A Gartner elemzőcég előrejelzése szerint a globális mobilfizetési piacon több mint 450 millió felhasználó és 720 milliárd dollár fordul meg 2017-ig. Ez azt jelenti, hogy 2012-es bázisról indulva éves átlagban legalább 35 százalékos lesz a növekedés, idén pedig a mobilfizetési tranzakciók globális összértéke meghaladja a 235 milliárd dollárt, s a felhasználók száma is eléri a 245 milliót. Vannak azonban nehézségek – világszerte, és itthon is: az NFC (Near Field Communications) érintés nélküli fizetési megoldások, továbbá a Google Wallethez vagy az Isis mobilpénztárcához hasonló szolgáltatások ugyanis a várakozásokhoz képest egyelőre csúnyán alulteljesítenek. Az előrejelzési periódusban a Gartner ezért kénytelen volt 40 százalékkal mérsékelni a tranzakciós értéket. S a becslések szerint az NFC csak 2 százalékot tesz ki az idén, és 2017-ben is csak 5 százalékkal részesedik majd a tranzakciókból. A térhódítás azért nem gyorsabb, mert a mobileszközöket – a Gartner terminológiájával – még optimalizálni kell. Így aztán a vásárlás vagy online történik a hagyományos e-kereskedelemben, vagy a még hagyományosabb kiskereskedelemben.
Magyarországon is viszonylag korlátozott a mobilfizetés kiterjedtsége. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. becslése szerint a hazai mobilfizetési piac forgalmát három meghatározó szolgáltatás uralja: a mobilparkolás, az autópályamatrica-vásárlás és a szerencsejáték. Ősztől mindhárom szolgáltatást az állam nyújtja majd, az első kettőt közszolgáltatásként. A mobilparkolások és az autópályamatrica-mobilfizetések becsült tranzakciószáma idén 14 millió körül alakulhat, és a forgalom megközelítheti a 9 milliárd forintot. (Ebben természetesen nincsen benne az e-útdíj-bevétel, amely évi 150 milliárd forintot is hozhat az államkasszának.) Az éves növekedés üteme 15-20 százalék körüli, de a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer (NMR) őszre tervezett indítását követően 65 százalékkal nő a mobilparkolásba bevont települések száma (az országos átlagban 50 százalékot is meghaladó mobilfizetési arány tovább emelkedik), így a növekedés dinamikája még magasabb lesz. Az NMR öt fő szolgáltatása közül kettő (a mobilparkolási és az autópályadíj-fizetés) már szeptember 30-tól elérhető lesz. A rendszer sms-es és telefonhívásos módon is működni fog, emellett ingyenesen letölthető mobilapplikáció is rendelkezésre áll majd a fizetéshez.
Mobiltárca logika
Inotay Balázs, a mobilfizetési megoldásokra szakosodott Cellum Zrt. stratégiai igazgatója elmondta, hogy az úgynevezett proximity (helyi kiegyenlítésű) és remote (távolról történő) megoldások közelednek egymáshoz. Azaz nem az a fontos, hogy milyen technológia (például NFC vagy a kódleolvasás) áll a szolgáltatás hátterében, hanem hogy egységes mobilpénztárca-logika érvényesüljön. A kulcskérdés, hogy az ügyfél kiszolgálása javul-e az alkalmazástól, s adott élethelyzetekben hasznát látja-e. Például egy fesztiválon az NFC hasznosabb, mert gyors műveleteket tesz lehetővé a beléptetéskor vagy fizetéskor, de a kártyáról lefogyó pénz visszatöltése egy QR-kódos applikáció telepítésén keresztül egyszerűen megoldható.
A hazai felhasználás növekedése erőteljes akár csak egy évre visszatekintve is, s Magyarország nemzetközi szinten élenjár a letöltött applikációk számát tekintve – állítja a szakember. A fordulatot a vállalatok érdekeltségének erőteljesebbé válása hozhatja el. Ehhez kulcskérdés a már meglévő céges infrastruktúrához való integráció. A CRM vagy analitikai rendszerekhez történő kapcsolódás ugyanis lehetővé teszi az ügyféladatokban rejlő információk kinyerését és a jobb szegmentációt, testre szabott ajánlatok elkészítését a tranzakciós történet alapján. Erre azonban egy-két évet még várni kell, de a fejlesztések – például a Cellumnál is – folynak.
Az NMR azzal, hogy összeköti a közszolgáltatásokat a mobilfizetéssel, felgyorsíthatja a mobilfizetés elfogadottságát, a kritikus tömeg elérését. Ugyanakkor a hazai mobilfizetési szokásokról készített friss kutatásból kiderült, hogy e megoldás használatától elsősorban a készpénzfizetéshez való ragaszkodás, illetve az újabb, korszerű mobilfizetési szolgáltatások hiánya (de legalább is azok ismeretének hiánya) tartja vissza az embereket. Habár az NMR a mobilpénztárca vagy PayPass-szolgáltatások elterjedéséért valószínűleg nem sokat fog tenni, de azzal, hogy a tervek szerint jövő év elejétől lehetővé teszi a teljes árú és kedvezményes jegyek (várhatóan az 50 százalékos diákjegyek) megvásárlását, sok új embert hoz közelebb a rendszeres mobilfizetéshez. Az áttöréshez hozzájárulhat, hogy 2014-ben a Budapesti Közlekedési Központ saját rendszerében – a helyi jegyeken és bérleteken kívül – országosan is elérhetővé tette a helyközi buszjegyek mobiltelefonon keresztüli megvásárlását, amit a diákok szintén igénybe tudnak venni. Az állami tervek szerint hamarosan a fürdőbelépők is megvásárolhatók lesznek mobillal.
Van-e hajlandóság?
Országos reprezentatív kutatást készített a BellResearch a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. megbízásából a mobilfizetési piac keresleti oldaláról. Arra kerestek választ, hogy mi jellemzi a magyar lakosság mobilfizetési hajlandóságát, és mifélék a szolgáltatásokkal és termékfejlesztéssel összefüggő igények.
Az eddig zömében magántársaságok szolgáltatásaival lefedett mobilfizetési piac jelentős részét az állam veszi át, és országszerte valamennyi közterületi parkoló, illetve autópálya használati díját az ősztől induló Nemzeti Mobilfizetési Rendszeren keresztül lehet kiegyenlíteni. A későbbi fejlesztési fázisok során pedig – 2014 és 2016 között – fokozatosan jelennek meg a mobiljegyek, illetve más mobilfizetési szolgáltatások. A fejlesztéseket megalapozó kutatás célcsoportja a 18 és 60 év közötti – becslések szerint 5,76 millió főt számláló – mobiltelefont használó magyar lakosság volt.
A válaszadók 72 százaléka, azaz mintegy 4,16 millió fő nem fizetett még mobillal. Erre azt a magyarázatot adta a megkérdezettek túlnyomó többsége (59 százalék), hogy ragaszkodik a hagyományos, készpénzes fizetési módhoz. Viszont azok 74 százaléka, akik élnek a mobilfizetéssel, rendszeresen használ valamilyen mobilalkalmazást. A megkérdezett mobilfizetést már használók 55 százaléka legfeljebb 2 ezer forintot, egyharmada 2-5 ezer forintot, 6 százalék pedig 5-10 ezer forintot költ el havonta mobilon.
A válaszadók közül a mobilfizetést már használók 90 százaléka, az eddig ebből kimaradók 39 százaléka nyitott arra, hogy mobillal fizessen számára fontos, mindennapi szolgáltatásokért. Azaz megfelelő szolgáltatásbővítés mellett a hazai mobiltelefont használó társadalom összesen 54 százaléka, mintegy 3,1 millió ember élne a mobilfizetés lehetőségével. Mondhatjuk úgy is, hogy ekkora a piac elméleti mérete.
A még nem létező, de tervezett szolgáltatások közül a válaszadók közül a mobilfizetést már használók 36 százaléka fizetne rendszeresen helyi közösségi közlekedési menetjegyért mobillal. Ugyanennek a körnek a 28 százaléka nyitott a P+R (parkolási+utazási díj mobilfizetése) komplex szolgáltatására, és 41%-a fizetne a távolsági menetjegyért is mobillal.
Mi az a mobilfizetés?
A kutatók azt is megkérdezték, hogy mi volna a mobilfizetés helyes definíciója. A mobilfizetést használók kétharmada szerint ez nem más, mint fizetés telefonhívással vagy sms-sel a mobilegyenleg terhére. A mobilfizetést nem használó mobiltulajdonosok közel fele ugyanígy határozta meg a mobilfizetést. Ugyanakkor a mobiltelefonon elérhető, interneten keresztüli bankkártyás fizetés, a mobilalkalmazásokban megadott adatok alapján szintén bankkártya-alapon történő fizetés, illetve az NFC-technológiák ismertsége és alkalmazása a megkérdezettek körében együttesen nem érte el a 40 százalékot.
A kutatás eredményei alapján a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. arra következtet, hogy a hazai mobilfizetésben rejlő lehetőségek még bőségesek. A mindennapi életet megkönnyítő, innovatív mobilfizetési szolgáltatásokra nyitottak az emberek, elfogadják a közszolgáltatások mobilfizetéses lehetőségeit, és megfelelően széles spektrumú, minőségi szolgáltatások megléte esetén a mobilfizetés a készpénzes fizetési mód leváltásának egyik megoldása lehet.
((alcím)) Nem hal meg a szabadpiac
Fellendülés várható a piac szabad részén is, mert az Inotay Balázs által említett mobiltárca-logika elterjedése után (a telefonhoz kapcsolt hitelkártya- vagy feltöltőkártya-szolgáltatással, vagy akár a mobilegyenlegben való elszámolással) igen széles körben válik használhatóvá a rendszer. Fizethetünk mozijegyért, kiegyenlíthetjük a viteldíjat a taxiban és a számlát a vendéglátóhelyeken, fizethetünk a repülőjegyekért és egyszersmind be is csekkolhatunk a járatra, vásárolhatunk automatákból, feladhatjuk a csekkeket, vagy használhatjuk a mobilunkat a bolti pénztáraknál is. Az alkalmazási területeknek egyre inkább csak a fejlesztők fantáziája és a piaci igény szabhat határt. Persze ugyanez látja el energiával is.
