Ez teljesen mechanikus és empirikus világ volt: néhány évvel ezelőtt csak csavarhúzóval dolgoztunk, a technikusokat a tapasztalatok, a pilótákat az érzések vezették. Majd teszteltük a különböző megoldásokat. "Mára mindent megváltozott." - mondja Stefano Cecconi, az Aruba Racing Ducati csapat vezetője és ügyvezető igazgatója, a Borgo Panigale hivatalos csapata a World Superbike bajnokságban. A szezon hét állomása után - és 6 hátralévő futammal - az Aruba vezeti a bajnokságot Alvaro Bautistával. "Egy pilóta, aki minden problémára megoldást talál - folytatja Cecconi - jó abban, ahogy elmagyarázza a mérnököknek és technikusoknak, hogy mi működik és mi nem, de ellentétben másokkal, nem aggódja túl a szituációkat. Nem várja el, hogy minden tökéletes legyen a küzdelemhez. Az eredmények pedig egyértelműek".
Stefano Cecconi, az Aruba Racing Ducati csapat vezetője és ügyvezető igazgatója
A versenyző egy kiszámíthatatlan változó, de a mai versenyeken az elektronika egy alapvető elem.
Az adatok feldolgozása hatalmas munkát jelent: az elektronika mindannak az eredménye, ami a szinfalak mögött történik a szoftverfejlesztés kezdeteitől egészen a szimulációkig. A Ducati különösen sokat dolgozik az aerodinamikán: ez egy olyan szempont, amely óriási számítási kapacitást igényel. Az empirikus rész természetesen megmarad: az új szezonra két vagy három változata készül el az projektnek, ezek közül pedig maga a pilóta választja ki a legjobban hozzá illőt. Lehetetlen előrelátni, hogy mi lesz a végső választása a pilótának, mindenkinek egyéni vezetési stílusa van, de a megbeszélések alatt látjuk, hogy mi lehet a legmegfelelőbb beállítás, és a tesztekre már olyan megoldásokkal készülünk, amikről tudjuk, hogy működni fognak.
Úgy tűnik, hogy a pilóta szerepe már nem is annyira fontos.
Talán az autókban abban az értelemben, hogy ott ez a szerep egy kevésbé kiszámíthatatlan változó: egy utastérben ül, és nem mozoghat. A motorkerékpárok irányítása nagyon különböző: 70 kg-os versenyzői súllyal számolhatunk, amely egy 168 kg-os súlyú járművön mozog ide-oda, a különbség tehát jelentős és az összes paraméter ennek megfelelően változik. Emiatt a pilóta nélkülözhetetlen a letöltött adatok elemzéséhez, amint a versenygépek visszatérnek a boxba.
Milyen adatokat elemeznek tulajdonképpen?
Az adatok szépsége az, hogy még akkor is lehet látni a javulási lehetőségeket, ha a pilóta nem számolt be különösebb problémákról. A motorokra szerelt érzékelők száma exponenciálisan megnőtt az utóbbi években, ezért egyre nagyobb a kiváncsiság, a vágy, hogy bármit mérjünk. Ez több gigabájt adatot jelent minden egyes alkalommal amikor a versenyző a pályán fut. Ily módon ténylegesen összehasonlithatjuk a megszerzett adatokat, a legjobb eredmény érdekében.
Létezhet egyáltalán versenymotor elektronika nélkül?
Elektronika nélkül a kerékpár nem tudna kijönni még a kereskedő kapuján sem. A kipörgést és egykerekezést meggátló védelmi beállitások nélkül egyszerűen lehetetlen használni ezeket a motorokat. Ha egy hivatásos pilótáról van szó az egy másik dolog, de a teljesítmény akkor is alacsonyabb lesz, mint azt a Brit Superbike bemutatja, ahol az összes elektronika ki van kapcsolva. A mi motorjaink felismerik a különböző helyzeteket a pályán, és mindig tudják, hogy hol vannak, hogyan reagáljanak. Ha például úgy döntünk, hogy egy adott kanyarban nem léphetünk át egy bizonyos sebességet, nem számít, hogy mennyire nyitja meg a versenyző a gázt: a motor a beállított határértéken belül marad. Ezt azért tesszük, mert tudjuk, hogy limitek nélkül veszélyeztethetnénk a teljesítményt és a pilótát: nyilvánvalóan ez egy olyan dolog, amit a pilótával közösen döntünk el.
Hogyan használják az összegyűjtött adatokat?
Alapvetően a pilótákkal együtt elemezve használjuk őket, hogy egyensúlyt teremtsünk a kiemelt problémák és az erősségek között: a tökéletes beállítás egy nehéz dió, mert lehet megoldasz egy problémát, amellyel egy újabbat hozol létre. Mindent figyelembe kell vennünk.
Az adatok és a pilóták ugyanazt a nyelvet beszélik?
Nem mindig. Előfordul, hogy a pilóta azt mondja, hogy hatalmas problémája van, vagy nem képes bevenni egy kanyart egy bizonyos módon, a telemetria azonban tökéletesen megmutatja, hogyan javíthat a köridején; vagy az adatokból úgy tűnik, hogy a motor kezelhetetlen, de a versenyző számára nagyonszerűnek érződik. A motorral kapcsolatos bizalomnak és érzéseknek kérdése továbbra is alapvető a versenyzők számára. Gondolj csak arra, hogy hány jó pilóta van jó motorral és nem sikerül jó köröket futni.
Hogyan változott meg a pilóta szerepe?
Nagyon sokat. Már nem egy ún. elborult elme, amely teljes gázzal nyit. A pilótákban analitikus és logikai készségeket keresnek. Ha a visszajelzés nem strukturált, a technikusok sokat kell, hogy küzdjenek a kerékpár beállításával. A legjobbak azok, akik úgy jönnek vissza a pályáról, hogy eltudják pontosan és érthetően magyarázzák neked, hogy mely tényezők korlátozzák a teljesítményüket: minél pontosabbak, annál többet tudunk segíteni. Nem is oly rég csak szerelőkből és szerszámokból állt egy csapat, ma már a mérnökökből áll a csapat. De ha azonban a versenyző nem bízik meg a motorkerékpárlyában, semmi esélye nem lesz a győzelemre.