- Gondolta volna 20 évvel ezelőtt, amikor bt. formában, 50 ezer forintos alaptőkével megalapította a Kulcs-Softot, hogy egyszer egy tőzsdén jegyzett részvénytársaság lesz belőle?
- Igen, ez volt a tervem már akkor is. 20 éven keresztül dolgoztam rajta, vagyis már a cég alapításakor benne volt a gondolataimban, hogy egyszer a tőzsdére fogok menni a Kulcs-Softtal.
- Miért tartotta fontosnak, hogy a tőzsdére vigye cégét?
- A tőzsdei jelenlétnek vannak azonban hátrányai is. Számolt azzal, hogy a cégnek a tőzsdei jelenléttől kezdve transzparenssé kell válnia, ami Magyarországon nem feltétlenül jelent versenyelőnyt? Például a konkurencia is látni fogja a cég értékesítési adatait és prognózisait.
- Aki fél a konkurensektől, ne menjen tőzsdére. Valóban mindent látni fog a konkurencia, hiszen le tudja tölteni a KS Riport nevű szoftverünket, amivel akár iPhone-on is naprakészen figyelhetők lesznek az adataink, a cég pénzügyi mutatói. Bár ön hátrányként említi a nyilvánosságot, én azt mondom, hogy ez pozitív dolog, mert rákényszeríti a dolgozóimat és engem is arra, hogy még jobban dolgozzunk. Mindannyian tudjuk, hogy ha hibázunk, ha elrontunk valamit, ha udvariatlanok vagyunk egy ügyféllel, akkor ez mostantól nagyobb nyilvánosságot kap.
- A globális válság közepette vitte a cégét a budapesti börzére. Nem rossz időzítés ez?
- Nem, sőt nagyon is jó az időzítés. Ugyanis ebben az évben ketten léptünk hasonlót, és így a gazdasági élet figyelme erre a két cégre koncentrálódik. Tehát sokkal nagyobb figyelmet kap a Kulcs-Soft, mintha tízen tennének ugyanígy. Másrészt nekünk a válság tulajdonképpen hasznos, mert igaz, hogy az iparágban összességében kevesebb szoftvert vásárolnak, de a vásárlók jobban, tudatosabban megnézik a termékeket, és emiatt még inkább bennünket választanak. A válság révén tehát könnyebben tudjuk eladni programjainkat.
- Az informatikai piacon is erőteljesen érződik a recesszió, hiszen a vállalatok a számítástechnikai költségeiken is erőteljesen vágni próbálnak. Ez akkor önöket nem érinti?
- Nem, mivel a termékeink nélkülözhetetlenek ilyen időszakban is. Senki nem nélkülözheti az irodából a számlázó- és könyvelőprogramokat, mert Magyarországon annyira bonyolult az ügyvitel, hogy kézzel számfejteni lehetetlen. Itt csak az a kérdés, hogy bennünket vagy valamelyik konkurensünket választja-e a vevő. És mivel a válság miatt konkurenseink erősen visszafogták marketingköltségeiket, miközben mi nem vesszük le a lábunkat a padlógázról, nagyobb az esély, hogy a versenyt mi nyerjük a szoftverkiválasztási folyamat végén.
- Nem tart-e attól, hogy a befektetők a válság miatt bátortalanabbul állnak majd az értékpapírjaikhoz, és a bevezetéskori ár töredékéért születnek kötések a Kulcs-Softra csakúgy, mint az idei évben tőzsdére lépett másik társaság, a KEG (Közép-európai Gázterminál Nyrt.) esetében történik jelenleg is?
- Nagyon vigyázni fogok a részvényárra. Nem spekulációs céllal jöttünk a tőzsdére, hanem azt mondom, hogy ezek a papírok minimum 1000 forintot érnek. Tehát ha azt látom, hogy az árfolyam esik, akkor vissza fogom vásárolni ezeket a részvényeket. Nem fogom engedni, hogy a papír ára a mélybe zuhanjon.
- Hogyan történik a bevezetés a gyakorlatban? Új papírok kibocsátásáról is szó van, vagy csak az eddigi részvényeinek egy kis részét vásárolhatják meg a tőzsdei befektetők?
- Most az én részvényeim kerültek a tőzsdére, tehát én adok el részvényeket, és ezt a pénzt forgatom vissza a cégbe, amiből fejlesztéseket fogunk végrehajtani. Kibocsátásról, ha minden jól megy, körülbelül egy év múlva lehet szó. Vagyis, ha azt látjuk, hogy ezek a projektek beindultak, nyereséget hoznak, akkor elképzelhető, hogy tőkekibocsátást is végzünk. De most első körben biztos, hogy csak az én papírjaim kerülnek a tőzsdére.
- Napi szinten ezt egyelőre nehéz megbecsülni (az interjú a tőzsdei bevezetés után egy órával készült - Sz.D.). Ugyanakkor azt szeretném, ha az első évben 20-30 százaléknyi tulajdonrész közkézhányadba kerülne. Mindenképpen szeretném viszont megtartani legalább a cég részvényeinek 51 százalékát, hogy a projektjeinket végig tudjam menedzselni, hisz veszélyeztetné a futó projektjeink sikerességét, ha kisebbségbe kerülnék, és esetleg új vezetők érkeznének.
- Mit tud mondani a leendő részvényeseknek, milyen kockázatokat lát a Kulcs-Soft papírjait illetően?
- Kockázat igazából nincs, mert van egy 20 éves múltunk, és jól működik a cég. Nem gondolom, hogy Magyarországra a közeljövőben be tudna jönni nagy dobozos szoftvergyártó. Azt sem gondolom, hogy a magyar ügyvitel egyszerűbb lenne, és a számlázást kiváltaná egy számlatömb vagy egy Excel-tábla. Tehát úgy tűnik most, hogy nincs valós veszély számunkra. Persze nyilván figyelnünk kell és figyelni is fogunk, de igazából nem látok olyan kockázatot, ami miatt tartani kellene például forgalmunk drasztikus visszaesésétől.
- Az előbb már utalt rá, hogy tőkebevonásra használják fel a tőzsdei jelenlétet. Milyen fejlesztéseket finanszíroznának belőle?
- Elsősorban a külföldi terjeszkedést, ami a Key-Soft.eu internetes szoftveráruházunk révén már el is indult. Szeretnénk az eddigi angol mellett spanyol, német, orosz nyelvű szoftverekkel is kirukkolni. A másik terület pedig az iPhone-fejlesztés. Az iPhone-szoftverek forgalmazása óriási robbanás előtt áll, és azt gondolom, hogy minél több szoftverrel tudnánk kijönni a piacra, annál tapasztaltabbak és ismertebbek lennénk. Amikor a robbanás bekövetkezik, annál nagyobb részt tudnánk ebből kihasítani, minél felkészültebbek és ismertebbek vagyunk.
- Mekkora tőkére lenne szükségük, mennyi pénzzel lenne elégedett?
- Nyelvenként körülbelül 50 millió forintnyi tőke elég arra, hogy a fordításokat, az online marketinget vigyük. Tehát ha bejön 200-300 millió forint, akkor a négy nyelvet akár párhuzamosan is tudjuk menedzselni. Az iPhone esetében ez 30-40 millió forintos beruházást igényelne.
- Bár nem említette, úgy tudom, a dobozos szoftverek mellett mással, például adatmentéssel is foglalkoznak. Ezek mennyire mennek?
- Ezek kiegészítő tevékenységek. Főtevékenységünk egyértelműen a dobozos szoftver. Az a célunk, hogy 25 ezer ügyfelünket jó minőségű, kedvező árú programmal lássuk el. Ez adja bevételeink 90 százalékát. Az összes többi szolgáltatás azért van, hogy az ügyfeleket még jobban kiszolgáljuk. Ha például tönkremegy a merevlemeze, akkor ne kelljen másik céghez rohannia, hanem mi, akik ismerjük a programot, az adatbázist, megoldjuk a problémájukat. Erre kiépült egy adatmentő részleg és egy erős oktató részleg is, hogy ne csak eladjuk az ügyviteli programokat, de akár a bérszámfejtést is tanítani tudjuk.
- Melyek voltak azok a sarokkövek, amelyek révén az egykori bt.-ből idáig tudtak fejlődni?
- Az első nagy lépés a dobozos szoftver kitalálása volt, hiszen az első három évben egyedi szoftvereket írtunk az ügyfeleknek. Amikor azt láttuk, hogy már túl sok ügyfél van, nem tudjuk őket jól kiszolgálni, azt találtuk ki, hogy egységesíteni kell a szoftvereket, nagyon olcsón adni, és ezáltal ugrásszerűen megnő majd az ügyfélszám; így is lett.
A második hasonlóan fontos lépés a Windows megjelenése volt. 1997-1998 táján elsőként álltunk át a windowsos ügyviteli szoftverek készítésére. Azt tapasztaltuk, hogy hirtelen a piac élére ugrottunk, mert a konkurenseink vagy nem váltottak időben Windowsra, vagy esetleg nem oldották meg idejekorán az Y2K problémát a programjaikban. A konkurenseink ügyfelei pedig kezdtek átszivárogni hozzánk.
- Alapvetően a sikerekről beszél, de gondolom, jócskán voltak azért nehézségek is.
- Ez így van. Amikor például átálltunk Windowsra, gyakorlatilag a cég egésze kicserélődött, mert senki nem hitt a Windowsban, és az összes DOS-os programozóm elment a Kulcs-Softtól. 1998-ban szinte egyedül maradtam, és kvázi egy új céget kezdtem felépíteni 18 éves gimnazistákból. Talán ez volt a legveszélyesebb időszak, de az idő igazolta az akkori döntés helyességét.
- Mekkora most a cég, mennyien dolgoznak a Kulcs-Softnál és mekkora az árbevétel?
- A létszámunk pillanatnyilag 60 fő, a tavalyi árbevételünk 608 millió forint volt. A jelenlegi pénzügyi évre 720 millió forint a bevételi tervünk. Ezt szeretnénk évi 20 százalékkal növelni, vagyis jövőre a cél az 1 milliárd forint, majd 2011-re 1,2 milliárd forint a terv. Ha ezek a projektek, amelyeket a jövőben tervezünk, bejönnek, akkor ennél is intenzívebb növekedés lehet; de az alap, a 20 százalékos növekedés mindenképpen biztosított.
Kapcsolódó hírek:
