Sok jelentős eseményt látott 1975. Saigon kapitulációjával végett ért a vietnami háború, John Cleese főszereplésével a BBC bemutatta a Waczak szálló első részét, Niki Lauda megszerezte első Forma 1-es világbajnoki címét, Magyarországon kihirdették az új KRESZ-t, elhelyezték a paksi atomerőmű alapkövét, és felavatták a zánkai úttörőtábort. Bill Gates és Paul Allen pedig nem mellékesen megalapította Albuquerque-ben a Micro-softot, hogy BASIC-fordítóprogramot fejlesszenek és árusítsanak. Pontosan 35 évvel ezelőtt, 1975. április 4-én.
Az apró kis garázscég napjainkra a föld egyik legnagyobb vállalatává nőtte ki magát, amely meghatározta és jelenleg is formálja a számítástechnika világát, világszinten több mint 88 ezer embernek adva munkát. Az elmúlt 35 év természetesen nem csak a sikerekről szólt, így mi kedves köszöntés helyett inkább mérleget vonunk a világ legnagyobb szoftvercége felett, felemlegetve a legemlékezetesebb pillanatokat.
A legjobb üzlet
1980 novemberében a Microsoft megállapodott az IBM-mel, hogy utóbbi akkor még szigorúan titkos személyi számítógépéhez Bill Gates cége szállítsa az operációs rendszert, amely a később méltán híres MS-DOS lett (korábbi nevén PC-DOS). A teljes igazság azonban az, hogy a DOS első verzióját a nevétől eltérően nem a Microsoft készítette, hanem a Seattle Computer, amellyel egy nappal az IBM szerződés után szintén megállapodtak Gatesék. Utóbbi cég vállalta a QDOS (Quick-and-Dirty Operating System) átírását, miközben nem tudták, hogy a Microsoftnak mi a célja a megszülető operációs rendszerrel.
Ráadásul az átdolgozott QDOS a CP/M operációs rendszer alapjain épült, amely készítője, a Digital Research volt egyébként az IBM első számú favoritja, ám idővel a két cég tárgyalásai megakadtak. Ennek köszönhetően kerülhetett egyáltalán képbe a Microsoft, amely ráadásul a szerződésben biztosította, hogy a DOS-t másnak is eladhassa. Így a Digital Research és a Seattle Computer helyett Bill Gates cége indulhatott el világhódító útjára, üzleti manőverezésének köszönhetően.
A legügyesebb felvásárlás
1987 júliusában a Microsoft potom összegért, 14 millió dollárért felvásárolta a Forethought szoftverfejlesztő céget, amely korábban a Macintosh rendszerekre készített több programot. Érdeklődésüket leginkább a Mac-es Presenter prezentációkészítő alkalmazás keltette fel, amely később a PowerPoint nevet kapta. A megoldás később a Microsoft Office irodai programcsomag egyik zászlóshajója lett.
A legrosszabb szövetség
1985 augusztusában a Microsoft és az IBM megállapodott egy új generációs operációs rendszer, az OS/2 kifejlesztéséről. A platform azonban soha nem érte el a DOS népszerűségét, sőt igazán soha sem vált széles körben használttá, mivel ekkor a Microsoft inkább saját rendszerének, a Windowsnak a fejlesztésére összpontosította az erőit. A redmondi szoftvercég így idővel kihátrált az OS/2 fejlesztése mögül, amit később az egyedül marad IBM is megtett.
A legmeglepőbb befektetés
Hosszú rivalizálás után 1997 augusztusában a Microsoft úgy döntött, hogy segít a pénzügyi nehézségekkel küszködő versenytársán, és 150 millió dollár értékben szavazati jogot nem biztosító Apple-részvényt vásárolt. Cserébe a Microsoft zöld utat kapott az Office for Mac számára, valamint Steve Jobs cége beleegyezett, hogy az Internet Explorer is bekerüljön a Macintosh rendszerekbe. Idővel mindez azonban köddé vált és a megerősödő Apple képes volt a Microsoft segítsége nélkül is boldogulni.
A legvitatottabb levél
1976 februárjában Bill Gates alaposan kiverte a biztosítékot, amikor nyílt levelet írt a Homebrew Számítógépes klub tagjai számára, a BASIC szabad másolását felróva számukra. Az ügy előzménye, hogy egy korábbi klubtalálkozón valaki bevitte a Microsoft Altair BASIC programját tartalmazó szalagot, amelyről Dan Sokol több mint 70 másolatot készített, majd azokat ingyenesen szétosztotta. Gates a nyílt levélben figyelmeztette őket arra, hogy jogsértő, amit művelnek. Ezt a közösség tagjai nem értették, ugyanis a hetvenes években teljesen elfogadott volt a programok másolgatása, s ez volt az első eset, hogy valaki fellépett a „kalózok" ellen.
A legkedveltebb operációs rendszer
A Windows 7 jó fogadtatása ellenére egyelőre nem állíthatjuk azt, hogy az új platform lenne minden idők legnépszerűbb Microsoftos operációs rendszere. A címre így holtversenyben az MS-DOS 5 és a Windows XP esélyes. Az 1991 júniusában megjelenő DOS ugyanis stabil volt, felejtetve az MS-DOS 4 hibáit. Ugyanez igaz az XP-re is, amely lassan immár 9 éve örvend hatalmas népszerűségnek, a Vista nagy bánatára.
A legutáltabb operációs rendszer
Fentebb nem véletlenül került elő az MS-DOS 4 és a Windows Vista, amelyek a Windows ME-vel egyetemben versenyeznek a legkevésbé kedvelt Microsoft operációs rendszer címéért. Az MS-DOS 4 anno finoman szólva elkapkodott volt, és a felhasználók igyekeztek azt elkerülni, vagy az MD-DOS 3.3-as verzióját használva, vagy áttérve a rivális Digital Research által készített DR-DOS 3.41-re. A Windows Vistánál utóbbi csúfság nem igen esett meg, hiszen a felhasználók zöme egyszerűen maradt a már megkedvelt XP-nél, míg a Windows ME nem volt képes egy komoly piaci részesedés elérésére. Sőt sokan talán a mai napig sem tudják, hogy egyáltalán létezett. A számos kritikus hang miatt e versenyben mégis a Vistát hirdessük meg győztesnek, amely alaposan megtépázta a Windowsok renoméját.
A leginkább várt rendszer
Igaz ugyan, hogy az MS-DOS 4 bakija után sokan várták az MS-DOS 5-öt, mégis a Vista felsülését követően a legnagyobb várakozás a Windows 7-et követte. Az XP 8 éves uralkodása erre táptalajt adott, ráadásul kimondva- kimondatlanul a hetedik Windows az, aminek a Vistának kellett volna lennie (beszédes módon a verziószáma is 6.1). Az eddigi eladási adatok ezt bizonyítják, hiszen a hetes már elnyerte a Microsoft legjobban fogyó operációs rendszere címét, és több kutatás is bizonyította, hogy a vásárlók elégedettek a Windows 7-tel.
A legmasszívabb rendszer
1993 júliusában jelent meg a Windows NT, amely a korábban már emlegetett OS/2 projekt keretén belül született. Az elsősorban vállalati felhasználóknak célzott rendszer nagy előrelépést jelentett az akkori Windowsokhoz képest, mivel már egyáltalán nem DOS alapokon építkezett. Sokkal stabilabb és biztonságosabb volt, mint a Windows 3.1, ráadásul az első 32 bites operációs rendszer volt. 1998 októberében a Microsoft bejelentette, hogy elhagyja az NT nevet, amit Windows 2000-re cserélt. Sőt az NT szolgált alapjául az XP és az utána következő kliensoldali rendszereknek is, így a mai Windows felhasználók áttételesen a Windows NT leszármazottait használják nap, mint nap.
A legsikeresebb párosítás
A '90-es évek elején jó húzásnak bizonyult az elsőként Macintoshhoz készített (amit később a Windowsos megoldás is követett) Office irodai programcsomag megjelenése, amelybe a Microsoft bepréselte a Word (korábbi nevén: Multi-Tool Word) szövegszerkesztő, az Excel táblázatkezelő és a PowerPoint alkalmazásokat. Ezen szoftverek ugyanis korábban csak egyenként voltak beszerezhetők, így a programcsomagba rendezésükkel a vállalkozások egyszerre megvásárolhatták a számukra fontos alkalmazásokat, ami idővel remek húzásnak bizonyult, hiszen a Windowsokhoz hasonlóan az Office is stabil piaci részesedéssel rendelkezik mind a mai napig.
Ennél a pontnál érdemes még egy érdekes tényt is megemlítenünk. A Microsoftnak ugyanis nem az Excel az első táblázatkezelője. Elődje, a MultiPlan azonban nem volt sikeres, így kellett egy másik program, amely képes megszorongatni az akkoriban népszerű Lotus táblázatkezelőt. A projektben a szoftver az Odüsszeia (Odyssey) kódnevet kapta utalva Homérosz művére, ahol Odüsszeusz társaival megreked egy szigeten, miután elfogyasztotta a lótusz gyümölcsét.
A leggyűlöltebb húzás
Nem kis felzúdulást okozott a felhasználók körében a Windows Genuine Advantage (WGA) kalóz-védelmi eszköz megjelenése 2006 nyarán. Sokaknak egyrészt nem tetszett a szigor, hiszen a beépülő modul figyelmezteti a felhasználóját, ha nem eredeti a Windows rendszere, másrészt bizonyos frissítések sem települnek mindaddig, míg nem hitelesítettük a segítségével platformunkat. Ez sok esetben - leginkább a kalóz Windowsok esetén - azt jelentette, hogy a felhasználók inkább lemondtak a Windows Update szolgáltatásán érkező frissítésekről, nehogy letiltsák a rendszerüket. Mindez végső soron a támadóknak kedvezett, akik rengeteg nem naprakész géppel találták szembe magukat, és megköszönték a Microsoftnak a segítséget. Másik problémás komponens a WGA Notification Tool, amely eszköz meghatározott időnként hazaszól a Microsoftnak, lejelentve gépünk főbb hardver komponenseit, ami sokak szemében szintén fekete pont. Vagyis e két tényező miatt összességében a felhasználók inkább a pokolba kívánják a WGA-t, mint a Parnasszusra.
A gyűlöletet erősítette ráadásul a Windows Genuine Advantage szervereinek 2007 augusztus végi összeomlása is, amikor a legális Windows rendszerek tömegesen hitték lopottnak magukat, csökkentett funkcionalitásra váltva.
A legkisebb bevétel
1975-ben, a Microsoft alapításának az évében Bill Gatesék mindössze 16.005 dollár bevételnek örülhettek, amely a MITS Altair 8800 gépekhez eladott BASIC programjukból jött össze. Összehasonlításképpen 2008-ban - a redmondi szoftvercég legjobb pénzügyi évében - már 60,42 milliárd forgalmat bonyolítottak, 17,68 milliárd dolláros profittal.
A legfeleslegesebb újdonság
Vitriolosan mondva hatalmasat húztak az Office 97 fejlesztői, amikor az irodai programcsomagjukba beépítették az Office segédet. Ennek köszönhetően megjelent Gem Géza, gyurma Einstein, a macska és a kutya társaságában, amelyek minden egyes programinduláskor megjelentek, csináltak valami érdekfeszítőt, majd csak voltak.
A legtöbb esetben doromboltak, aludtak vagy éppen vakkantottak egyet, mivel nem nagyon volt szükség rájuk. Gem Géza volt a vezetőjük, aki alapesetben megjelent, és aki végül az utálat tárgyává vált. Később a Microsoft fejlesztői ráeszméltek erre, és eltávolították az Office segédet az irodai programcsomagból. Gem Géza (alias Clippy) emléke azonban ettől függetlenül nem halványul, amit jól jelez, hogy Facebook rajongói csoporttal is rendelkezik, sőt a YouTube-on még „Clippy-nek halnia kell!" animációs videó is megtalálható.
A legnagyobb várakozás
A Microsoft nem kevesebb, mint 300 millió dolláros bevezető kampányát nehéz volt figyelmen kívül hagyni a kilencvenes évek közepén Amerikában. Képesek voltak az Empire State Building-et is a Windows 95 színeivel kivilágítani, lelógatni egy majd' száz méter nagyságú plakátot a torontói tévétoronyról, de kifizették a másfél milliós példányszámú londoni Times magazin egy számának nyomdaköltségeit is. A számítástechnikai boltok 1995. augusztus 24-én pontban éjfélkor nyitottak, hogy a vásárlók minél hamarabb hozzájussanak a szoftverhez. A felhajtás meghozta a gyümölcsét: a Microsoft 40 millió példányt adott el a Windows 95-ből csak az első évben.
A legfeleslegesebb extra
Míg Windows Vista esetén a letölthető extrák között ott szerepelt a DreamScene, addig Windows 7-nél már csak kerülő úton, trükkökkel lehet az operációs rendszer alá mozgó háttérképet beállítani. Mindez nem véletlen, hiszen a DreamScene inkább átok, mint áldás. A letölthető extra ugyanis lehetővé teszi, hogy asztalunkon a háttérkép helyett mozgóképet jelenítsünk meg. Ez önmagában sem hangzik túl jól, hiszen idővel idegesítő lehet a beállított videó, de a tapasztalatok szerint a szolgáltatást kipróbáló felhasználók jellemzően más okok miatt mellőzték a megoldást. A DreamScene használatához ugyanis erőgép kell, mivel a megjelenítés során komolyan leterheli a gép erőforrásait, más fontosabb folyamatoktól elvéve a hasznos teljesítményt. S ekkor még nem beszéltünk a gyakoribb fagyásokról, illetve más kellemetlenségekről, amelyekről a különböző fórumokon olvasni lehet.
A legsikeresebb Internet Explorer
A fenti címet a Microsoft nézőpontjából a böngészőháborút kirobbantó Internet Explorer 4 érdemelte ki, hiszen az 1997 októberében megjelent alkalmazás felfuttatta az IE piaci részesedését, egyúttal beverve az első szöget a Netscape Navigator koporsójába. Az Internet Explorer 4 ugyanis szinte torpedóként robbant be riválisai közé a Windows 98 részeként, ahova a Microsoft elsőként integrálta a böngészőjét. S mivel az alkalmazás a Windows operációs rendszerek szerves részét képezte, a felhasználók átálltak rá, s nem telepítették gépükre második böngészőként a Netscape megoldását. Természetesen mindez nagy port kavart a piacon, és megindult az első trösztellenes per az Internet Explorerrel szemben. Végül a Microsoft győzött, s a Netscape egy év alatt piacvezetőből a futottak még kategóriába került. Mindennek a redmondi szoftvercég mostanában issza meg a levét, hiszen idén az EU döntése értelmében megjelent a böngészőválasztó képernyő, amely nem kedvez az egyébként folyamatosan piaci részesedést vesztő Internet Explorernek.
A legrosszabb felület
Vajon lehet-e olyan „a valaha volt 10 legrosszabb szoftver" listát írni, amin a Microsoft Bob nincs rajta? Nem valószínű. Maximum csak akkor, ha az író elfeledkezik az 1995-ös programról, amelynek célja egyébként nemes volt: megkönnyíteni a Windows 3.1 és Windows 95 alatt az informatika területén teljesen laikusok munkáját. Ez nem sikerült, sőt a szoftver csúfos kudarcot vallott. Egyrészt túl nagy volt az erőforrásigénye, másrészt a barátságos felülete túlságosan barátira sikeredett, s a felhasználóknak már az a gondolatuk támadhatott, hogy komplett idiótáknak képzelik őket a fejlesztők. Érdekesség, hogy itt is megjelent már az Office segéd elődje: Rover, a kutya. De Gem Gézához hasonlóan ő is inkább csak idegesített, mint segített. A Bob nem is érdemel több szót, a fenti videó többet ér minden szónál.
A legjobb igazolás
Steve Ballmerről megoszlanak a vélemények, de mivel a Microsoft jelenlegi első emberéről beszélünk, ezért kétségtelenül nevezhetjük a Microsoft legjobb igazolásának (a második helyre Ray Ozzie esélyes). Bill Gates még a Harvardról ismerte őt, akire szorgalma miatt figyelt fel. Az egyetem elvégzése után Steve Ballmer a Procter & Gamble-nél helyezkedett el, ahol nincs mit szépíteni, egy "Coldsnap Freezer Dessert Maker" nevű fagylaltot árult (később e tapasztalatait a jelek szerint a fenti Windows reklámnál is kamatoztatta), ám miután felmondott, Bill Gates a Microsofthoz hívta őt, amire szinte azonnal igent mondott.
Ezt követően a Microsoft meghatározó arca lett, s így Bill Gates visszavonulását követően átvette a szoftvercég irányítását. Steve Ballmer azóta is megosztja a közéletet, heves viselkedése sok beszédtémát ad. Emlékezetes például az egyik rendezvényen történt bejövetele, vagy a fejlesztők fontosságát kihangsúlyozó színpadi produkciója.
A legnagyobb PR fiaskó
2008 elején több vásárló is szándékos félrevezetéssel vádolta meg a redmondi szoftvercéget, mivel szerintük a Windows XP operációs rendszerhez szánt konfigurációkra a cég munkatársai direkt ragasztottak Vista Capable matricákat, így azt elhitetve a laikus fogyasztóval, hogy az adott gép képes a Vista futtatására. Sok esetben nem így volt, és a PC-k maximum csak a Home Basic, vagyis az alaposan lebutított változat futtatására voltak képesek. Az igazán kínos azonban az volt, hogy a redmondi szoftvercégtől kikerült pár belső levél, amelyben a Microsoft vezetői képviselői is panaszkodtak a Vista matricák miatt. Az egyik alkalmazott például arról írt, hogy egy szemétdombnak minősülő számítógép is kaphatott matricát. Mike Nash pedig egy „2100 dolláros e-mail kliens nem túl boldog tulajdonosának" titulálta magát, míg Jim Allchin - aki akkor a Platforms and Services részleg társelnöke volt - a következőt írta: „a vásárlókkal ennél sokkal jobban kell bánni".
A legveszedelmesebb ellenfél
1998. szeptember 4-én két stanfordi diák, Larry Page és Sergey Brin megalapította a Google-t és ezzel megszületett a Microsoft modernkori fő ellenfele. Az újonnan alakult Google ugyanis idővel nem elégedett meg a letarolt keresőpiaccal, hanem új területekre merészkedett. Így mára többek között az Office-nak a Google Apps alkalmazásaival, az Internet Explorernek a Google Chrome böngészővel, a Windows 7-nek pedig a hamarosan megjelenő Chrome OS rendszerrel kell összecsapnia. Sok területen a Google számára áll a zászló, de a Microsoft az utóbbi időkben igyekszik hatékonyabban fellépni a riválisa által uralt területeken, gondolva itt a Bing erőteljes kampányára és a Microsoft online szolgáltatásaira. Nagy csata várható közöttük, így várhatóan a redmondi szoftvercég 40 éves születésnapján is lesz majd miről beszélni.
