A festék felvitelének jellegzetességei az egyes festőművészek "ujjlenyomatai" tulajdonképpen. A festmények azonosítására a festési technika és az ecsetkezelés jellegzeteségeit eddig is használták a szakértők, ám ez a módszer most szintet lépett. A clevelandi Case Western Reserve University tudósai gépi tanulás segítségével határozzák meg a képet alkotó művész személyét.
Az egyetem fizikusai által vezetett interdiszciplináris csapat kutatásának köszönhetően a művészettörténészek új eszközt kaptak a vitatott festmények mesterséges intelligencia (AI) segítségével történő azonosítására. A Heritage Science című folyóiratban közzétett kutatás bemutatja, hogy a festmények topográfiai szkennelésének kis - némelyik fél milliméteres - metszeteinek gépi tanulással történő elemzése akár 96 százalékos pontossággal képes volt a műveket a megfelelő művésznek tulajdonítani. A technológia végső soron segíthet annak megállapításában is, hogy egy festmény különböző területeiért melyik művész volt a felelős, ha azt több művész készítette, vagy ha egy művész műhelye készítette, és segíthet megkülönböztetni a hiteles műveket a hamisítványoktól.
A mostani fejlesztés abban különbözik a mesterséges intelligenciát használó korábbiaktól, hogy azok a művek és művészek párosításához és a hitelesség kérdéseinek rendezésére a legtöbb esetben a festmények nagy felbontású képeinek gépi elemzését használták, nem pedig magát a festett vászonfelületet.
"Az volt az elképzelésünk, hogy az ecsetvonások elemzése ujjlenyomatot hoz létre. Azt találtuk, hogy még az ecsetsörte szintjén is elég sikeres volt a hozzárendelés. Őszintén szólva ezt nem igazán értjük, de valójában egészen elképesztő, ha belegondolunk, hogy az egyetlen sörtéről leváló festék hogyan jelzi azt, amit mi a művész nem szándékos stílusának nevezünk" - jegyzete meg Kenneth Singer, az egyetem fizikaprofesszora, a kutatás vezetője.
A projekt középpontjában a Clevelandi Művészeti Intézet diákjai által kifejezetten erre a célra készített festménysorozatok elemzése állt. A művésznövendékeknek az volt a feladatuk, hogy egy tavirózsáról készült fénykép másolatát fessék meg. A kutatás során konvolúciós neurális hálózatokat (CNN) képeztek ki a festmények felületéről profilmérővel készített háromdimenziós szkennelésekkel. A vásznakat apró négyzet alakú foltokra osztva az elemzéshez a CNN-ek azonosították az egyes művészek "akaratlan stílusát" vagy "ujjlenyomatát". A mesterséges intelligencia ezután képes volt más festményeket helyesen az adott festőknek tulajdonítani (attributálni) azáltal, hogy az ecsetvonások textúrájában kimutatta a művészek nem szándékos stílusát.
A kutatócsapat további teszteket keres a mesterséges intelligencia képességeinek tesztelésére. Együttműködött a Factum Arte műemlékvédelmi céggel, hogy elemezzék El Greco Juan Pardo de Tavera portréja (1609) című festményének topográfiai szkennelését, amely a spanyol polgárháborúban súlyosan megsérült, majd nagymértékben restaurálták.
"Ehhez a festményhez van válaszkulcsunk, mert vannak fotóink a megsemmisült festményről és a jelenlegi festményről, így képesek vagyunk térképet készíteni a konzervált területekről, és a mesterséges intelligencia képes volt azonosítani ezeket a területeket. De volt a festménynek egy másik része is, amelyet konzerváltként azonosított, ami nem volt nyilvánvaló, ezért egy spanyolországi festményrestaurátorral fogjuk megnézni a festményt, hogy lássa, mi a helyzet" - mondja Singer.
A kutatócsoport most olyan festmények felé fordítja figyelmét, amelyeket több művész készített, és amelyek egy-egy festő stílusát próbálják lemásolni a műtermükben vagy műhelyükben. Egy reneszánsz mester, sztár tanítványa és kevésbé ismert segítői keze közötti különbségtétel régóta heves viták tárgya a művészettörténészek és a régi mesterek specialistái között. Gyakran nagy pénzösszegek forognak kockán, amikor a műveket elárverezik. A kutatók azt remélik, hogy "elfogulatlan és kvantitatív módszereket tudnak kidolgozni, amelyek betekintést nyújtanak a műhelyfestmények vitatott attribúcióiba" - írják. Ennek érdekében ismét a Clevelandi Művészeti Intézet növendékeivel dolgoznak együtt, hogy vadonatúj festményeket készítsenek műhelymunkában, ahol minden egyes vásznon több művész dolgozik egységes stílusban.
A kutatásban a festőnövendékek és a Case Western Reserve fizika és biológia tanszékének tagjai mellett az egyetem művészettörténeti tanszékének vezetője, Elizabeth Bolman is részt vett, illetve a Cleveland Museum of Art vezető restaurátora, Per Knutås is hozzájárult a munkához. A vállalkozás a művészet és a tudomány igazi házassága volt - írja a The Art Newspaper.
Singer szerint a mesterséges intelligencia következő alkalmazási területe az lehet, hogy olyan médiumokon teszteljék, amelyeknek a felülete kevésbé textúrált, mint a festményeké, például akvarellek vagy rajzok. "Ezek nagyobb kihívásnak tűnnek, de ebben a projektben azt tanultam, hogy nem kell olyan szkeptikusnak lennem, mint amilyen általában vagyok, mert ez a mesterséges intelligencia meglepően jó" - jelentette ki a professzor.
