásokról. Az elemzés teszi lehetővé számukra, hogy magas szintű tranzakció-biztonságot érjenek el.
Alaptalan félelmek
Ellentmondásos módon ugyanakkor éppen a biztonsággal kapcsolatos aggodalmak jelentik a legnagyobb problémát, mivel egyfajta pszichológiai akadályt gördítenek a felhőalapú fejlesztések elé. Egyrészt a pénzügyi intézmények megértették, hogy a felhő biztonságos környezet, és látják előnyeit. Másrészt attól tartanak, hogy ha értékes adataikat a felhőbe viszik, akkor azok elérhetetlenné válnak, elveszítik felettük az ellenőrzést.
Csakhogy ezek a félelmek teljesen alaptalanok. A legnagyobb intézmények példája igazolja ezt, amelyek bizalmat szavaznak a felhőnek. Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma a közelmúltban jelentette be, hogy tíz éven belül teljes informatikai infrastruktúráját a felhőbe kívánja helyezni, és erre évente akár egymilliárd dollárt is költene. A CIA egy ideje már szintén a felhőben tartja az adatait. Valószínűleg nincs is jobb ajánlás a felhőhöz, mint az, hogy olyan intézmények használják, amelyeknek a létező legérzékenyebb adatok biztonságáról kell gondoskodniuk. Éveken át saját, kétségtelenül biztonságos infrastruktúrájukra támaszkodtak ezek az intézmények, de belátták, itt az ideje, hogy éljenek a felhőkörnyezet adta előnyös lehetőségekkel.