Az alkalmazásfejlesztéssel foglalkozó Appsters Kft. ügyvezető igazgatóját, Nyírő Andrást kérdeztük arról, hogy a magyar cégeknek milyen esélyeik vannak ezen a piacon.
– Mobilalkalmazás-fejlesztéssel foglalkozunk, de nem szoftvercég vagyunk. És ugyan mobil szoftvereket fejlesztünk, de ennek a tevékenységnek nem a szoftver a kulcsa – szögezte le Nyírő András már a kiindulásnál. Úgy véli, hogy a programozás és a szoftverfejlesztés egyre inkább háttérbe szorul. Ennek az az oka, hogy például egy relációs adatbázis-kezelő rendszer fejlesztése évekig is eltart és óriási összegekbe kerül, így lehet, hogy tíz évre is szüksége van, mire visszatérült az erre szánt befektetés. Ha ezt összehasonlítjuk egy online videojáték, például az Angry Birds helyzetével, akkor kiderül, hogy sokkal kisebb erőforrásokkal sokkal gyorsabban létre lehetett hozni egy szoftverterméket, amely töredékidő alatt ugyanannyi embert képes elérni és ugyanakkora profitot termel, mint az előző. Ebben a példában az a fontos, hogy a szoftverkészítés eszköztára megváltozott – mondja Nyírő. – Nagyon sok kész elemhez lehet hozzájutni, és emiatt például az, amit a mobiltelefonokon csinálnak, nem több szkriptelésnél. Amikor egy ügyfélnek kifejlesztenek egy kiterjesztett valóság- (augmented reality) alkalmazást, akkor technikai értelemben nem csinálnak semmi lényegeset – állítja.
Ha a Gellért-hegyen valaki észak felé tekintve megnyitja a Kulturális GPS nevű alkalmazást, amelyben 800 POE van nagyon szép leírásokkal a Kárpát-medence magyar kulturális kincseiről, akkor a kiterjesztett valóság modul működésbe lép a telefon képernyőjén, s a Lánchíd felett megjelenik a híd neve. „Ez látványos, de ehhez mindent egybevetve elég keveset tettünk hozzá, hiszen a műholdat nem mi lőttük fel, a térképet nem mi rajzoltuk, a telefont nem mi állítottuk elő. Mi tulajdonképpen csak értelmezünk egy helyzetet egy ügyfél számára, és egy olyan megoldást hoztunk neki, amellyel sikerült eljuttatnunk a mobilpiacra” – szögezi le az Appsters ügyvezetője.
Nyírő András úgy látja, hogy az üzleti modellekről, a megoldásokról szól ez a világ, és sokkal kevésbé magáról a klasszikus kódolásról. Magyarországon hosszú éveken át sokan jól megéltek abból, hogy könyvelőszoftvereket fejlesztettek és tartottak karban. Erre ma már rengeteg dobozos megoldás van. Sok rendszergazda is dolgozott olyan helyeken, ahol erre ma már nincsen szükség, mert az informatikai kapacitásokat bérelik a cégek, és a dedikált technikai személyzet feleslegessé vált. Azaz a tendenciák arra tartanak, hogy kevesebben fognak szoftvert fejleszteni, és sokkal többen lesznek, akik kitalálják, hogy mire van szükség, majd az erre vonatkozó megoldást eladják a meglévő ügyfelüknek, vagy értékesítik a piacon. Ebben viszont hatalmas lehetőségek vannak. Méghozzá nagyon különbözőfélék.
– Mi nemrégiben a MOME-n tartottunk egy egyhetes alkalmazásfejlesztői kurzust, ahol ismét kiderült, az ötlet és a megvalósítás a fontos, hogy milyen vizuális környezetet raknak össze – meséli a szakember. A hallgatók a Google Play App Store készletéből származó elemekkel létrehoztak egy alkalmazást, amelyik egy kutyát ábrázoló kézzel elkészített rajzból indult ki, s a telefonon, ha a készüléket elég ideig rázták, leröpült a feje. Ennél bonyolultabb alkalmazások is kifejleszthetők egy nap alatt, amivel ki lehet jutni a Google Playbe, s pénzt lehet vele keresni.
Az appstore-okban alapvetően kétféle programmal lehet találkozni. Az egyik csoportban a mintaprogramok elemeiből összerakott szürke és unalmas látványvilág köszön vissza, a másikban pedig (ahol már többet adnak a minőségre és az egyedi jellegre) hollywoodias, csillogó-villogó megjelenés. Azokban az országokban, ahol van elég ötlet, jó ízlés és kreativitás, olyan egyedi ízeket, szokatlan megoldásokat használó alkalmazásokat lehet előállítani, amelyek kilógnak ebből a tömegből. Mi Magyarországról elég sok egyedi dolgot tudunk hozni erre a piacra. Ennek megfelelően sokan próbálkoznak, és van, aki eredménnyel. Mi viszont alapvetően a magyar piacra dolgozunk, hiszen a mobiltechnológia és alkalmazások iránt idehaza is egyre erőteljesebb a kereslet – mutat rá a fejlődés irányaira Nyírő András.
Az Appsters vezetője a gyors változások üzleti hatásaira is felhívta a figyelmet. Szerinte a terület jelentőségét jól mutatja, hogy Finnországban, ahol a Nokia hosszú időn keresztül a gazdaság zászlóshajója volt, szembesültek a cég pozícióvesztésével. De közben nagyot nőtt például az Angry Birds fejlesztője, a Rovio. Ezt látva a finn állam most azon gondolkodik, hogy a nemzetközi piacra termelő alkalmazásfejlesztőknek komoly támogatást és kedvezményeket ad. Ezzel ugyanis olyan ökoszisztéma alakulhat ki, amelyért érdemes odamenni dolgozni, vagy ott befektetni. Ez egy nagyon fontos lehetőség a globális piacon.
A mobilalkalmazások piacának van egy üzleti szempontból figyelemre méltó sajátossága. Az olyan fejlesztőknek, mint az Appsters, a megrendelőre és a felhasználóra egyaránt figyelnie kell. A szerepük az, hogy a megrendelőiknek – egy önkormányzatnak, vagy akár olyan nagy cégeknek, mint a Toyota, az Ariston, a Nestlé vagy a Microsoft – elmondják, hogy a mobilalkalmazások piaca hogyan működik, milyen üzleti modellekkel lehet megjelenni, milyenfajta alkalmazások, játékok fejlesztése volna célszerű. Azaz leginkább integrátorként, tanácsadóként működnek, hogy ezen az új területen a megrendelők megbirkózzanak az előttük álló kihívásokkal.
Azt ma már mindenki látja, hogy a vásárlók figyelme a személyi számítógépekről a tabletek és az okostelefonok felé fordult. Azaz a hagyományos weboldalak már egyre kevésbé felelnek meg a felhasználói igényeknek. A döntések nagy része ma impulzusdöntés, amit a mobiltelefon segítségével hoznak meg. A világ mobilizálódik, az emberek pedig mindinkább támaszkodnak azokra a szolgáltatásokra, amelyeket a mobileszközökön tudnak igénybe venni. Lehet itt szó a vásárlásról, tájékozódásról, turisztikai szolgáltatásokról és komoly üzleti felhasználásról is.
Most már ott tartunk, amiről tíz éve azt gondolták a futurológusok, hogy egyszer valóban bekövetkezhet: videotelefonálunk az utcán, fizetünk a telefonunkkal, megtaláljuk a legközelebbi postahivatalt vagy hotelt a készülék segítségével stb. Habár az emberek nem tudják, hogy a rendszer hogyan működik (a többséget nem is nagyon érdekli), de megtanulták használni. Sajnos az iskolai oktatásban még nem jelent meg annak a felismerése, hogy ez milyen fontos új készség a felnövekvő nemzedék számára. Ma inkább tiltják a telefonhasználatot vagy éppen a facebookozást ahelyett, hogy a helyes alkalmazását oktatnák. Pedig a mobiltelefonok nagyon hatékonyan segíthetnék az oktatást. Például egy osztálykirándulás sokkal nagyobb, teljesebb élményt adhat a gyerekeknek, ha egy applikáción keresztül elérhetik a meglátogatott helyek, például (ahogy a saját gyermekem esetében történt) Esztergom Wikipedia-szócikkét, a város Facebook-oldalát, a menetrendet, és az összes szükséges információt. Sőt, összegyűjthetnék a diákok által a kiránduláson készített fotókat, és ezáltal megerősíthetnék az ott szerzett ismereteket – mondja Nyírő András.
Vannak különböző élethelyzetek, amelynek kezeléséhez a mobilalkalmazások nagyon hasznosak. Például az okmányirodai alkalmazás megkönnyíti, hogy a polgárok időpontot foglaljanak, s aki járt már ilyen helyen, tudja, hogy ez valós értéket jelent a felhasználónak, mert időt takarít meg és elkerüli a stresszt. Azok a nyertesek ma a piacon, akik egyszerre tanácsadók és kivitelezők is. Ha valaki megérti a felhasználói igényeket, a felhasználó problémáit, s ezekre releváns választ képes adni egy alkalmazás formájában, akkor jó piaci helyzetbe kerül. Ezeknek a megoldásoknak a kifejlesztését ugyanis szívesen megrendelik azok a cégek, amelyek szintén meg akarnak felelni a saját ügyfeleik igényeinek. Azaz ezen a piacon a megrendelővel, sőt néha helyette is gondolkodva lehet eredményeket elérni. Ezért nem a programozás a fontos, hanem a megoldás.
És ebben nekünk, magyaroknak bőven vannak lehetőségeink – ismétli meg tételét a szakember.
Általában két irány kínálkozik. Az elsőnél egy cég már a mobilcsatornákat is alkalmazni szeretné a kommunikációjában, mert rájön, hogy a saját szegmensében senki sem, vagy csak kevesen alkalmaznak ilyen megoldást. Ezzel versenyelőnyhöz lehet jutni, és ezt a lehetőséget igyekszik megragadni, hiszen az alkalmazása ott lehet az appstore-ban, ahol a felhasználók keresgélnek, és ott az első lehet. Aztán az is egyre gyakrabban előfordul, hogy a saját honlapjuk csökkenő látogatottsági statisztikái a vállalatokat arra ösztönzik, hogy új eszközök után nézzenek, amelyekkel a látogatókat vissza tudják hozni. Mivel a felhasználók mindinkább a mobilplatformokra költöznek át, aki őket meg akarja szólítani a legkülönfélébb felhasználói szegmensekben – az üzleti döntéshozóktól a szignifikáns vásárlói csoportokig vagy a fiatalokig –, akkor mobilalkalmazást kell fejlesztenie, ahogy korábban Facebook-oldalt, és még korábban weblapot.
A másik iránynál a belső kommunikációé a főszerep. Például ha a már üzemelő CRM-rendszer kap egy mobilablakot, az komoly haladás lehet, hiszen ezeknek a vállalati alkalmazásoknak a képernyői egyelőre ritkán optimalizáltak tabletre vagy okostelefonra. Pedig ez csökkenti a cég rugalmasságát, hiszen a mozgásban lévő munkatársak nem férnek hozzá azokhoz a releváns információkhoz, amelyek adott esetben egy-egy üzlet sorsát döntik el. A világ őrült gyorsan változik, de ennek a következményeit, lehetőségeit és veszélyeit még sokan nem vették észre – állítja Nyírő András.
