A Roland Berger legújabb tanulmánya szerint a negyedik ipari forradalom - a digitális átalakulás - korát éljük, amely paradigmaváltást jelent a gyártási stratégiákban. A stratégiai tanácsadó cég azt vizsgálta, ez a paradigmaváltás mekkora megtérülést jelent majd az egyes iparágak és országok tekintetében. A tanulmány szerint Nyugat-Európában 2035-re 28%-os lekötött tőke megtérülést (ROCE-t) kellene elérni. Jelenleg Németország tudta egyedül ezt a számot növelni 2000 és 2014 között 12%-ról 30%-ra.
Az ipari vállalatoknak fel kell készülni azokra a változásokra, amelyeket a digitális átállás, azaz az Ipari 4.0 hoz magával. A negyedik ipari forradalom jóval több egy technológiai kérdésnél, ez paradigmaváltást jelent majd az ipari vállalatok gyártási stratégiájában. A változás nemcsak az egyes cégek stratégiáját fogja érinteni, de hatással lesz a nemzetek gazdasági és foglalkoztatotti politikájára is.
A Roland Berger "Az Ipar4.0: számszerűsített átalakulás - Hogyan változtatja meg a negyedik ipari forradalom a gazdasági, társadalmi, és ipari modelleket" című tanulmánya megmutatja, hogy a digitális átállás következtében hogyan nő a profitábilitás és a lekötött tőke megtérülése, s ennek milyen hatása lesz a vállalatokra, a nemzetekre, és a foglalkoztatásra nézve. A tanulmány szerint a negyedik ipari forradalom legfontosabb hatásai a következők lehetnek:
- virtuális gyárak,
- automatizált folyamatok,
- okos gépek,
- kiszámítható fenntarthatóság,
- cyber termelési rendszer.
"Az Ipar4.0-t nem szabad összekeverni az automatizálással. Bár az utóbbi a termelést is hatékonyabbá teszi, azt csak úgy lehet elérni, ha hatalmas tőkét fektetünk bele" - mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője. "A negyedik ipari forradalom a hatékony tőke-felhasználást teszi lehetővé."
A negyedik ipari forradalom vállalatok működésére gyakorolt hatásai az alábbiak lehetnek:
- 25%-os ROCE növekedés,
- közel 7%-os profitabilitásnövekedés,
- 25%-os növekedés az üzemkihasználás hatékonyságában,
- eszközök megtérülésének a növekedése,
- a géppark 30%-os csökkenése,
- a munkavállalók számának 45%-os csökkenése.
A Roland Berger szakértői az autóipari beszállítók példáját vették alapul miszerint, ha az Ipari forradalom 4.0 szerint alakítanák át a gyártási berendezkedésüket, az 25 - 40% közötti ROCE javulást jelentene a számukra. Az átalakulás a gépek produktivitásán 65-90%-ot tudna javítani.
Egyedül Németország tudta növelni a lekötött tőke megtérülést
Annak érdekében, hogy ezek a hatások gazdaságilag elviselhetőek legyenek, számos ország politikai intézkedéseket vezetett be annak érdekében, hogy a digitális átállásban segítse a nemzeti vállalatokat.
Németország:
Az ipari forradalom 4.0 a gyártás digitalizációját helyezi a politikai napirend középpontjába. Helyességét bizonyítja, hogy Németország az egyetlen ország a világon, amely az elmúlt 15 évben fejlődést tudott mutatni a ROCE mutatóban, az ipari forradalom 4.0 népszerűsítésének köszönhetően többek között. Ott a ROCE 2000-es 12%-ról 2014-re 30%-ra növekedett.
Franciaország:
A francia ipari cégek évek óta az elöregedő gépektől, a munkahelyek megszűnésétől, és a csökkenő profitabilitástól szenvednek. A 40 milliárd euró nagyságú helytelen befektetések hatására a nemzeti ROCE 2014-re 8%-ra esett vissza (a 2000-es 20%-ról). A gyártás digitalizációja lehetővé tudná tenni a francia ipari szektor számára, hogy visszatérjen a növekedés útjára, és visszavigye a gyártás folyamatait arra a szintre, ahol korábban állt. Ezáltal újabb munkalehetőséget tudna teremteni, és az ipari vállalatok újra vonzó munkahelyek lennének.
USA:
Az USA-ban, - akárcsak az alacsony költségvetésű országok, mint Mexikó vagy Kína, - a vállalatok már évekkel ezelőtt átállították gyártó berendezéseiket, mely folyamatnak köszönhetően több mint ötmillió új munkahelyet generáltak 2000 és 2014 között. Annak ellenére, hogy a befektetések mértéke megduplázódott és a nagyobb automatizálásnak köszönhetően 54%-kal nőtt a nyereség, a ROCE mutató ugyanebben az időszakban nem növekedett, mert az ipar szereplői nem tudtak javítani gépparkjuk hatékonyságán. A jelenlegi kormány különböző rendeleteket hoz annak érdekében, hogy megfordítsa ezt a tendenciát és növelje a versenyképességet.
Japán:
A Japán ipar 80%-os profitveszteséget és több millió munkahely megszűnését könyvelhette el 2010 és 2014 között. Az erős yen, amely lehúzta az exporttermelést, súlyosbította az ország iparizálatlanságát. A Japán kormány most a németek példáját követve az ipari forradalom 4.0-ra fókuszál annak érdekében, hogy új lökést adjon az iparnak és új munkalehetőségeket teremtsen az országban.
Kína:
Kínának paradigmaváltásra van szüksége ahhoz, hogy globális viszonylatban versenyképes tudjon maradni. Az olcsó termékek iránti csökkenő kereslet, az emelkedő bérek és az energiaárak olyan szcenáriót vetítenek a kínai ipari vállalatok elé, amelyet nem fognak túlélni. Ezért a kormány kiadta az Intelligens Gyártás 2025 rendeletet, amivel megfordítaná a jelenlegi helyzetet, azt kívánva elérni, hogy Kína a minőségi termékekről legyen ismert.
420 milliárd euró potenciális hozzáadott érték Nyugat-Európában
Annak ellenére, hogy nő a gyárak hatékonysága, fennáll a munkahelyek csökkenésének veszélye, különösen a kevesebb képzettséget igénylő munkakörök esetében. A Roland Berger szakértői lemodellezték az ipari forradalom 4.0 következtében várható változásokat, feltételezve, hogy az ipari vállalatok fele teljes mértékben digitális gyártásra áll át. A munkaerőpiacot érintő változások a következők lehetnek:
- a kiszervezett szolgáltatások mértéke nő,
- növekedni fog az iparági produktivitás,
- és növekedni fog az iparági szektor versenyképessége.
"Az eredmények azt mutatják, hogy igaz, hogy munkakörökmegszűnnek, a fejlett gyártási technológia újabb szerepeket, feladatokat és munkaköröket teremt. Az ipari forradalom 4.0-nak köszönhetően akár 10 millió új munkahely is létrejöhet Nyugat - Európában, ami egészében pozitív egyensúlyt teremtene" - mondta Schannen Frigyes.
Az okos megoldások, a digitálisan összekapcsolt rendszerek, és a működési láncok kevesebb tőkét halmoznak fel, amely a ROCE növekedéséhez vezet. " Az Ipari forradalom 4.0 -nak köszönhetően Nyugat-Európában a jelenlegi 18%-ról 28%-ra prognosztizáljuk a lekötött tőke megtérülést 2035-re." - mondta Schannen.- "Ez 420 milliárd euró hozzáadott érteket jelenthet."
Akár hétmillió új munkahely a szolgáltató szektorban
A termelési folyamatok és munkamódszerek nagyon is különbözőek lesznek a jövőben, amelynek következtében megváltoznak az üzleti modellek és számos munkakör is. Új munkakörök születnek, elsősorban az IT és szolgáltató szektorokban, melyek betöltéséhez magasabban képzett munkaerőre lesz szükség. "A sharing economy felé mutató trendek sok új szolgáltató megjelenését hozzák, elsősorban az oktatás, az egészségügy és a mobilitás területén" - magyarázta Schannen Frigyes. A Roland Berger szerint körülbelül hétmillió új munkahely teremtődik a munkaerő piacon a szolgáltató és IT szektorokban.
"A digitalis átalakulás már elkezdődött és jelenleg is zajlik. Ha nem akarunk lemaradni, akkor a termelővállalatoknak fel kell készülniük a változásokra, amit az ipar4.0 hoz magával és el kell kezdeniük dolgozni digitális stratégiájuk megvalósításán" - zárta mondandóját Schannen.
A tanulmány innen tölthető le: www.rolandberger.com/pressreleases
