A THINK Forum on the Future of Leadership konferencia keretében szeptember 20-21-én az IBM meghívására több mint 700 kormányzati és vállalati vezető, valamint akadémikus és kutató találkozik a New York-i Lincoln Centerben, hogy eszmét cseréljen a vezetés szerepéről és feladatairól, szervezetekre és társadalomra gyakorolt hatásáról, valamint arról a mélyreható, strukturális átalakításról, amely a további fejlődés előfeltétele. Szeptember 23-án ugyanitt THINK címmel kiállítás is nyílik. Az IBM egy hónapig látogatható, interaktív tárlata azt szemlélteti, hogy a tudomány és az információtechnológia segítségével miként javítható a világ működése.
A centenáriumi program záró szakaszát indító eseményhez az IBM kettős évfordulót ünneplő, idén 75 éves magyar leányvállalata is színes eseménnyel csatlakozott. A budapesti RAM Colosseumban kedden este megtartott ünnepségen Veres Zsolt vezérigazgató így fogalmazott:
- A magyar IBM mai stratégiája is az anyacéget alapító T.J. Watson eredeti mottójából merít ihletet, amely egyetlen szó: THINK, azaz gondolkodj. Bármilyen sürgető, metrikák által irányított világban is élünk, minőségi változást hosszú távon az hoz, döntő különbséget az jelent, ha emberi erőforrásainkat gondolkodásra, alkotásra fordítjuk. Ebben szeretnénk ügyfeleinknek segíteni, s erre törekszünk magunk is.
A rendezvényen az IBM magyarországi vezetőségének két újonnan kinevezett tagja is bemutatkozott a vállalat ügyfelei és partnerei előtt. A szoftvercsoport irányítását július elsejétől Dalányi László vette át, aki a Microsoft hazai és nemzetközi vezetői pozícióiban szerzett tapasztalatokkal érkezett a céghez. Az új vezető a szoftvercsoport stratégiájának egyik fő irányaként a hatékonyságnövelő, költségoptimalizáló üzleti és IT megoldásláncok bemutatásában, elterjesztését jelölte meg. Másik fontos területként az ügyfelek környezettudatos tevékenységeit követő, elősegítő IBM szoftvermegoldások megismertetését emelte ki. A vállalatok többségénél ugyanis a digitális dokumentumkezelés már beépült a napi gyakorlatba, a jövő a számítási felhőben elérhető szolgáltatásoké, a konszolidált adatközpontoké, az otthoni munkát, a megosztott IT-erőforrásokat támogató, környezetkímélő megoldásoké.
A szolgáltatási üzletág (Global Technology Services, GTS) vezetését Pongrácz Ferenc, az IBM Magyarország eddigi pénzügyi igazgatója vette át, aki egyben az ISC Magyarország ügyvezető igazgatói tisztségét is betölti. Az üzletág az új vezető irányításával is az IBM innovatív szoftvertermékeihez kínál megfelelő szolgáltatási csomagokat, illetve a többi üzletággal együttműködve elsősorban három területen, a közösségi közlekedéshez, az önkormányzati fejlesztésekhez és az adatközpontok kialakításához, üzemeltetéséhez ad megoldásokat. Az IBM Intelligens városok (Smart Cities) programja keretében az üzletág kisebb magyar városok részére is kidolgozott olyan okos megoldásokat, melyek moduláris felépítésűek, így gyorsan, rugalmasan alkalmazhatók.
Száz év gondolkodás
Az elmúlt 100 évben az IBM legnagyobb hatású felfedezései, termékei és szolgáltatásai az információ feldolgozásához, tárolásához, elemzéséhez és közvetítéséhez kapcsolódtak. A vállalattól származik a lyukkártya, a gömbfejes írógép, a ferritmagos memória, a pásztázó alagúthatásos elektronmikroszkóp, illetve a merevlemez, a hajlékony lemez és a személyi számítógép is. A felsorolásból nem hagyható ki a szén-nanocső, a vonalkód, a bankkártyák mágneses azonosítója és az első számítógépes repülőjegy-foglaló rendszer sem, amely később utat nyitott az online bankszolgáltatások előtt. Érdemes itt megemlékezni a FORTRAN programozási nyelvről, a relációs adatbázis-kezelőről és a POWER processzorról is.
Az IBM kutatói intenzíven együttműködnek más fejlesztőkkel, kutatóintézetekkel, oktatási intézményekkel, így részt vettek az amerikai űrkutatási programban, az ember géntérképének elkészítésében és az atomi struktúrák láthatóvá tételében. A vállalat bevételének nagyobb részét költi kutatásra és fejlesztésre, mint a legtöbb európai állam - évente mintegy 6 milliárd dollárt. Eddig az IBM alkalmazásában álló öt kutató kapott Nobel-díjat, hatukat pedig az informatikai Nobel-díjnak is nevezett Turing-díjjal jutalmazták.
Az IBM sikerének fontos eleme, hogy felfedezéseit, fejlesztéseit páratlanul gyorsan a gyakorlati életben is hasznosíthatóvá teszi. A vállalat idén mutatta be Watsont, a minden eddiginél fejlettebb analitikai képességgel felruházott szuperszámítógépet. Ez a mesterséges intelligencia már el is jutott az első konkrét alkalmazásig: először orvosokat segíthet a diagnosztikában és a megfelelő kezelési stratégiák kialakításában, de rövidesen call centereket is támogatni fog hatékonyságuk növelésében.
Az innovációhoz hasonlóan az IBM működését a társadalmi odafigyelés is áthatja. A több mint 400 ezer főt foglalkoztató vállalat a múlt század 50-es éveitől kezdve esélyt ad a hátrányos helyzetű csoportoknak és a csökkent munkaképességűeknek, tehetségkutató programokat támogat, önkéntes békehadtestet tart fenn. Jellemző gesztus, hogy centenáriumi akcióként minden idők egyik legnagyobb önkéntes megmozdulását szervezte meg, amelyhez több mint 120 ország 300 ezer IBM dolgozója csatlakozott. Családtagjaikkal és üzleti partnereikkel összesen több mint 2,5 millió órányi önkéntes munkát fordítottak a helyi közösségek támogatására.
