Oroszország saját chipgyártást akar felállítani, amihez mindenekelőtt a külföldi termékeket kell lemásolnia. A tervek szerint 2022 végére be kell indulnia saját 90 nm-es gyártásnak, 2030-ra pedig el kell érni a 28 nm-t. Erről a Cnews számol be a Kommerszant című napilapra hivatkozva.
Az orosz kormány sokat hajlandó befektetni a külföldi chipektől való függetlenségért. A cél eléréséhez 2030-ra 3,2 billió rubelt, a jelenlegi árfolyamon mintegy 36,5 milliárd eurót kell befektetni. Azonban a cikk szerint ez csak egy előzetes érték, és a terv nem végleges. A pénzt nemcsak az infrastruktúra kiépítésére fordítják, hanem a személyzet képzésére, a tervek kidolgozására és a kereslet megteremtésére is.
A kereslet kihívást jelent majd, mert a gyártási folyamatok már nagyon elavultak. Még a hazai fejlesztésből származó jelenlegi chipek, az Elbrus és a Baikal sorozat is évekkel le vannak maradva teljesítményben. És ez annak ellenére, hogy a TSMC-nél gyártják ezeket 16 nm-es eljárással, már nem kaphatók, mert a gyártó felfüggesztette a szállítást Oroszországba.
Tovább csökkenti az amúgy is alacsony teljesítményt, hogy egyelőre csak egy 19 éves gyártási eljárás (az Intel 2003-ban gyártott termékeket 90nm-rel ) lesz elérhető. Ahhoz, hogy a potenciális vásárlókat mindenképpen vásárlásra bírják, a költségek akár 50 százalékát is támogatni kell, erre 460 milliárd rubelt (5,2 milliárd eurót) kell rendelkezésre bocsátani. Az orosz adminisztrációt 2030-ra teljesen fel kell szerelni Oroszországban fejlesztett és gyártott elektronikával. De legalább 30 százalékos részesedést céloznak meg a magánszektorban.
Annak érdekében, hogy 2024-re az összes importot - ha nem is Oroszországból, de legalább Kínából - helyettesíteni lehessen, a pénz nagy részét 1,14 billió rubelt (13 milliárd eurót) kell elkölteni. A hazai termelést 420 milliárd rubellel (4,8 milliárd euróval) kívánják bővíteni. További 309 milliárd rubelt (3,5 milliárd eurót) kell kutatás-fejlesztésbe fektetni. Az évtized végéig 2000 kutatási projektet és 400 meg nem nevezett prototípust kell finanszírozni. A fennmaradó 900 milliárd rubelre nincs utalás, de 2030-ig további 230 elektrotechnikai termékeket fejlesztő központot kell felállítani.
A terv sok kérdést vet fel, többek között a Cnews cikke az orosz IT-szektor egy szkeptikus, meg nem nevezett képviselőjét idézi. Kételkedik abban, hogy a tervezett fejlesztési központokhoz megfelelő létszámot sikerülne képezni. A terv szerint mindegyiknek legalább 100 alkalmazottja kell, hogy legyen, akik most kezdik meg tanulmányaikat.
Idézték továbbá Arszenij Brykint, a high-tech termékek konzorciumának vezetőjét, aki nagyon ambiciózusnak tartja azt a célt, hogy 2030-ra saját 28 nm-es gyártást állítson elő. Mert az egyik központi kérdés megválaszolatlan marad: Honnan származzanak a félvezetőgyártó gépek? Utópisztikusnak tűnik, hogy ebben az időben, a világpiactól elzárva Oroszország teljesen saját maga fejlessze ki őket. Valószínűbb, hogy a szankciók megkerülésével szerzik be őket - például a kínai gyáraktól -, ahogy az már a Szovjetunió idejében is megtörtént.
