A Microsoft bejelentette, hogy a gazdasági válság miatt leépíti 2006-ban indított közösségi videó-megosztó portálját, az MSN Soapbox szolgáltatást. A szoftvercég elmondása szerint nekik sem vált be a YouTube modellje, túl sok pénzt emészt fel az oldalra feltöltött videók tárolása és az azok eléréséhez szükséges sávszélesség biztosítása.
Erik Jorgensen, a cég alelnökének az elmondása alapján a Soapbox a jövőben így kvázi egy fórummá alakul át, amely csak azon bloggerek és civil újságírók számára lenne elérhető, akik a Microsoft által favorizált témákban - szórakozás, életmód és pénzügyek - gyártanak tartalmakat. Persze az sem kizárt, hogy ha e megoldás sem válik be, akkor elkerülhetetlené válik a Soapbox végleges bezárása.
A YouTube így elveszítheti egyik konkurenciáját, még akkor is, ha a Soapbox messze nem volt olyan népszerű, mint a Google portálja. Egyrészt kevés publicitást kapott, másrészt sokkal merevebb volt a Soapbox tartalom-politikája, mint riválisáé. A Microsoft ugyanis esetében is ragaszkodott a jogtiszta tartalmakhoz. Elsőként ennek jegyében 2007-ben a cég lezárta az oldalt, majd később újra megnyitotta. Elkészítettek hozzá egy tartalom-szűrőt, amely a feltölteni kívánt videókat visszadobta, ha abban bármilyen jogvédett anyagot talált. Így elég volt egy jól ismert zeneszámot aláfestésnek betenni a családi diavetítés alá, hogy a Soapbox megtagadja a feltöltést.
Persze ezek után nem tudni, hogy a Windows 7-ből kikerült, opcionálisan letölthető Live Movie Maker-t ez a lépés miként fogja érinteni. A Live-os logika mentén ugyanis az alkalmazás alapértelmezetten nem a fizikai winchesterre menti az elkészített projektet, hanem az MSN Soapbox felületére. Mivel azonban az megszűnik, nem marad Microsoftos oldal, ahova a videók kikerülhetnének. A YouTube megoldást jelenthetne, de nem valószínű, hogy a Microsoft végül a Google oldalát fogja preferálni.
Nem működik a Youtube modellje
A Soapbox finanszírozási problémája egyébként nem egyedi jelenség, hiszen a Google-nek is megoldhatatlan problémát jelent a YouTube finanszírozása, azonos okok miatt.
Számára például a Credit Suisse számítása alapján a népszerű videó-megosztójának üzemeltetése körülbelül 471 millió dollárt emészt fel csak az idei évben. A 711 millió dollár üzemeltetői költséghez ugyanis csak 240 millió dollárnyi reklám-bevétel társul majd, amely még így is 20 százalékos bevétel-növekedést jelenthet 2008-hoz képest.
S a fő gond az, hogy a keresőóriás nem képes olyan bevételi forrást találni, ami fedezné az oldal kiadásait. Eddig majd minden reklámozási megoldás kudarcot vallott. Ráadásul elemzők szerint a YouTube felületeinek mindössze csak 3 százalékán lehet hirdetést elhelyezni, ami már önmagában a bukás záloga lehet. A fiatal gördeszkások mutatványai, és a vicces videók ugyanis habár népszerű tartalmak, nem alkalmasak arra, hogy reklámozzanak velük. Rossz minőségűek, és a reklámozók számára nem relevánsak. Magyarán csak a pénzt viszi az, amely miatt népszerű lett az oldal. A poénos videókat ugyanis nem olcsó mulatság tárolni és elérhetővé tenni.
