A domain név a szerverszámítógépek beazonosítására létrehozott névtartomány. Az internethez csatlakozó összes számítógép egyedi azonosítót, számokból álló IP címet kap. Úgy képzeljük ezt el, mint például egy személyiigazolvány-számot. A számítógépek közötti kommunikáció (adatátvitel) a címek között megy végbe, és az internet továbbítja az információkat. A domain neveket sokkal könnyebb megjegyezni, mint a hozzájuk tartozó IP címeket.
Tartománynevek típusai
A domain nevek végződésük alapján két nagy csoportba, a nemzetközi fődomainek és a nemzeti domainek közé sorolhatók:
Nemzetközi fődomain (gTLD) például a .com (kereskedelmi tevékenységet jelöl, pontos megnevezése commercial), a .net (hálózatot, vagyis networköt jelent) és az .org (organization, azaz szervezet).
A nemzeti domainek (ccTLD) végződései egy-egy ország nevéből képzett rövidítések. Például: .hu - Magyarország, .sk - Szlovákia, .ro - Románia és .cz - Csehország.
Magyarország nemzeti domain név végződése a .hu, ebből kifolyólag a legnépszerűbb a hazai piacon. Jelenleg 711 034 darab ilyen, regisztrált domain név van (forrás: nic.hu/statisztika/). Közülük 32 967 .hu domain név regisztrátora a BalzeArts Kft., amely az Aruba Csoporthoz tartozó, cseh internet szolgáltató, az INTERNET CZ a.s. tulajdonában áll, és a FORPSI márkanév alatt működik. A magyar piacon 151 regisztrátor van jelen (forrás: www.domain.hu/domain/), a BlazeArts az első 10 között szerepel, és mindent megtesz, hogy megőrizze ezt a vezető pozíciót. A .hu mellett egyre népszerűbbek a .cloud végződésű domain nevek, ami a kedvezményes árnak (290 Ft +áfa - www.forpsi.hu) is köszönhető.
A domaineket speciális szerverek (DNS - névszerverek) tartják számon, és internetes kereséskor azonosítják őket a hozzájuk tartozó IP-címmel. Ha a domain mögött van tartalom, azaz honlap, a tárhelyen lévő kezdőlapot a szerver elküldi az interneten keresztül a böngésző számítógépére, és a weboldal megjelenik a kijelzőn. Ebből következik, hogy a forpsi.hu, a forpsi.com és a forpsi.cz teljesen külön honlapokat jelöl. Hasonlóan ahhoz, ahogyan Budapesten és Kecskeméten is van Arany János utca, de a kettő nem ugyanaz, csak a nevük egyezik meg.
Hozzávalók honlaphoz
Minden, leendő honlap tulajdonosban elsőként merül fel a kérdés, amikor még ismerkedik az internet működésével, hogy mi szükséges egy saját weboldalhoz. Hogy érthetőbb legyen az összetevők - az internet, a domain név és a tárhely - szerepe lássunk egy példát.
Képzeljük el az internetet úgy, mintha egy óriási bevásárlóközpont lenne, sok kisebb bolttal, amelyek különböző országokhoz tartozhatnak, árukínálatukat pedig szövegek, képek, zenék és videók alkotják. Az interneten böngészőprogram segítségével tudunk nézelődni. A legszélesebb körben elterjedt böngészők közé tartozik a Google Chrome, a Mozilla Firefox és az Internet Explorer.
Nevet adva a bevásárlóközpontban lévő boltoknak megkapjuk a domain neveket. Saját, kiválasztott boltunkat jelölheti például a következő név: www.az-en-sajat-boltom.hu. Ezen belül elhelyezhetünk több polcot is, az elsőt például www.az-en-sajat-boltom.hu/elso_polc néven, ezek az aloldalak. Az oldalak lehetnek nyilvánosak vagy privát besorolásúak is. A privát tartalmakat csak azok nézhetik meg, akik rendelkeznek jelszóval.
Árukkal feltöltött boltunkat az interneten keresztül a felhőben elérhető tárhelyen helyezhetjük el. A bolt árukészletében különféle dokumentumok lehetnek, amelyek a honlap tartalmát alkotják. Ezeket általában egy FTP program segítségével tudjuk feltölteni, amelyhez a tárhely szolgáltatója ad jelszót.
A honlap menüpontjai biztosítják az átjárást a különböző aloldalak között. A bolt bejárati ajtaja a kezdőlap, amely kiemelt figyelmet élvez a honlapok esetében, ezt hívjuk angolul homepage-nek, magyarul fő- vagy nyitóoldalnak.
Látogatók a honlapon
Három módon is eljuthatnak boltunkhoz a látogatók:
Ismerik a bolt nevét, vagyis a böngésző keresősávjába beírják, hogy www.az-en-sajat-boltom.hu
Egy másik bolt valamely dokumentumában találnak rá címünkre, mert azt a másik bolt tulajdonosa érdemesnek találta ott elhelyezni. Ezt hívják hivatkozásnak, vagyis ez a link.
Nem ismerik boltunk nevét, így egy speciális bolthoz fordulnak segítségért, ami olyan, mint egy könyvtári katalógus, amely keresésre szolgál. Ilyen bolt például a Google vagy Yahoo. A keresőkben a világ összes boltjának, összes dokumentuma megtalálható. Amikor a kereső mezőbe beírjuk, miről szeretnénk olvasni, akkor a Google előállít egy listát, amely érdekes lehet számunkra, és ebből választhatunk.
Keresőoptimalizálással (SEO-val) elérhetjük, hogy boltunk ebben a listában a lehető legjobb helyen szerepeljen. A honlapkészítő vagy web designer feladata, hogy honlapunkon az információkat az úgynevezett keresőrobotok számára minél átláthatóbb formában jelenítse meg.
A tárhelyszolgáltató szerepe
A tárhelyszolgáltató szerepe hasonló a könyvszekrényeket gyártó asztaloséhoz. Ha a szekrény rozoga, ajtajai nem nyílnak rendesen, ezért a látogatók nem jutnak hozzá az olvasnivalóhoz, akkor azzal boltunk veszít. Minél jobban dolgozik a szekrény gyártója, annál több üzletet hoz nekünk is.
Egy tárhelyszolgáltató természetesen több honlap számára is biztosít webtárhelyet. Ezek nagy teljesítményű szervereken érhetők el, amelyeket speciális körülmények között, úgynevezett adatközpontban (datacenterben) helyeznek el. Itt különösen ügyelnek a biztonságra, a páratartalomra, a hőmérsékletre és a pormentességre.
A webtárhely szolgáltatásnak általában tartalmaznia kell egy adminisztrációs felületet a nagyszámú felhasználó hatékony kezeléséhez. További, kiegészítő szolgáltatásokat is választhatunk hozzá - többek között e-mail szolgáltatást (POP3 és IMAP), a kimenő levelezés biztosításához SMTP szervert, a domain nevek kiszolgálásához és kezeléséhez DNS-adminisztrációs szolgáltatást.
Különböző igényekhez más-más típusú webtárhelyet vehetünk igénybe, amelyet a szolgáltató dedikált szerveren, szolgáltatásként elérhető, virtuális dedikált szerveren (VPS) vagy a felhőben (cloud) biztosít.
A szerver feladata a hálózaton lévő számítógépek kiszolgálása, ami magába foglalhatja az adatok központi tárolását egyéni vagy közös felhasználás céljából. A dedikált szerver kizárólagos feladata a hálózatra csatlakoztatott munkaállomások kiszolgálása. Ezen a szerveren csak a funkcióinak ellátásához szükséges programok működnek, tehát hagyományos felhasználói munkára nem alkalmas. A nagy adatforgalmat bonyolító hálózatok esetén leginkább dedikált szervereket alkalmaznak.
A felhő előnyei
A cloud computing, azaz számítási felhő, vagy egyszerűen csak felhő fogalma már hosszú évek óta jelen van az informatikában. A szakemberek tökéletesen tisztában vannak a jelentésével, de a lakosság gyakran még ma sem tud róla, pedig naponta használja. Ha bármilyen fájlt, fotót, zenét vagy dokumentumot nem a saját gépünkön tárolunk, illetve érünk el, hanem valamilyen internetes szolgáltatásban, akkor az már a felhő.
A felhő előnyei egyértelműek: szolgáltatásai igény szerint, rugalmasan méretezhetők, és csak azért kell fizetünk, amit ténylegesen használunk (Pay-Per-Use modell). Bárhonnét elérhetjük, nem leszünk egy asztali számítógéphez vagy eszközhöz láncolva. Ha Gmail, Hotmail vagy Yahoo postafiókunk van, a leveleinket elolvashatjuk a számítógépünkön, telefonunkon, és még más számítógépén és telefonján is, ha épp arról jelentkezünk be.
Nem történhet meg velünk például az sem, hogy elfelejtjük magunkkal vinni a gépünkön elmentett, fontos dokumentumot. Sok olyan rendszer létezik már, amely kifejezetten felhőalapú tárolásra és megosztásra szakosodott, ilyen a Google Drive, az Apple iCloud, a Microsoft OneDrive, vagy a Dropbox. Legtöbbjükön beállítható az automatikus szinkronizálás, így ha a nyaraláson készítünk és feltöltünk egy fotót, az azonnal elérhetővé válik mindazok gépein, akikkel megosztottuk, ha pedig üzleti úton frissítünk egy Word fájlt, azt valós időben elérhetik a munkatársaink is.
Oda kell figyelni ezért arra, hogy mit osztunk meg, hol tárolunk, és mennyire akarjuk biztonságban tudni adatainkat, kommunikációnkat. Az alapszintű biztonságot a felhőszolgáltatásoknál a felhasználónév-jelszó páros jelenti. Tapasztaljuk azonban, hogy ez önmagában néha kevésnek bizonyul. Gyakran olvashatunk jelszavak kiszivárogtatásáról, hackertámadásról, adathalászatról, amelynek célja mindig ugyanaz: az értékes személyes és vállalati adatok megszerzése. A felhőszolgáltatók egyik legfontosabb feladata ezért, hogy megfelelő védelemmel lássák el az általuk kínált szolgáltatásokat. Az Aruba Cloud ezt a ANSI/TIA 942-A Rating 4 rendszerrel biztosítja.
Privát, nyilvános vagy hibrid felhő
A felhő esetében három szolgáltatási modellt különböztetünk meg. Privát vagy magánfelhőben infrastruktúránkat nem osztjuk meg más cégekkel, ezért nem kell számolnunk ennek biztonságtechnikai következményeivel.
Napjainkban sok szolgáltató nevezi virtuális shared hosting szolgáltatását privát felhőnek, pedig az alapvető cloud követelményeket nem tartják szem előtt. A privát felhő lényege, hogy ebben a modellben minden számítástechnikai berendezés cégünk tulajdonát képezi, tehát miénk a hardver, a szoftver, az egész infrastruktúra, és természetesen a rendelkezésre állással kapcsolatos felelősség is. Gazdaságos lehet ez a megoldás, mivel nem kell oldalanként/domainenként egy külön fizikai szervert fenntartani, üzemeltetni. A rendszergazdának azonban továbbra is felügyelnie kell az infrastruktúrát és a kapacitásigényeket a belső szolgáltatásiszint-szerződések (SLA) betartásához. A privát felhőt külső szolgáltatótól is igénybe vehetjük. A belső erőforrások felszabadításával így csökkenthetők az IT support költségei, és lehetővé válik a fogyasztásorientált használat is.
A nyilvános (public) felhőben a felhasználó egyszerűen eléri a keresett szolgáltatást, ott és akkor, ahol és amikor arra szüksége van. Mindez minimális közreműködést követel az IT-menedzsment és a szolgáltató részéről, mert a szolgáltatások igénybevétele roppant egyszerű. Nyilvános felhőben elérhető infrastruktúraszolgáltatás esetén csak annyi erőforrásért fizetünk, amennyit ténylegesen használunk.
A hibrid felhő az előző két modell legoptimálisabb kombinációjaként a privát felhőt nyilvános elemekkel egészíti ki. A vállalat eldöntheti, hogy sok száz vagy ezer alkalmazása közül melyeket szeretné a privát és melyeket a nyilvános felhőben használni.
Mindhárom modellnek megvan a maga előnye és hátránya, azonban közös bennük, hogy jó helyen, jó időben történő alkalmazásuk jelentős költségmegtakarítást eredményezhet. Míg a nyilvános felhő nem igényel különösebb beruházást, és inkább az üzemeltetési költségeket terheli, addig a privát felhő és a hibrid felhő is beruházást feltételez. Mindhárom modell bevezetéséhez alapos tervezés, költség- és megtérülésszámítás szükséges.
Tudjon meg többet a domain nevek, a webhoszting és a szerverek működéséről az ArubaCloud weboldalán: www.arubacloud.hu