Az Economist Intelligence Unit 2008-as összehasonlító felmérése a digitális felkészültségük alapján rangsorolja a világ 70 országát. A vizsgálódás szempontjait 6 kategóriába sorolták: internet hozzáférés és technológiai infrastruktúra, üzleti környezet, szociális és kulturális környezet, jogi környezet, kormányzati szabályozás és hosszú távú tervezés, valamint a vásárlók és a cégek befogadókészsége.
Az elemzés szerint általános tendencia, hogy a digitalizáció a világ minden táján növekedésnek indult. Igaz azonban az is, hogy a top 10-ben meglehetősen átrendeződtek az erőviszonyok. A korábban 4 évig folyamatosan vezető Dánia 4 helyet zuhant, csakúgy, mint Svájc. Finnország 3 helyet esett vissza - kiszorulva ezzel az első tízből. A finnek helyét a most 10. osztrákok vették át. Magyarország pontszáma a tavalyi 6,16-ról 6,30-ra emelkedett: ezzel egy helyet javítva a 33. lett. A lista utolsó két, 69. és 70. helyén Azerbajdzsán és Irán áll.
A két szervezet felmérése szerint az első helyen az USA, mögötte Hongkong áll, szemben a 2007. évi állapottal, amikor Egyesült Államok a 2., Hongkong pedig a 4. volt. Svédország megőrizte 3. helyét.
Magyarországot a térségből megelőzi a 31. Csehország és a 29. Szlovénia, de mögötte van például a 36. Szlovákia és a 41. Lengyelország. Románia a 45. a listán.
Az Economist Intelligence Unit szerint a fejlett és kevésbé fejlett országok közötti különbség 2008-ban is csökkent, de a csökkenés mértéke az előző évekhez képest jóval kisebb. A digitalizáció területén legkevésbé felkészült országok, bár pontszámaik emelkedtek, nem tudtak előkelőbb helyezést elérni, részben azért, mert az üzleti környezet kedvezőtlennek bizonyult.
A jelentés szerint az internet hozzáférés növekedése néhány fejlődő országban, különös tekintettel Latin-Amerikára, riasztóan lassú. Néhány késői belépő ország viszont előrébb lépett, éppen az internet hozzáférésben történt fejlesztéseknek köszönhetően. Ezek közé az országok közé tartozik Szaúd-Arábia, Thaiföld és Egyiptom.
A tanulmány készítői szerint kiemelkedően fontos a kormányzati hozzáállás a megfelelő digitális infrastruktúra megteremtése és fejlődése szempontjából. A felmérés felhívja a figyelmet, hogy a kormányzatoknak példát kell mutatniuk saját informatikai és kommunikációs infrastruktúrájuk megteremtésével, technológiailag semleges, nyílt, rugalmas, szabványos és a mindenkori igények szerint könnyen és költséghatékonyan továbbfejleszthető megoldásokkal.
